Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-20 / 216. szám
6 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2018. szeptember 20.1 www.ujszo.com Befizette gigantikus adótartozását az Apple Látványosan nő az online hitelezés népszerűsége A megkérdezettek 80 százaléka tartja fontosnak, hogy a gyorskölcsönt online is igényelhesse (Képarchívum) Dublin. Befizette az ír adóhatóságnak a késedelmi kamatokkal együtt 14,3 milliárd eurós adótartozását az Apple — jelentette be Paschal Donohoe ír pénzügyminiszter. Az ír adóhatóságot nagyjából két évvel ezelőtt utasította az Európai Bizottság a gigantikus adótartozás behajtására. A brüsszeli testület versenyjogi felelőse 2014- ben kezdődött vizsgálatában ugyanis azt állapította meg, hogy a Dublinnal kötött egyezmény alapján az amerikai céget aránytalanul kevés adó megfizetésére kötelezték. Ez a bizottság szemében tiltott állami támogatásnak minősül. Bár az összeg nagyjából megfelel az ír állam egyévnyi egészségügyi kiadásainak, a dublini kormány első reakciója az volt, hogy fellebbez a döntés ellen, mivel attól tartottak, hogy más cégeket is elrettent a korábban alkalmazott ír adókedvezmény-rendszer miatti büntetés. Paschal Donohoe mostani közleményében is úgy kommentálta a befizetést, hogy „ugyan a kormány ellenzi a bizottság elemzését, és a döntés megsemmisítését szeretnénk elérni, az Európai Unió elkötelezett tagjaként mindig is arra törekedtünk, hogy visszaszerezzük az állítólagos állami támogatást”. Az Európai Bizottság annyira nem bízott ebben, ezért 2017-ben keresetet indított Írország ellen, ezt most visszavonja - erősítette meg Ricardo Cardoso, a testület versenyjogi ügyekért felelős tagjának, Margrethe Vestagemek a szóvivője. A 14,3 milliárd eurós adó befizetése azonban aligha vágta a földhöz a társaságot, amelynek tőzsdei értéke már meghaladja az ezermilliárd dollárt. (TASR, MTI) Pozsony. Szlovákiában már alig akad olyan felnőtt lakos, aki életében legalább egyszer ne igényelt volna gyorshitelt, vagy ne vette volna igénybe az áruhitelező társaságok szolgáltatásait. A legfrissebb felmérések szerint azonban ebben az ágazatban is látványosan változnak a fogyasztói szokások. Tízből kilenc felnőtt az élete során legalább egyszer már vett fel gyorskölcsönt lakás vagy családi ház felújítására, drágább autó megvételére, esetleg igényelt áruhitelt számítógép vagy televízió vásárlásához - derül ki a Home Credit társaság legfrissebb felméréséből. „Míg korábban teljesen természetes volt, hogy a hitelt igénylők többsége ezt a bankok és pénzügyi szolgáltatók fiókjaiban tette meg, manapság egyre népszerűbb az online igénylés e kölcsöntípus esetében, mivel a személyes igénylésnél általában gyorsabb és egyszerűbb. A felmérésünkben megkérdezetteknek már több mint a 80 százaléka tartja fontosnak, hogy a gyorskölcsönt online is igényelhesse” - nyilatkozta Miroslav Zborovsky, a Home Credit ügyfeleinek az ombudsmanja. A gyorskölcsönt az egyszerű igényelhetőséggel, a gyors és rugalmas elérhetőséggel népszerűsítik a pénzügyi szolgáltatók, akik a folyósítás előtt általában nem folytatnak részletes hitelbírálati eljárást, és nem kívánják meg a kezest sem. Ezek a kölcsönök ezért jóval kockázatosabbak a hitelezőnek, így jóval drágábbak is. „Mindezt figyelembe véve nem csoda, hogy az ilyen kölcsönök iránt érdeklődők többségének a teljes hiteldíj és a havonta fizetett összeg számit a legfontosabb információnak” - tette hozzá Zborovsky. A Home Credit felmérése szerint a gyorshitelezők ügyfeleinek csupán a 3 százaléka nyilatkozta azt, hogy teljesen elégedetlen volt a társaság szolgáltatásaival, 40 százalékuk ezzel szemben rendkívül pozitív tapasztalatokról számolt be. „Ez utóbbiak többsége elsősorban az alacsony díjakat és a pénzügyi szolgáltató érthető és aprólékos tájékoztatását emelte ki. Ugyanilyen fontos az ügyfelek számára azonban az is, hogy szükség esetén a futamidő lejárta előtt is gyorsan és olcsón fizethessék vissza egy összegben a hitelt, és persze az is, hogy ha bajba kerülnek, meg tudjanak egyezni a hiteltársasággal” - mondta Zborovsky. Szerinte azonban az olyan reklámfogások, mint például a pénzügyi szolgáltató által rendszeresen szétküldött tájékoztató anyagok vagy a születésnapi üdvözletek szinte egyáltalán nincsenek hatással az ügyfelek elégedettségére. Az elmúlt időszakban változott az elégedetlenség kifejezésének a módja is. „Míg hivatalos levélben vagy mailben az elégedetlen ügyfelek alig ötödé jelzi a hiányosságokat, minden negyedik ilyen ügyfél már a közösségi oldalakon teszi közzé a meglátásait” - tette hozzá Miroslav Zborovsky. (mi, TASR) AKTUÁLIS középárfolyamok Angol font 0,8881 O Lengyel zloty 4,2951 Cseh korona 25,434 Q Magyar forint 323,39 Horvát kuna 7,4285 Q Román lej 4,6523 Japán jen 130,94 H Svájci frank 1,1304 Kanadai dollár 1,5136 Q USA-dollár 1,1667 Prlvatbanka 1,20-1,14 26,07-24,80 OTP Bank 1,22-1,12 26,56-24,33 337,80-309,32 Postabank 1,20-1,13 26,20-24,67 336,06-310,20 Szí. Takarékpénztár 1,21-1,13 26,07-24,67 337,61-308,54 Tatra banka 1,21-1,13 26,25-24,62 336,28-309,48 CSOB 1,20-1,14 26,09-24,79 Általános Hhalbank 1,21-1,13 26,19-24,67 338,38-309,24 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) A visegrádi országok politikusai a szénben és atomban hisznek A tiszta megújuló energiaforrósok és az energiahatékonyság növelése helyett a hagyományos, szenes és nukleáris energiaprojekteket támogatják a visegrádi országok döntéshozói. Berlin. Az EU korszerű, tiszta és versenyképes gazdaságról szóló víziójának egyelőre nem sikerült meghódítania a V4-országokat. „Szlovákia, Csehország, Magyarország és Lengyelország továbbra is inkább a régi típusú, államilag ellenőrzött, centralizált döntéshozatalt gyakorolja, amikor a villamosenergiaszektor jövőjéről van szó” - fejti ki Ámon Ada, a berlini E3G környezetvédelmi szervezet fomunkatársa az Euractiv oldalán közzétett tanulmányában. A szén és a nukleáris energia egyértelműen elsőbbséget élvez a politikai vezetőknél, a döntéshozók továbbra is „buzgó hívei” a központosított, hatalmas infrastrukturális projekteknek, míg a decentralizált energiatermeléssel kapcsolatban szkeptikusak. A visegrádi országokban nagy a magas károsanyagkibocsátású iparágak befolyása, kapcsolataik hagyományosan jók az állammal, sőt, többségük továbbra is állami tulajdonban van. Ezért jelen-A Smer elnöke, Robert Fico is a szénbányák híve (TASR-felvétel) tősen befolyásolják az intézményi, gazdasági és jogi kereteket, olykor az EU értékeivel, céljaival és hosszú távú céljaival szemben is. Az ezekben az országokban tapasztalható rendkívül instabil és a megújuló energiaforrásokkal szemben gyakran kimondottan ellenséges új energiapolitika alapján Ámon Ada szerint kevés az esély arra, hogy a helyzet rövid időn belül változzon. A V4-ek kormányai és parlamentjei nem ritkán egyik hétről a másikra változtatnak jelentősen a jogi kereteken, blokkolva a megújuló energiaforrások terjedését. Mindez a befektetői kedvet is visszavetette, jóval kevésbé vonzóvá téve ezeket az országokat. E körülmények - alacsony kapacitás, alacsony jövedelmezőség, instabil szabályozás - miatt a megújuló energiaipar beruházási és érdekképviseleti aktivitása jelentősen csökkent. Az energiahatékonyság és épületenergetika szintén mostoha elbánásban részesül az érintett országokban a tanulmány szerint. A politikusok annak ellenére sem tartják fontosnak az épületek átfogó energetikai felújítását, hogy ennek köszönhetően a lakosság energiaszegénysége, az országok energiafüggősége is csökkenhetne, miközben a levegőminőség és az emberek egészsége javulna. (euractiv, TASR) Danié)« keresztje 2016-ban súlyos sztnáfcfcAi k kórházba, hogy van most? erzcnczay UtzJ6, a szabadság-^ harcos 22-28. Ingyenebéd márpedig nincs - hallhattuk többször is a nálunk bölcsebbektől, amikor azt hittük, bármit kaphatunk idegenektől csak úgy. Most meg kiderül, hogy van, vagyis januártól lesz. Robert Fico és a Smer fog megajándékozni vele minden iskolást és nagycsoportos óvodást. Az ingyenebéd az óvoda utolsó évében és az alapiskolában, később pedig, ha bejön az ötlet - és a Smer még mindig kormányon lesz - a középiskolásoknak is jár majd. Csakhogy amint ez lenni szokott, a dolog nem ilyen egyszerű. Miért? Éhbérért nincs szakács; ingyen sem kell az ebéd; pazarlás lesz belőle; stb., stb., stb. a Vasárnapban. ► Sztárunk Kulka jános. 2016 áprilisában súlyos sztrókkal került kórházba, azóta egyetlen hivatalos hír jelent meg róla. Hogy van most? Keresse a Vasárnap legújabb számát az újságárusoknál! Misariuq>