Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)

2018-09-04 / 203. szám

FOCITIPP ■ 2018. SZEPTEMBER 4. www.ujszo.com AZ EV JÁTÉKOSA Zadar varázslója A világbajnokságon nyújtott pazar teljesítmény után az újságírók sem fukarkodtak a Modriccsal kapcsolatos jelzőkkel. A francia TF1 a róla készített portréban „zadari varázslóként" emlegette, a France Football szerint "Zadar bölcs tanítója a világbajnokság legimpozánsabb játékosává vált" de még a brit Guardiant is lenyűgözte az oroszországi alakítása. ,A 32 éves középpályás ezen a vb-n lett a bolygó legjobb közép­pályása. Akadtak hasonló típusú játékosok a közelmúltban, mint Xavi és Andrés Iniesta, akiket állandóan elismertek és ünnepel­tek. Ellenben Modric mindig a háttérben maradt, sohasem töre­kedett előre, mégis meg tudta őrizni a személyiségét. Ez részben a szerény természetének köszönhető" - írta a brit lap. A Marca szerint Modric és Toni Kroos nagy találkozása hozta el a Real Madrid jelenlegi aranykorát: ,A középpálya két géniusza, a csendes tengely, a diszkréten építkező pár az álmokat tapintható valósággá alakította." „A pályafutásom példa lehet másoknak" „Gyorsan történt velem minden az elmúlt hónapokban. Nagyszerű érzés, ez volt a legjobb évem a csapat- és egyéni sikereket te­kintve is. Erről álmodtam, amióta csak elkezdtem játszani. Sajnos nem nyertük meg a vébét, de így is történelmet írtunk. Élvezem ezeket a pillanatokat, ám őszintén szólva még nem teljesen fogom fel, hogy mi történik körülöttem, valószínűleg eljön az idő, amikor majd jobban átérzem mindezt. A pályafutásom példa lehet mások­nak, amit tettem, arra büszke vagyok, és boldoggá tesz, ha rágon­dolok, de inkább ne én dicsérjem a saját teljesítményemet, hogy honnan hova jutottam el" - idézte Luka Modricot a Nemzeti Sport az Európai Labdarúgó-szövetség monte-carlói gáláját követően. Jellemző kép egy mentalitásról: Luka Modric szinte az átvétel pillanatában levette nyakából az ezüstérmet az elvesztett Szuperkupa-döntő után Tallinnban (Fotók: tasr/ap, képarchívum) » Klasszikus 10-es A játékstílusát klasszikus irányítóként írják le a szakemberek, Johanthan Wilson szerint ő a régi, klasszikus futballiskola 10-ese, akit Juan Román Riquelme óta keveset látni. Gyors és kreatív, nagy­szerűen lát a pályán, mindkét lábát használja, jelenleg a világ egyik legsokoldalúbb futballistája, aki képes bármely középpályás­pozícióban játszani. Jósé Mourinho művészként tekintett rá, Carlo Ancelotti a technikáját és sokoldalúságát dicsérte, míg Slaven Bilic úgy fogalmazott, úgy néz ki, mintha labdával a lábán született volna. Johan Cruyff annak idején azt látta, hogy Modric játékának minősége és mérkőzésekre gyakorolt hatása attól függ, mennyi szabadságot kap a pályán. Andrij Sevcsenko minden idők egyik legjobb középpá­lyásának nevezte, Robert Prosinecki és Davor Suker pedig egymást felüllicitálva próbálták kifejezni, hogy Modricnál tökéletesebb horvát labdarúgót még nem hordott hátán a Föld. hét percet kapott Mesut Ózil cse­réjeként a Barcelona ellen. Xabi Alonso, Sami Khedira és Ózil mel­lett eleinte csak kiegészítő szerepet töltött be, ezzel állandóan a kritika céltáblája lett. 2012-ben a Marca olvasóinak 32,2 százaléka a teljes La Liga egyik legrosszabb igazolásá­nak vélte, a voksolásánál ugyanazt a szintet képviselte, mint Alex Song, akit a Barcelona drukkerei a legszí­vesebben nyom nélkül kitörölné­nek az emlékeikből. Jósé Mourinho menesztése és Car­lo Ancelotti érkezése a Real játéka mellett Modric esetében is nagy változást eredményeztek. A közép­pályás egyre több szerepet kapott, pályafutása egyik legfontosabb gólpasszával pedig végleg elnyerte a szurkolók bizalmát: a 2014-es Bajnokok Ligája-döntő 93. percé­ben 0-1-es állásnál ő tekerte Sergio Ramos fejére a labdát, csapata pe­dig 1-1 után hosszabbításban 4-1- re nyert az Adético Madrid ellen. Modric megkapta végre az el­ismerést, beválasztották az év BL-csapatába, Spanyolországban pedig ő lett a La Liga legjobb kö­zéppályása. Megérkezése óta (kor­szakos egyéniséggé válva) 14 címet nyert a klubbal: egyszeres bajnok (2017), egyszeres Király-kupa­győztes (2014), kétszeres spanyol Szuperkupa-győztes (2012, 2017), négyszeres BL-győztes (2013/14, háromszoros európai Szuperkupa­győztes (2014, 2016, 2017) és há­romszoros klubvilágbajnok (2014, 2016,2017). Az idei vében kijött a lépés Végigjárva a korosztályos csapa­tokat, 2006. március 1-jén, egy Argentína elleni barátságos mér­kőzésen mutatkozott be a felnőtt válogatottban, és abban az évben ott lehetett a németországi világbaj­nokságon is, ahol Japán és Auszt­rália ellen két csoportmérkőzésen pályára is lépett. Augusztusban az olaszok elleni 2-0-s felkészülési mérkőzésen megszerezte az első gólját. A 2008-as Európa-bajnokságon már kulcsembernek számított, az osztrákok ellen gólt szerzett, a németek ellen a meccs legjobbjá­nak választották, a sajtó ráaggatta a „horvát Cruyff’ becenevet. A negyeddöntőben nem volt sze-A Real Madrid játékosai a Leganés év középpályása és játékosa: Luka rencséje, ugyan Ivan Klasnic a 119. percben vezetést szerzett Tö­rökország ellen, Semih Sentürk elleni bajnoki előtt mutatták be díjaikat: az év védője: Sergio Ramos, az Modric, az év kapusa: Keylor Navas Hős vagy bűnös? Bár Horvátországban az egyik legnagyobb sztár, és tízezrek ünnepelték a nyári vb-ezüstérem után, Modric egyben ellentmondásos személyiségnek is számít a körülötte zajlott ügyletek miatt. A hor­­vátok egy része legalábbis nem nézi jó szemmel, hogy jó kapcsolatot ápolt a helyi futball egyik legbefolyásosabb alakjával, Zdravko Mamiccsal, a Dinamo Zagreb korábbi igazgatójával. Az évek során Mamie sok játékossal szerződést kötött, azt ígérve, hogy segít nekik az előme­netelben, cserébe azt kérte, hogy a későbbi juttatásokból ő is részesüljön. A megállapo­dásba egy olyan kitétel is bekerült, hogy ha a játékost eladják, akkor a vételár egy részét visszakapja, ugyanakkor egy nagyobb hányadát Mamicnak kellett átutalnia. Amikor a Dinamo eladta Modricot a Tottenhamnek 2008-ban, a 21 milliós árnak majdnem a fele, 10,5 millió került vissza a középpályáshoz, de ebből csak 2 milliót tarthatott meg, a többi Mamicnál landolt. Amikor ezek az ügyek kibuktak, 2015-ben sikkasztás és adócsalás gyanújával perbe fogták a sportveze­tőt, idén pedig hat és fél év börtönbüntetésre ítélték. Kérdés, leüli-e valaha, jelenleg ugyanis Boszniában tartózkodik, és esze ágában sincs hazamennie. Modric úgy került a képe, hogy Dejan Lovrennel együtt neki is tanúskodnia kel­lett Mamie ügyében, aminek az lett a vége, hogy hamis tanúzással vádolták. így aztán elképzelhető, a futballisták sem ússzék meg büntetés nélkül. „Luka, egy nap emlékezni fogsz erre!" - lehetett olvasni a graffitit több helyen Zágrábban, arra utalva, hogy amikor Mamicról és a szerződésekről kérdezték, Modric rendre azt válaszolta, hogy nem emlékszik. a 122. percben (!) egyenlített, a tizenegyespárbajt pedig a törökök nyerték, Modric ráadásul első rú­góként hibázott is. Ennek ellené­re bekerült a torna válogatottjába, amit előtte horvát labdarúgó csak egyszer érdemelt ki, Davor Suker még 1996-ban. A 2010-es vébére nem jutott ki a válogatott, a 2012-es Eb-n és a 2014-es világbajnokságon elvér-Modricnak a bíróságon is be kellett számolnia a Zdravko Mamichoz fűződő kapcsolatáról zett a csoportkörben, míg két éve a franciaországi Európa-bajnok­ságon a későbbi győztes Portugá­lia hosszabbításban búcsúztatta a nyolcaddöntőben. Az idei világbajnokságon aztán nem csupán neki, a horvát váloga­tottnak is kijött a lépés. Az immá­ron négyszeres BL-győztes játékos az egész oroszországi tornán nagy­szerűen futballozott, a sajtó és a közönség meccsről meccsre bele­hergelte magát abba, hogy végre összeállt Horvátország második aranygenerációja: a Slaven Bilic- Robert Prosinecki-Davor Suker- Zvonimir Boban-féle 1998-as vb­­bronzérmes csapathoz nagyságban felnőtt a Modric-Mandzukic-Ivan Rakitic-féle csapat, amely meg sem állt a vb-döntőig és az ezüstéremig. Modric az első két csoportmérkő­zésen, Nigéria és Argentína ellen egyaránt gólt szerzett, mindkétszer őt választották a meccs emberé­nek, a FourFourTwo, a Telegraph és az ESPN egyaránt őt nevezte a vb-csoportfordulók legjobb já­tékosának. Az oroszok elleni ne­gyeddöntőt követően ismét őt vá­lasztották a legjobbnak, és ugyan a csapat a fináléban 4-2-re kikapott Franciaországtól, nem sok vita maradt, hogy a torna legjobbjának járó Aranylabdát csakis ő érdemel­heti ki. 2015/16, 2016/17, 2017/18), Pincési László

Next

/
Thumbnails
Contents