Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-18 / 214. szám
www.ujszo.com | 2018. szeptember 18. KULTÚRA 9 Raktárkészlet, emlékekkel Milan Kundera ötven Tréfájának installációja egy budapesti könyvesbolt pincéjében Beck András megszállott gyűjtője a könyvnek (Szkárossy Zsuzsa felvétele) SZABÓ G. LÁSZLÓ Magyarországi sorsára utalva a legjobb helyen installálta Milan Kundera Tréfa című regényének 1968-ban megjelent ötven példányát Beck András, a neves esztéta és irodalomkritikus. Budapesten, a független kiadók, a művészeti és a perifériára szorult kiadványok Víg utcai pincéjében. Könyvesbolt és bemutatóhely a föld alatti szalon, megtalálni nem könnyű, mivel egy felállványozott és beöltöztetett ház alagsorában található ISBN Galéria név alatt. Kundera is nevetne, ha látná, de örülne is nagyon, hogy abban az országban, ahol minden (régi és új hazájában írt) művét lefordították - és olvassák is folyamatosan -, vele emlékeztek Csehszlovákia 1968-as megszállásának 50. évfordulójára. Ezért az ötven darab, hatvannyolcban Rubin Péter fordításában, az Európa Könyvkiadó gondozásában megjelent, raklapra fektetett Tréfa, amelynek francia nyelvű kiadása elé Louis Aragon azt írta. „A huszadik század egyik legnagyobb regénye.” Kundera tudja: a magyar olvasók körében kezdettől fogva kedvelt írónak számít. Monológok című kötetéből Weöres Sándor remek fordításában már 1959-ben közölt néhány verset a Nagyvilág. Nevetséges szerelmek cimű novelláskötetének nyitódarabja Gyászos Teremtő címmel 1961 -ben jelent meg ugyanebben a folyóiratban. Nagy sikerű darabját, a Kulcstulajdonosokat Miskolc után a Vígszínház is bemutatta Zárt ajtók mögött címmel. S aztán jöttek a regények, A lét elviselhetetlen könnyűsége, Az élet máshol van, a Búcsúkeringő és a többi, de akkor már tudtuk, mert Kundera egy interjúban megüzente: esztétaként Lukács György vitázó híve, művészet- és zeneértéséhez pedig Bartók Bélától kapta a legtöbbet. A Tréfa magyarországi sorsára viszont lehet, hogy már nem is emlékszik. A Csehországban 1967-ben napvilágot látott könyv első magyar nyelvű megjelenése a pozsonyi Tátrán Kiadó Magyar Üzeméhez kötődik. Ezután jelent meg a regény a magyarországi könyvpiacon, ugyancsak Rubin Péter fordításában, ám eltérő borítóval és más kötéstervvel. A pozsonyi kiadás 5000 példányra szólt, a budapesti 3300 darabra. 1968. augusztus 21-én azonban Magyarországon már betiltott könyv volt a Tréfa, állítólag már el sem jutott a könyvesboltok polcaira. Sokat be is zúztak belőle, mások szerint „csupán” elzárták az olvasók elől. Egy biztos: vagy 2000 példány az Európa Könyvkiadó pincéjében várt a feltámadásra. Igazi kelet-európai abszurd. Kundera magyarországi hívei és más kíváncsi olvasók a mi Komáromunkba jöttek megvenni a könyvet, hiszen nálunk még 1969 végén is kapható volt, amíg az utolsó darab el nem fogyott. A hét lakat alatt őrzött budapesti „raktárkészlet” 1988 nyarán kelt új életre, amikor Osztovits Levente került a kiadó élére. A régi-új példányok sértetlenül jutottak el az ol-Kundera magyarországi hívei és más kíváncsi olvasók a mi Komáromunkba jöttek megvenni a könyvet, hiszen nálunk még 1969 végén is kapható volt. vasókhoz, egyedül az árcédula változott a köteteken. Az eredeti 27 forintos árat átragasztották 57-re. Beck András, a Víg utcai Raktárkészlet című kiállítás ötletgazdája is harminc évvel ezelőtt, egy belvárosi antikváriumban akadt a műre, és a pincéből előkerült hatvannyolcas példányokat nem kis megszállottsággal gyűjteni kezdte. Különleges szenvedélyének köszönhetően született meg ez a páratlan installáció, és Raktárkészlet címmel - az ő szerkesztésében - az a könyv is, amely csodás kordokumentuma lett annak a húsz évnek, amíg a Tréfa a sötétben pihent. Ahogy Kundera szinte tapinthatóan eleveníti meg az 1950-es évek személyi kultuszának fúllasztó légkörét, Beck András olyan finom érzékkel idézi meg azt a két évtizedet, amíg e korszakalkotó mű újratalálkozását várta az olvasókkal. Fordítók, irodalmárok, szerkesztők, az Európa Könyvkiadó egykori munkatársai mesélik el mindazt, amit a Tréfa megjelenéséről, eltüntetéséről, majd szabadon bocsátásáról tudnak. Köztük V. Detre Zsuzsa, aki maga sem tudta, hogy abban a Kossuth téri épületben, ahol a kiadó működött, s ő maga is dolgozott, kincsek rejtőznek a pincében. Barna Imre, amikor a Kundera-életmű beindult az Európánál, találkozott is az 1975-től Párizsban élő íróval. „Ő köztudomásúan rettentő hisztis ember - meséli. - Mindent tudni akart, mindenbe bele akart szólni, az például, hogy nagyon hosszú éveken keresztül úgy néztek ki a Kundera-könyvek, ahogy kinéztek, az ő lelkén szárad. Bekérte mindig a fordítást, még a fülszöveget is lefordíttatta magának. Lókolbászt és barackpálinkát vittem neki, mert azt szerette.” Lator László, Bikácsy Gergely, Vörös István és mások mellett Beck András is megszólal a könyvben. „Mándy Iván volt az első író, aki átformálta a látásmódomat. Akinek olvasása után egyszerűen másképpen néztem a világra - úja. - Nem csoda hát, hogy fogékony voltam a tárgyaknak a mi tekintetünk elől elzárt, titkos és sustorgó magánéletére. A kötetek raktármélyi csendjére, fásultságára, közönyére, dacos némaságára.” Mélyre száll, ki Beck Andrást követi. De a végén magasba emelkedik. Épp Kundera léghajója viszi egyre távolabb egy letűnt kor szigorúan őrzött pincéjétől. Minden idők legnagyobb Bruegelkiállítását rendezik meg Bécsben RÖVIDEN Barbibóbi: ma Dunaszerdahelyen Elhunyt Rónay László Minden idők legnagyobb kiállítását rendezik Bécsben Pieter Bruegel műveiből a nagy flamand festő halálának közelgő 450. évfordulója alkalmából, az október 2-án nyíló tárlaton látható lesz egy újonnan felfedezett Bruegel is. Manfred Sellink művészettörténész elmondta, A nápolyi öböl című, 1564 körül keletkezett, vitatott eredetű festményről csak a közelmúltban végzett restaurálás eredményeként, az ecsetvezetés és a részletgazdagság alapján sikerült megállapítani, hogy idősebb Pieter Bruegel munkája. A Galleria Doria Pamphilj római magángyűjteményben lévő alkotás is látható lesz a bécsi Szépművészeti Múzeumban (KHM) október elején nyíló és 2019. január 13- ig tartó kiállításon. A KHM, amely 12 Bruegel-képpel a világ messze legnagyobb, a 16. századi művésztől származó festménygyűjteményével rendelkezik, számos múzeummal, gyűjteménnyel Bruegel Parasztlakodalom című képe a KHM egyik büszkesége (Képarchívum) és alapítvánnyal fogott össze, hogy csaknem 30 festménnyel, az összes fennmaradt Bruegel-olajkép háromnegyedével és grafikáinak, rajzainak felével az eddigi legátfogóbban mutathassa be az északi reneszánsz egyedülálló, sajátosan eredeti változatát létrehozó festő munkásságát. Híresebb müvei közül látható lesz A halál diadala, a Háromkirályok imádása vagy a Téli táj madárcsapdával.A bécsi Bruegel-kiállításon a nyilvánosság elé tártják a flamand festővel kapcsolatban az utóbbi hat évben végzett tudományos vizsgálatok eredményeit is. (MTI) Dunaszerdahely. A Családi Könyvklub ma este a Csapiár Benedek Városi Művelődési Központba invitálja az olvasókat Lakatos Levente Barbibébi című könyvének bemutatójára. A regény főszereplője Barbibébi, a tizenhét éves botrányhősnő, aki az ország híres énekesének barátnőj eként szerzett ismertséget - és gátlástalan viselkedésével nem egy ellenséget. Egyikük a tettek mezejére lép, és elgázolta a lányt. Az incidens után kényszerképzetekkel küszködő, önveszélyes lány a maga által rögzített videónaplóból szembesül tetteivel, és azzal a ténnyel, hogy a környezetéből szülte bárkinek lehetett indítéka a gyilkossági kísérletre. Lakatos Levente napjaink egyik legnépszerűbb magyar bestsellerszerzője, akit a Glamour magazin olvasói a legsármosabb magyar hónak választották. Regényei a thriller és a modem, erotikus romantika műfajában íródnak. A könyvbemutató 18 órakor kezdődik a vmk kistermében. (k) Budapest. Hosszantartó betegség után, 81 éves korában tegnap Budapesten elhunyt Rónay László József Attila- és Prima-díjas irodalomtörténész, kritikus, egyetemitanár. Első könyve 1967-ben jelent meg Az Ezüstkor nemzedéke címmel. 1970-től 1973-ig a Petőfi Irodalmi Múzeumban részt vett a Nyugat-kiállítás rendezésében, feldolgozta Gellért Oszkár és Füst Milán hagyatékát (utóbbit Parancs Jánossal). 1973-ban az MTA Irodalomtudományi Intézete (akkor: Irodalomtörténeti Intézet) modem magyar irodalommal foglalkozó osztályára került. Fő feladata A magyar irodalom története 1945—1975 segédszerkesztése, majd - Béládi Mikós halála után - szerkesztése. Emellett a nyugati és tengeren túli magyar irodalmak történetét dolgozták föl. Folytatta a Nyugat harmadik nemzedéke íróival foglalkozó írásait és könyveit. Márai Sándornak ő volt az egyik legjelentősebb kutatója. (MTI)
