Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-04 / 203. szám
2 KOZELET 2018. szeptember 4. | www.ujszo.com Augusztus végéig 2,3 millió eurót fizetett ki a KKA Pozsony. Július végétől 350 szerződést kötött meg a pályázókkal a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA), és 2 300 000 eurót fizetett ki a pályázatokra. A 13 kisebbség szakmai tanácsai 1460 pályázatot javasoltak támogatásra. A 7 680 000 eurónyi össztámogatásból nagyjából 300 ezer eurót nem osztottak szét a tanácsok, ez az összeg a jövő évi támogatási csomagot bővíti majd. Mindegyik kisebbségi szakmai tanács befejezte az idei pályázatok elbírálását. Azoknak a pályázóknak, akik augusztus 1. után kapták meg a támogatást, március 31-re tolódik a pályázat lebonyolításának határideje, elszámolási kötelezettsége pedig április 15-ig lesz. Azok a nyertes pályázók, akik még nem kaptak felszólítást a költségvetés módosítására, vagy a szerződés aláírására, a napokban számíthatnak arra, hogy az alap kapcsolatba lép velük. „A cél, hogy szeptember végéig a támogatások legnagyobb része ki legyen fizetve, októberre már csak néhány, problematikusabb pályázat maradjon” - nyilatkozta lapunknak Molnár Norbert, az alap igazgatója. A jövő évi első támogatási kiírásokat már idén októberben nyilvánosságra hozza az alap a pályáztatás felgyorsítása érdekében, így jövőre a támogatás nagy részét várhatóan már az első fé 1 évben át tudj ák utalni. (ú) r Érsek: Utazzanak busszal, biciklivel ÖSSZEFOGLALÓ ------------------------------------------------------------------------------1----------------------,í Bár Pozsonyban sok helyütt rendőrök irányították a forgalmat, ez sem segített, a sofőrök több kilométeres kocsisorokban araszoltak hosszú kilométereken át (TASR-felvétel) Pozsony. Az iskolaév kezdetével a közlekedési káosz is kezdetét vette a fővárosban. Az, amire az illetékesek figyelmeztettek, tegnap valóra is vált, a Pozsonyba vezető utakon több kilométeres kocsisorok alakultak ki. A helyzet a következő hetekben tovább romlik, fokozatosan kezdetét veszik a nagy közlekedési projektek. A tegnap reggeli csúcsforgalom idején Somorja irányából közel egyórás dugóban várakoztak a sofőrök, Szene felől több mint félórás volt a várakozás. A helyzetet tovább nehezítette, hogy az egyik legforgalmasabb kereszteződésen, a Nagyszombati vámon reggeltől nem működtek a szemaforok. A tervezett közlekedési projektek, főleg az D4-es körgyűrű és az R7-es gyorsforgalmi út pozsonyi szakaszának építése miatt módosítani kellett a buszok menetrendjét is. Az új menetrend ugyan hivatalosan augusztus 19-én lépett hatályba, sokan viszont csak tegnap reggel szembesültek a változásokkal, amikor hiába vártak a megszokott buszjáratra. Bár már néhány hete próbálunk utánajárni annak, pontosan milyen forgalomkorlátozásokra kell felkészülniük a fővárosba utazóknak, mindeddig egyetlen konkrét információt sem sikerült megtudnunk. „Még nem sikerült mindenről megegyezni az illetékes hivatalokkal és városrészekkel, ezért talán olyat mondanék, ami végeredményben nem lenne igaz. A dátumokról és útlezárásokról majd valamikor szeptemberben tartunk külön sajtótájékoztatót” - válaszolta augusztus végén kérdésünkre Zdenék Krejcí, a D4/R7 projektjének közlekedésért felelős menedzsere. A tényállás azóta sem változott, a kivitelező nem árulta el, mikorra összesíti a forgalomkorlátozásokat és ismerteti az építkezés ütemtervét, a rendőrségnek sincsenek pontosabb információi. Érsek Árpád (Híd) közlekedési miniszter szerint az embereknek a számos forgalomkorlátozás miatt fontolóra kellene venniük az alternatív közlekedési lehetőségeket is. A tárcavezető tegnap a Facebook közösségi portálon beindította a #másképpmegyek (#ideminak) elnevezésű projektet, melynek keretében megosztozik a szolgálati autójával azokkal, akik reggel a fővárosba utaznak munkába. „A pozsonyi közlekedés várhatóan egyre nehezebbé válik majd a környéken zajló építkezések miatt, ezért arra kérnék mindenkit, hogy aki teheti, az válassza az autóbuszt, a vonatot, esetleg a biciklit. Ha valaki mégis autóval indul a munkahelyére, az vigye magával a szomszédját, vagy az ismerőseit, így minél kevesebb olyan autó lesz az utakon, amelyben csak egy ember utazik. Én magam is példát szeretnék mutatni, ezért én is fogok busszal és vonattal utazni” - üzent a közlekedésügyi miniszter. A kezdeményezésben bárki részt vehet, mindössze egy képet kell megosztania a közösségi oldalán, a bejegyzésben pedig meg kell jelölnie a közelekedésügyi minisztériumot, valamint feltüntetni a program nevét. A résztvevők közül néhányat kisorsolnak, akik lehetőséget kapnak arra, hogy Érsekkel együtt utazzanak el a munkahelyükre, (mti, nar) Része lehet az uniós jognak a nemzeti kisebbség T örvénymódosítás a szlovák diákok Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos, Nagy József európai parlamenti képviselő és Slezákné Kovács Edit, az Új Szó lapigazgatója (A szerző felvétele) BUGÁRANNA A kisebbségi jogminimumról tárgyaltak tegnap az Európai Parlamentben. A Nagy József (Híd) óltal előkészített jelentésről októberben szavazhat a parlament állampolgári jogi bizottsága, kedvező esetben pedig novemberben már a plónum elé kerülhet. Brüsszel. A kisebbségi jogminimumról szóló meghallgatást Claude Moraes, az Állampolgári Jogi, Bélés Igazságügyi Bizottság (LIBE) elnöke vezette, de az ülésen részt vettek az Európai Bizottság képviselői is, akik több szempont alapján értékelték a jogminimumról szóló jelentést. Az előadók között volt például Jana Bálázóvá, az EB tisztviselője, aki szakterületének megfelelően a diszkriminációt és romaproblematikát kiemelve vizsgálta a jelentést. Kollégája, Michael Teutsch, a kisebbségi nyelvek oktatását tartja a legfontosabb tényezőnek, melyet a bizottság teljes mértékben támogat. Hangsúlyozta azonban, hogy a szükséges jogi lépeseket a tagállamoknak kell megtenni. Marco Leidekker, az Európai Tanács nemzeti kisebbségek szakértője beszédében rámutatott a tanács szerepére a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében, mely az 50-es évek óta fokozatosan fejlődik. A kisebbségi jogok garanciáját Európában eddig Nemzeti Kisebbségek Védelméről Szóló Keretegyezmény és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája jelentette. Leidekker ezért fontosnak tartja olyan új eszközök bevezetését, mint például az uniós kisebbségi jogminimum, mely hozzájárulhat a kisebbségijogok védelméhez. Szerinte nagyon összetett problémáról van szó, mivel már maga a nemzeti kisebbség fogalma megosztó a pontos definíció nélkül. Nagy József szerint a javaslata egyik hiánypótló része éppen a nemzeti kisebbségek meghatározása, mivel az eddig nem része az uniós jognak. Az EP-képviselők meghallgatták Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos beszámolóját is az uniós jogminimum tervezetéről, melyben prioritásként említette a nyelvi jogok biztosítását és kiszélesítését uniós szinten. Szerinte nagyon fontos, hogy a nyelvi jogokat más alapjogokkal együtt uniós szinten elismerjék. Fontosnak tartja az adminisztratív akadályok kiküszöbölését, mely lehetővé teszi a hatályos jogkeret hatékony végrehajtását a gyakorlatban. Slezákné Kovács Edit, az Új Szó lapigazgatója és az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesületének (MIDAS) elnöke előadásában vázolta szakmai véleményét a kisebbségi jogminimumról és annak hatásáról a kisebbségi médiára nézve. A MIDAS nagyon fontosnak tartja a jelentést, tekintettel arra, hogy számos kisebbségi kiadót felvásároltak nagy cégek, többet pedig bezártak. Slezákné Kovács Edit szerint a jogminimum több vonatkozásban is fontos, kiemelte például, hogy a kisebbségi napilapok információforrásként szolgálnak, amelynek köszönhetően a polgárok anyanyelvükön tájékozódhatnak számukra fontos témákról, mely hozzájárul az identitás és kultúra megőrzéséhez. Éppen ezért szükséges a kisebbségi napilapok fiiggetlen és diszkriminációmentes működésének uniós szintű garanciája. A tárgyalás másik felében a képviselők tehettek fel kérdéseket a szakértőknek. A jelentésről feltehetően október végén szavaznak a LIBE tagjai, ha úgy döntenek, továbbjuttatják a plenáris ülésre, legkorábban novemberben dőlhet el, elfogadják-e a jelentést, kötelezve ezzel az Európai Bizottságot egy kisebbségi jogminimum kidolgozására. érdekében Nagyszarva. Parázs hangulatban, indulatoktól túlfűtött, ám konstruktív hangnemben zajlott az az egyeztetés a nagyszarvai önkormányzati hivatalban, melyet a hiányzó szlovák iskola miatt kezdeményeztek a szülők. Mivel az önkormányzat elutasította, hogy a helyi magyar alapiskolában szlovák osztályt nyissanak, a szülők levélben fordultak a kormányfőhöz. Pellegrini azt mondta, az anyanyelvi kisebbségi és az államnyelven való oktatás lehetőségét is fontosnak tartja. Utóbbiért rövidesen úgy módosítanák az oktatási törvényt, hogy körzetenként az önkormányzatok egyezségén múlna, hogy hol működne magyar, illetve szlovák iskola. Egyezség híján az állam közbelép. Jelenleg ugyanis az önkormányzatok kezében van az oktatási intézmények megnyitásának, illetve bezárásának kérdése. „Ezt a megoldást minden érintett fél elfogadhatónak találta, mert mindannyiunk érdeke, hogy ne geijesszünk felesleges ellentéteket és feszültséget ott, ahol teljes békességben és egyetértésben élnek egymás mellet a szlovákok és a magyarok, mint például itt, Nagy szarván” - mondta a kormányfő, aki szerint ez a megoldás garancia lenne arra is, hogy az egyes települések ne csak a saját iskolájuk gondjait orvosolják, hanem közösen, az egész régióét. (sk, ie)