Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)

2018-09-13 / 211. szám

www.ujszo.com | 2018. szeptember 13. KÖZÉLET I 3 Mirkóczki: Itt az ideje önkritikát gyakorolni A magyarországi fideszes EP-képviselők szerint csalás történt, mivel az Eu­rópai Parlament jogi osztálya úgy határozott, a tartózkodó szavazatok nem számítanak bele a szükséges többségbe (TASR-feivétei) KÓSAANDRÁS Brüsszel. A Fidesz az Európai Bírósághoz fordul az Sargentini-jelentésről való szavazás miatt, szerintük ugyanis rosszul számolták a kétharmadot. A magyar ellenzóki pártok jobbára egyetértenek a jelentés tartalmával, de eltérően reagálnak a szavazás eredményéről. A kétharmados többséghez az is kellett, hogy a Fidesz frakciója, az Európai Néppárt egy része is igen­nel szavazzon. A Fidesz a szavazás miatt az Európai Bírósághoz fordul. „Borítékolható volt a kétharmados eredmény azok után, hogy az EP jo­gi bizottsága úgy döntött: nem szá­molja be az eredménybe a tartózko­dásokat. Ezek után a magyar kor­mánynak minden oka megvan rá, hogy az eredményt megtámadja az Európai Bíróságon” - mondta la­punknak Schöpflin György, a Fi­desz EP-képviselője. Az Európai Néppárt szavazataival kapcsolatban Schöpflin György úgy fogalmazott, várható volt, hogy a frakció meg­osztott lesz. A következő időszakkal kapcsolatban az EP-képviselő azt mondta, három forgatókönyv is el­képzelhető az Európai Néppárton belül: marad a jelenlegi megosztott­ság, esetleg kizárják a Fideszt, bár „Orbán Viktornak és a Fidesznek belpolitikai szempontból ez sem lenne feltétlenül rossz”, vagy Em­manuel Macron francia köztársasági elnök „elorozza az ÉPP baloldalát”. O a maga részéről egyébként a leg­elsőre számít. Szégyenpadon a kormány Történelmi lépésre szánta el ma­gát az Európai Unió és az Európai Parlament meggyőző, pártcsaládok felett átívelő masszív többsége - írta lapunk megkeresésére Újhelyi Ist­ván, az MSZP EP-képviselője, aki megszavazta a jelentést. Újhelyi Ist­ván szerint az EP történetében elő­ször indították el a jogállamiság sú­lyos sérülése miatt egy tagállam kormányával szemben eljárást a 7-es cikkely alapján. „Egy normális és szerencsés országban ilyenkor a szégyenpadra került kormány meg­követi a választókat és önként távo­zik a hatalomból, de legalábbis el­gondolkodik azon, hogy bűnei elfe­désére meddig tarthatja még pajzs­ként maga elé a teljes nemzetet. Nem volt véletlen, hogy egy magyar zászlót kihelyezve szavaztam meg a jelentés elfogadását. Ma ugyanis az az igazi hazafi, aki országát, nem­zetét és gyermekeinket meg akarja védeni az orbáni rezsim erőszakos károkozásától. Ebben a most elfo­gadott jelentésben az európai nem­zetek képviseletében az Európai Parlament több mint kétharmados többsége erre tett kísérletet” - fo­galmazott Újhelyi. Ki alakítja a szabályokat? Újhelyi szerint a kétharmad szá­mításánál egyáltalán nem történt „csalás”. „Ez a szokásosnál is na­gyobb, bődületes hazugság - állítja a képviselő. Az Európai Parlament közel hetven-százalékos többség­gel, pártcsaládokon átívelő egység­ben fogadta el a jelentést. Az EP-ben 1979 óta hatályban lévő eljárásjog szerint szavazott a mai napon a ple­náris ülés, a tartózkodások számítási módszeréről az EP jogi szakszolgá­lata is megerősítő állásfoglalást adott ki a voksolás előtt. A Fidesz elszo­kott attól, hogy nem saját maga ala­kítja a szabályokat, hanem neki kell alkalmazkodnia hozzájuk. A Fidesz a legutóbbi választáson alig 49 szá­zalékos támogatottsággal szerzett kétharmados kormányzati többsé­get. A Fidesz legutóbb a Magyaror­szágon megtartott »kvóta-népsza­vazás« során alig 44 százalékos részvételt tudott felmutatni, így a re­ferendum elbukott. A kormány ettől függetlenül is politikailag érvényes­nek nevezte az eredményt. A Sar­­gentini-jelentés elfogadása ezzel szemben nemcsak politikailag, de jogilag is érvényes”. Megalapozott kritika Az LMP részéről nem akarták kommentálni a szavazás eredmé­nyét, megkeresésünkre a párt sajtó­osztálya a korábban kiadott nyilat­kozatra hivatkozott. Eszerint „a kor­mány súlyos hibái miatt nem lehet a magyar embereket büntetni, ezért az LMP nem támogatja a Sargentini­­jelentés elfogadását”, habár az ab­ban szereplő, jogállamiságot érintő kritikák, bírálatok jelentős részét megalapozottnak találta. Ugyanak­kor az LMP sajnálja, hogy a jelentés sok szempontból felületes és keve­rednek benne az ideológiai jellegű és a konkrét intézményi kritikák, ami gyengíti a dokumentumot. Hatalmi téboly „Mindenféle előzetes fideszes propagandával szemben a Fidesz veszített, Orbán Viktor súlyos poli­tikai vereséget szenvedett európai szinten” - mondta lapunknak Mir­kóczki Ádám, a Jobbik képviselője. Szerinte a vereség súlyát tovább nö­veli, hogy nemcsak az Európai Nép­pártból, hanem „Orbán Viktor köz­vetlen szövetségesei közül is többen a jelentés elfogadása mellett szavaz­tak”. „Orbán Viktor hatalmi tébolya odáig vezetett, hogy az már egy egész országot büntet európai szin­ten. Mert senki ne tévedjen: ez a sza­vazás a szólamokkal szemben nem Sorosról, nem a migrációról, a kerí­tésről, hanem a magyar demokrácia állapotáról, a fideszes korrupcióról szólt. A legsúlyosabb, hogy az Eu­rópai Unió történetében először in­dulhat ilyen eljárás egy tagállam el­len, a bűnbakkeresés és a sorosozás helyett Orbán Viktornak és a Fi­desznek itt lenne az ideje önkritikát gyakorolni” - mondta Mirkóczki. Zgut Edit: Orbán csak egy átlagos propagandabeszédet tartott A jelentés bizonytalan folyamatot indított el BUGÁRANNA A Sargentini-jelentésről szóló vitéról, a szavazásról ós annak következményeiről kérdeztük Zgut Editet, a Political Capital elemzőjét. Orbán Viktor miniszterelnök kedden nem mutatott hajlandósá­got kompromisszumokra, épp el­lenkezőleg, teljesen elutasította a Sargentini-jelentést. Hogy érté­keli a keddi vitát a jelentéssel kap­csolatban? . Orbán Viktor a jelentés egyetlen érdemi felvetésére (rendszerszintű korrupció, fékek és ellensúlyok aláásása politikai és civil jogok korlátozása, stb.) nem reagált ér­demben, belpolitikai fogyasztásra szánt propagandabeszédet tartott arról, hogy a jogállamisági bírála­tok mögött egyetlen tényező áll: a Fidesz migrációs politikája. Az a kijelentés pedig, hogy az EU első ízben ítéli el a saját határőreit, több sebből is vérzik: elég csak a magyar letelepedési kötvénnyel járó nem­zetbiztonsági kockázatokra gon­dolni. Orbán Viktor saját autoriter rendszerének legitimálására hasz­nálja a migrációt, erre hivatkozva tette másodlagossá az emberi jogo­kat Magyarországon és erre építve próbált támogatást szerezni uniós szövetségeseitől, láthatóan siker­telenül. Milyen politikai változásokat eredményezhet a szavazás kime­netele? Mi a véleménye arról, hogy az európai vezetők, akik eddig ki­álltak Orbán mellett, most a je­lentés elfogadására szavaztak, be­leértve Manfred Webert? A Néppárt eddig hatalomtechni­kai megfontolásból kiállt mellette (Magyarország méretéhez képest nagy delegációt biztosít a néppárt­nak), de a 7. alkotmánymódosítás, a humanitárius segítségnyújtás kri­minalizálása láthatóan azoknak a képviselőknek is sok volt, akik 2017-ben a javaslat ellen szavaztak (többek közt Joseph Daul, Manfred Weber, Daniel Caspary). Már az EP-vitában is látszott, hogy első­sorban az EU-ellenes, euroszkepti­­kus, szélsőjobboldali és putyinista pártok állnak ki mellette. Matteo Salvini és az osztrák FPÖ fel is kér­ték Orbán Viktort szövetségesnek arra az esetre, ha a Fidesz távozna az Európai Néppártból. Valódi támo­gatói az euroszkeptikus ECR frak­cióban, de még inkább az EU- ellenes EFDD-ben és a szélsőjobb­­oldali ENF-ben vannak, akikkel könnyen szövetségre léphet ugyan, de ezek a formációk nem feltétlenül lesznek képesek egységes erővel fellépni a májusi EP-szavazás után. (Koalíció-készségüket többek közt a migrációval kapcsolatos eltérő szakpolitikai véleményük nehezíti, elég csak Salvini és Orbán kötelező kvótáról alkotott elképzelésére gondolni.) Ön szerint kilépnek a Fidesz po­litikusai az Európai Néppártból? Hatalmas presztízsveszteség len­ne ez egy olyan politikusnak, aki ha­talmának egy részét éppen abból nyerte, hogy a legerősebb EP- frakció berkeiben politizált és a Sargentini-riport vitája után is arról beszélt, hogy nem elhagyni, hanem átalakítani szerette volna a Néppár­tot a 2019-es választások előtt. A konzervatív keresztény középpárti politika sikermodelljének ábrázolta saját magát, aki mintául szolgálhat a visszaszorulóban lévő nyugati jobbközép pártok számára. Milyen hatással lehet a jelentés elfogadása a magyar társadalom EU-hoz való kapcsolatára? Nem gondolja, hogy a jelentés olaj a tűzre, és igazolja Orbán brüsszeli ellenségképét? A Fidesz minden bizonnyal meg fogja támadni a szavazást a luxem­burgi bíróságon, és eljárásjogi okokra hivatkozva próbálja majd delegitimálni az eredményt. Ha ugyanis a tartózkodásokat is bele­számolták volna, akkor nem lett volna meg a kétharmados többség, csak 64,6%. Mindezek mentén folytatódik majd az elmúlt 8 év unióellenes nacionalista populista retorikája annak a központi üzenet­nek a felerősítésével, hogy az EU megkérdőjelezi a magyar emberek szuverén döntését. A mai döntés nem fogja érdemben befolyásolni a belpolitikai folyamatokat, és ha a Fidesz még az eddiginél is kemé­nyebb unióellenes hangvételt üt meg, az hosszú távon kihat majd az egyébként uniópárti magyar társa­dalmi attitűdre is. BUGÁRANNA Strasbourg. Kiállt tegnap Ju­dith Sargentini a szavazás ered­ménye mellett, hangsúlyozta, hogy nem a magyar népet szeret­né büntetni jelentésével. Sokkal inkább az uniós intézményeket szólítja fel, hogy ne tolerálják to­vább Magyarország távolodását az európai demokratikus érté­kektől. Nyilatkozatában elmond­ta, nem örülne neki, ha a jelentés uniós források megvonását jelen­tené a magyaroktól. Csáky Pál (MKP) európai par­lamenti képviselő elvből eluta­sítja a Magyarország helyzetét felmérő jelentést. Egyértelműnek tartja, hogy politikai stratégia áll a jelentés hátterében, és meggyő­ződése, hogy mindez csupán kampány a jövő évi európai par­lamenti választások előtt. „Ügy gondolom, a baloldal trükkje voit éz a jelentés, és főleg annak az időzítése, melynek célja a jobb­oldal és az ÉPP megosztása, ami sikerült is” - fejtette ki vélemé­nyét a politikus. Szerinte aggoda­lomra ad okot, hogy a néppárt je­lentősen meggyengül és a távozó szavazatok a szélsőséges pártok­hoz vándorolnak. Ezáltal ve­szélybe kerül az Európai Unió stabilitása. A szavazás hatásait korai meg­jósolni, a következő hetekben várható döntés arról, kilép-e a Fi­desz a néppártból. Nagy József (Híd) EP-képviselő szerint a nép­párt tagjai nem adtak okot a Fi­desz kilépésére a pártból, épp el­lenkezőleg, kompromisszumkö­tésre invitálták Orbánt. A jelentés szerinte politikailag motivált, mely elsősorban az Európai Nép­párt meggyengítésére irányul. „Az országon belül negatív reak­ció fog kialakulni, és nem javítani fogunk a helyzeten, hanem ron­tani, mivel áldozattá tesszük a magyar kormányt” — folytatta Nagy József. A magyarországi fideszes EP- képviselők igazságtalannak tart­ják a döntéshozás menetét, be is jelentették, hogy a magyar kor­mány megtámadja a Sargentini­­jelentést. Az alapszerződés 7-es cikke­lyének értelmében az eljárás so­rán a külügyminiszterek meghall­gatják Magyarország álláspontját és ajánlásokat is tehetnek, melye­ket a kormánynak teljesítenie kell. Erre azonban nincs pontos határ­idő, kérdéses, mikor szavazhat­nak a miniszterek arról, szüksé­gesnek látják-e a döntés legmaga­sabb szintre, a kormányfők Euró­pai Tanácsába utalását. Ha a kül­ügyminiszterek négyötödös többséggel (22 tagállam) meg­szavazzák az eljárás folytatását, a végső döntés az Európai Tanács kezébe kerül, amely Magyaror­szág jelenléte nélkül egyhangú szavazattal úgy határozhat, meg­vonja az ország szavazati jogát. A jelentés tehát egy hosszadalmas, többlépcsős folyamatot indít el, azonban még az EP tegnapi hatá­rozata után sem tűnik reálisnak, hogy eddig fajulhat a dolog.

Next

/
Thumbnails
Contents