Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-11 / 209. szám
www.ujszo.com I 2018. szeptember 11. KULTÚRA 9 RÖVIDEN Tom Cruise rekordot döntött Los Angeles. A Mission: Impossible 6 lett Tom Cruise eddigi pályafutásának legtöbb bevételt hozó filmje. A széria hatodik része Európa legtöbb mozijából már kifutott, Kínában azonban csak két hete látható. Ennyi idő alatt is 137 millió dollárt keresett csak ebben az egy országban, ami átlag felettinek számít az amerikai filmek között. A kínai siker segített elérni a 725 millió dolláros összbevételt, így ez lett Cruise első olyan filmje, ami átlépte a 700 milliós határt. A Mission: Impossible - Utóhatás még fut néhány amerikai moziban, ott 212 millió dollárnál tart, így valószínűleg sikerül majd megelőznie a sorozat Amerikában legsikeresebb darabját, a második részt, ami 2000-ben 215 millió dollárt Hozott. Quk) Deák Kristóf tóvófilmet forgat Budapest. Szamosi Zsófiával a főszerepben forog az Oscar-díjas Deák Kristóf Foglyok című, megtörtént eseményeken alapuló tévéfilmje. A húsznapos forgatás szeptember 16-án fejeződik be. A film az ötvenes évek elején játszódik Budapesten, ahol egy család életébe két ávós alakjában beköltözik a hatalom. Nemcsak a családtagok nem hagyhatják el a lakást, de minden hozzájuk érkező rokon és ismerős is fogságba esik. A film a korszak fojtogató, paranoid hangulatát groteszk humorral igyekszik ötvözni. Az operatőr Gőzön Francisco, a forgatókönyvet Vörös András írta. A Foglyokat 2019-ben mutatja be a Duna televízió. (MTI) Kót Emmyt kapott Anthony Bourdain Los Angeles. Posztumusz nyert két kreatív Emmy-díjat a júniusban elhunyt Anthony Bourdain Nem ; séfnek való vidék című, a világ konyhaművészetével foglalkozó utazós sorozata. V asámap rendez; ték meg - a televíziós Oscamak ; tekintett Emmy-díjak szeptember 17-i átadását megelőzően - a kre; atív, technikai Emmy-díjátadót. A : Nem séfnek való vidék című CNN-produkció a legjobb forgatókönyv és a legjobb információs sorozat kategória díját kapta. A 61 éves Anthony Bourdain júniusban : követett el öngyilkosságot. Műsora 2013-tól négy éven át folyamatosan Emmyt nyert. O írta a forgatókönyvét, ő volt a műsorvezető és ; az egyik producer is. (MTI) Zenészek búcsúztak Mac Millertől Chicago/Nsw York. Szombati I koncertjén Childish Gambino is megemlékezett az előző nap el- i hunyt Mac Millerről. A 26 éves i amerikai rapper kábítószer-túladagolás miatt halt meg. Korábban többször beszélt drogproblémáiról inteijúiban, sőt dalaiban is szere; pet kapott a függőség. „Megsza; kad a szívem... és jó, hogy most szomorú vagyok, mert ez az jelenti, hogy (Miller) különleges művész volt” - mondta a színpadon Donald Glover, azaz Childish ; Gambino, napjaink egyik legfel; kapottabb amerikai szerzőelőadója, aki megkérte rajongóit, hogy ne videózzák őt, mert azzal I elvész a pillanat meghittsége. Glover a legaranyosabb fickónak nevezte Millert, és elmondta, hogy az internetes zenészgeneráció tagjaiként pályájuk elején mind; ketten ki voltak téve az azonnali, ; ostorozó kritikáknak, ami nagy nyomásként nehezedett rájuk. Elton John egyik legszebb dalát, a Don’t Let The Sun Go Down On Me-t ajánlotta Mac Miller emlé: kének vasárnapi koncertjén. Számos világhírű zenész hangot adott megdöbbenésének a közösségi oldalakon, köztük Miller volt élettársa, Arianan Grande, Missy Elliot, Post Malone és Fiona : Apple. (juk) Fénnyel telített világ Árkossy István műveiből látható tárlat a Pozsonyi Magyar Intézetben TALLÓSI BÉLA Pozsony. Október 4-ig tekinthető meg a Pozsonyi Magyar intézetben Árkossy István A nagy lépés című kiállítása. Az intézet évadkezdő rendezvényeként megnyitott tárlat a Budapesten élő festő- és grafikusművész legfrissebb munkáiból nyújt válogatást. A közelmúltban a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett művész 1943-ban született Kolozsváron. 1966-ban végezett a Kolozsvári Képzőművészeti Egyetem grafikai szakán. Tanulmányai befejezése után az Utunk című irodalmi-művészeti hetilaphoz került, grafikai szerkesztőnek. A kortárs irodalom legkiválóbb személyiségeivel dolgozhatott itt. A lap tipográfiájának tervezése mellett illusztrált újságot és könyvet, tervezett színházi műsorfüzetet és plakátot, folyamatosan jelen volt Érdély szellemi életében. Több mint 300 könyv grafikai kivitelezése fűződik a nevéhez. 1987 óta Budapesten él családjával. A pozsonyi kiállítás megnyitóján az Árkossy István életpályáját ismertető és méltató Demeter Ervin kormánymegbízott elmondta, hogy kiállításain a művész alkalomról alkalomra ugyanarra a feladatra vállalkozik: arra, hogy müveivel megidézze, újraálmodja azt a teljességet, amelyet Kolozsvár jelentett évszázadokon át a magyar és az európai szellemi élet, a művészet és a művelődés számára. Árkossy Istvánnak Pozsonyban ez az első tárlata. A művész meghatottan szólt arról, hogy hatvan évvel ezelőtt járt először Pozsonyban, ezért nagy örömére szolgál, hogy most az alkotásaiból válogatott tárlattal visszatérhetett ide. Az utóbbi három év terméséből válogatta a Magyar Intézetben látható 17 alkotást, és kiegé-Árkossy István: A nagy lépés szítette egy 2010-ben készült olajfestménnyel. Ezeket a képeket a 75. születésnapja alkalmából Kolozsváron rendezett, jóval nagyobb, átfogóbb tárlatról hozta el Pozsonyba. Demeter Ervin a teremtett művészi látvánnyal kapcsolatban elmondta, Árkossy István képein „a szürrealizmus világában mutatja be a klasszikus műfajok eleméit. Az alkotó művészi képzeletvilága fénnyel telített, motívumokban gazdag, szí(Fotó: Magyar Intézet) nes, játékos álomvilág, s ez igazán megtomáztatja nézőinek a képzelőerejét.” A nagy lépés című tárlat Árkossy Istvánjeilegzetes stílusú, a realitás és a szürrealitás határait érintő, filozofikus tartalmakat sejtető látásmódjába enged betekintést. Egyéni hangvételű színvilág, hangsúlyozott vonalkultúra és változatos formarendszerek jellemzik a magas technikai szinten kivitelezett műveket. A táj nemcsak díszlet, hanem az ismeretlennek is a szimbóluma (Képarchívum) Esterházy utolsó könyve szlovákul Pozsony. A Kalligram gondozásában, Deák Renáta fordításában jelent meg szlovákul Esterházy Péter utolsó könyve, a Hasnyálmirigynapló, amelyben az író nemcsak a halálos betegséggel való harcról számol be szívszorítóan, hanem az előtte tornyosuló teendők tologatása miatti lelkiismeret-fürdalásának is tanúi lehetünk. Megosztja velünk olvasmányélményeit és az irodalmi életről, a társadalomról megfogalmazott gondolatait is. A kötet magyarul 2016-ban, Esterházy halála előtt pár héttel jelent meg. A szlovák kiadás címe Pankreasník, a bemutató szeptember 13-án, csütörtökön 19 órától lesz a pozsonyi Artfórum könyvesboltan. A beszélgetésen, amelyet Michal Hvorecky író vezet, részt vesz Veronika Sikulová írónő, Huncík Péter pszichiáter és Szigeti László, a Kalligram volt igazgatója is, akit személyes barátság fűzött Esterházy Péterhez, az európai posztmodem irodalom egyik legjelentősebb alakjához. Quk) MOZIJEGY A múlt sivatagi fogságában Hosszú kínlódás után készült csak el Kenyeres Bálint első nagyjátékfilmje, és alighanem sokak számára furcsának fog tűnni, ami a vásznon zajlik: a Tegnap ugyanis helyenként a film noir jegyeit mutatja, mégis a napfényes Marokkóbanjátszódik, vannak benne ugyan thrillerre jellemző momentumok, mégis fontosabb ezeknél egy múltbéli szerelem emléke. A legfurcsább azonban az lesz, hogy Kenyeres filmjének nincs megfogható, könnyen leírható története, illetve van, de azt hamar felülírja a rendező. Egy svájci üzletember megérkezik az afrikai országba, és ugyan üzleti ügyben jött, jóval fontosabb lesz számára, hogy keresse azt, akivel évtizedekkel ezelőtt szerették egymást, vagy legalábbis ő úgy emlékszik, hogy szerették egymást. Mégsem romantikus dráma a Tegnap, hanem inkább olyan szerzői film, ami rendesen megdolgoztatja az embert. Mert sokáig nem tudni, mi a fenét is csinál az üzletember, aki se nem szimpatikus, se nem hősszerelmes, csak egyszerűen elvan a gondolataival, és egyre különösebb dolgokat tesz ebben a kiismerhetetlen, sivatagi világban. Pont ez az, ami valószínűleg riasztani fogja a nézőket: Kenyeres ugyanis alig-alig ad bármiféle kapaszkodót a kétórás mozi során, és az ember egy idő után azt érzi, nincs miért menni ezzel az elidegenített főhőssel. Pedig bőven van, csak nem adja magát könnyen ez a film, küzdeni kell vele, úgy is kitartani mellette, hogy nincsenek szilárd kapaszkodók. A Tegnap a cseppfolyós, de még bennünk élő múlt filmje, és erre leginkább csak a játékidő második felében jön rá a néző. Akkor derül ki, hogy Victor Ganz miért záija ki ajelent, és tesz olyan dolgokat Marokkóban, amit épeszű ember biztosan nem tenne. Ekkor válik nyilvánvalóvá, hogy a múltat annyiféleképpen lehet értelmezni, hogy az emlékeink néha teljesen becsapnak minket. Ha sikerül kitartani a Tegnap mellett, a végére felfedezzük az értékeit, ráadásul ott van még az is, amiért azt mondja a néző, hogy tényleg megérte Marokkóban forgatni. Itt a táj nemcsak díszlet, nemcsak jól néz ki, ahogy Victor egyedül álldogál a sivatagban, hanem az ismeretlennek, a megtévesztőnek is a szimbóluma. Ahogy pedig ebben a világban mozog a főszereplő Vlad Ivanov (aki méltán a román mozi sztáija manapság), az valóban megsüvegelendő: úgy teszi magát unszimpatikussá, hogy a nézőt mégis elkezdi érdekelni a figura, kíváncsi rá, hogy milyen titkokat hordoz magában. Szóval lehet, hogy nyolc évet kellett rá várni, lehet, hogy nem adja magát könnyen, de mégiscsak jó dolog, hogy elkészült Kenyeres Bálint nagyjátékfilmje. Gera Márton Tegnap (Hier). Magyar-francia-holland-marokkói-svéd-német dráma, 2018,118 perc. Rendezte: Kenyeres Bálint. Szereplők: Vlad Ivanov, Féodor Atkine, Djemel Barek, Jo Prestia.
