Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-11 / 209. szám
www.ujszo.com | 2018. szeptember 11. KÖZÉLET I 3 Európai alapértékekről hí*percet kapl,u * 1 1 kérdésekre nem reagálhat szavaz holnap az EP Orbán Viktor magyarázatára vár az Európai Néppárt (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg/Budapest. A szeptember 12-ei voksolás a magyarországi különjelentósről az Európai Néppárt tesztje is a jogállamiság fontosságáról. A szerdai szavazás az Európai Parlamentben a LIBE/Sargentinijelentésről - amely úgy véli, a demokrácia és az európai értékek rendszerszintű veszélyeztetése miatt indokolt a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítása Orbán Viktorral szemben - az Európai Néppárt (ÉPP) és az Európai Unió próbája is egyben. Orbán szövetségesei Michael Ignatieff, a CEU rektora a brit Guardiannek úgy fogalmazott, a voksolás Európa jövőjéről is dönt: kiderül, mit gondolnak az európai politikusok a demokráciáról és az európai értékekről. Elmondta, mindig voltak olyan konzervatív politikusok, akik helyeselték azt, amit Orbán mond a migrációról, de most a döntésükkel azt is megmutathatják, elfogadják-e azt, amit a magyar miniszterelnök a demokráciáról, az akadémiai szabadságról és a sajtószabadságról mond. Magyarországgal foglalkozott a brit Financial Times hétfőn. A cikk szerzője úgy véli, a szerdai, a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentésről való szavazás után kiderül, vajon a magyar miniszterelnöknek hány szövetségese maradt a pártcsaládjában. (Orbán Viktor pártja, a Fidesz, a jobbközép Európai Néppárt tagja.) Brüsszeli hírek alapján, az EPP-ben vita van arról, hogyan viszonyuljanak Orbánhoz. Mehreen Kahn, a cikk szerzője szerint a magyar kormányfő veszélyezteti Manfred Weber, az EPP jelenlegi európai parlamenti frakcióvezető csúcsjelölti ambícióit. Weber múlt héten bejelentette, elindul a csúcsjelölti tisztségért, hogy később az Európai Bizottság elnöke legyen. A néppárt korábban megvédte Orbánt, most megmutatkozik, milyen messze képes elmenni a frakció, és mennyit hajlandó feladni az alapértékeiből. Egy komoly törés az EPP-ben bizonyára kihatással lenne a 2019-es EP-választások eredményére, ezért többen úgy nyilatkoztak, megvárják, mit mond Orbán a Sargentini-jelentés keddi vitáján- írta a Politico. Szoros eredményt várnak Korábban kiszivárgott, hogy a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) nem ad ajánlást az EP- képviselőknek (34 képviselőjük van) arra, hogyan szavazzanak szerdán. Elmar Brok, a CDU párt képviselője szerint nincs kivételezés a frakcióban, ha a tét a jogállamiság. „Még egy EPP-tag számára sincs engedmény” - nyilatkozta Brok a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak. A legtöbben szoros eredményre számítanak, bár a kétharmados többség elérése meglepetés lenne. Magyarországon a Demokratikus Koalíció (DK) korábban bejelentette, hogy megszavazza a jelentést, ahogy Jávor Benedek, a Párbeszéd képviselője is. Az MSZP tegnap egyeztetett a voksolásról. A tárgyalás előtt kiszivárgott hírek alapján a szocialisták is rábólintanak. Nagy József, a Híd EP-képviselője a közösségi médiában jelentette be, hogy nem szavazza meg a jelentést. A képviselő közölte, nem támogatja az „erőszakos EU-s foderalizációt”, azonban Orbán Viktortól nagyobb kompromisszumképességet vár el, példaként a közmédia függetlenségét említette. Ugyanúgy Csáky Pál, az MKP EP- képviselője sem szavazza meg a jelentést. „A baloldal már elkezdte a kampányt a 2019-es EP- választásokra, az ÉPP vezető pozícióját akaiják megtörni. A Sargentini-jelentés nem pontos, túl sok mindent próbáltak belefoglalni” -mondta lapunknak Csáky. (ssz) ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg. Az Európai Parlamentben (EP) ma délután 3-kor veszi kezdetét a vita, melynek tárgya a magyar jogállamiság helyzetéről szóló különjelentés. Judith Sargentini, a jelentést beteijesztő holland európai parlamenti képviselő szerint a szerdai szavazás meghatározó lehet az Európai Unió jövőjére nézve. A Sargentini-jelentés arra hívja fel a politikusok figyelmét, hogy az uniós értékek súlyos és rendszerszintű megsértésének gyanúja beigazolódott Magyarország esetében, ezért indokolttá vált az alapszerződés hetes cikkeként közismert eljárás megkezdése, mely akár Magyarország uniós szavazati jogának megvonásához is vezethet. Ez a folyamat azonban hosszadalmas, és intézményi szempontból is összetett, mivel nemcsak az Európai Parlamentben van szükség stabil többségre (376 szavazatra) a jelentés elfogadásához, hanem az Európai Tanácsban is széles körű egyetértés kell, tehát a javaslatnak legalább négyötödös támogatottságot kell szereznie. A mai tárgyaláson részt vesz Orbán Viktor magyar miniszterelnök is, mondanivalóját azonban egy tömör, hétperces beszédben kell összefoglalnia, és nem reagálhat kollégái kérdéseire. Sargentini többször elmondta, a jelentés szövegét konkrét tények alapján, független nemzetközi szervezetek és intézményék közreműködésében dolgozták ki, célja pedig közölni az EP magyarországi helyzettel kapcsolatos aggodalmait. A 68 oldalas összefoglaló dokumentum olyan kulcsfontosságú ügyekre tér ki, melyek jelentősen meghatározzák az állam demokratikus jellegét. Sargentini szerint negatív tendenciák figyelhetők meg például az igazságszolgáltatásban, amit olyan intézkedések igazolnak, mint például az alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása, a bírók függetlenségének csorbítása. Különböző nemzetközi értékelések és elemzések szerint Magyarországon jelentősen romlott a sajtó- és a ; szólásszabadság helyzete, miközben a kormány hadjáratot indított a civil társadalom ellen. Sargentini és ; kollégái hangsúlyozták a korrupció virágázását Magyarországon, és ; rámutattak a közbeszerzési gya; korlatok hiányosságaira is. A jelentés szerzője megjegyezte, hogy szerinte „nem demokratikus dolog visszaélni az európai forrásokkal, azért, hogy a családunk gazdagodjon.” Elítéli azt a trendet is, hogy egyik napról a másikra szüntessenek meg újságokat. „Tudom, hogy a Fidesz megnyerte a választáso: kát, gratulálok nekik, de az, hogy : valaki megnyeri a választásokat, : nagy felelősséggel jár: az egész országok köztük az ellenzéket is támogatni kell” - fejtette ki véleményét a politikus. Továbbá úgy véli, ! a választási rendszer reformja több szempontból is a demokrácia tor- i zulásához vezetett. Példaként említette, hogy a kampányfinanszíro: zás nem nyomon követhető Ma: gyarországon, ezért nem érvénye: sülhet az egyenlőség elve a választások során. Sargentini saját bevallása szerint ; felkészült a magyar kormány ellenállására, szerinte egyértelmű, hogy Orbán a menekültválsággal próbálja hárítani azokat a társadalmi problémákat, amelyekre a jelentés határozottan rámutat. A szövegben megjelenik ugyan a mig: ránskérdés, de mindössze egy pontban tárgyalják. A jelentés jövőjét illetően Sargentini egy interjúban elmondta „Ez egy premier, ; ilyen eljárást még sosem folytattunk le. Ha a jelentést elfogadták, akkor a Tanács asztalára kerül a kérésünk. Nincs kialakult menetrend onnantól kezdve. Ha a parlament kétharmaddal támogatja a jelentést, az egy nagyon erős politikai : üzenet a tagállamok felé, hogy cse■ lekedjenek. Ez egy döntő pillanat Európában, mindenkinek döntenie i kell, hogy megvédi-e az európai : polgárok jogait, vagy tagállamok : belső ügyének tekinti azok korlá■ tozását” - foglalta össze az EP: képviselő. (ba, hvg, index, MTI, 444)
