Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-07 / 206. szám
10| TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2018. szeptember?. | www.ujszo.com Védjük meg gyermekeinket a kibertérben! ÖSSZEFOGLALÓ Tudják, hogyan kell online játékokkal játszani, naprakészek a kedvenc celebjeikből, megtalálják a legfrissebb zenéket, eseteinek a barátaikkal, vagy épp megkeresik a válaszokat a neten azokra a kérdésekre, melyeket senkinek nem mernek feltenni. Mindamellett kevésbé körültekintők az online világ veszélyeivel kapcsolatban, azaz nem fordítanak elég figyelmet az adataik, magánéletük védelmére, kártevőkre és a netes átverésekre. Hogyan tudunk segíteni a gyerekeinknek, hogy a lehető legjobban használják a technológiát és közben biztonságban is legyenek? A kibertérről folytatott folyamatos kommunikáció fontosságát nem lehet eléggé kihangsúlyozni. Az online biztonságról már azelőtt el kellene kezdenünk beszélgetni, hogy gyermekünk megkezdi kalandozását a világhálón. Kezdetnek jó, ha elmagyarázzuk, hogy a fizikai és a digitális világ ugyanannak az éremnek két különböző oldala, és utóbbi, akárcsak a való világ is, otthont adhat biztonságos és veszélyes dolgoknak egyaránt. A szülő feladata a folytonos tájékozódás a folyamatosan változó virtuális veszélyforrások felől. Ha ezekkel tisztában vagyunk, utánanézhetünk a védekezési lehetőségeknek, így gyermekeinkkel is meg tudjuk osztani, hogy milyen teendőkkel előzhetők meg, védhetők ki az esetleges támadások. Hiszen ahhoz, hogy megfelelően tudjanak reagálni, fontos, hogy kellően felkészültek legyenek az adott szituációkban. Kezdetektől törekednünk kell arra, hogy megértessük gyermekünkkel, hogy ne tegyen semmi olyan dolgot online, amit a való életben sem tenne. Igaz lehet ez a személyes információk megosztására, az idegenekkel történő beszélgetésre - az interneten még inkább, mint a való életben hiszen sosem lehetünk biztosak abban, hogy valójában kivel beszélgetünk és kiben bízunk meg. Ez kéz a kézben járhat azzal, hogy elmagyarázzuk, miért nem szabad bármilyen üzenetet megnyitni, vagy bármilyen linkre rákattintani, amit ismeretlen emberektől kaptunk, hiszen könnyen lehet adathalászat a dologban. A tanácsok és Hogyan tudunk segíteni a gyerekeinknek, hogy a lehető legjobban használják a az iránymutatás segítenek a gyerekeknek abban, hogy kritikus gondolkodásuk fejlődjön és ezáltal biztonságosabban használhassák az internetet. „A gyerekek sosem voltak jók abban, hogy az idősebbekre hallgassanak, viszont a felnőttek szokásait könnyen átveszik” - jegyezte meg az író és aktivista James Baldwin. Egyértelmű tehát, hogy a legjobb módja annak, hogy hassunk a gyerekekre, a példamutatás. Ugyancsak elengedhetetlen, hogy megértessük velük, hogy az interneten minden egyes lépésünknek nyoma marad, így minden, amit posztolunk, vagy megosztunk, az örökre ott is marad. Hívjuk fel figyelmüket arra is, hogy internetes adataik védelmére érdemes olyan jelszavakat kitalálniuk, amelyek véletlenszerűen kiválasztott betűket és számokat is tartalmaznak. A gyermekeknél gyakori, hogy nem szívesen kémek tanácsot a szülőktől, szeretnének önállósodni, függetlenedni az online térben. Ezért a mi feladatunk felhívni a figyelmüket az interneten leselkedő aktuális veszélyekre. Az utóbbi időben például a Kék bálna eset, illetve a napokban a Momo-ügy is kifejezetten gyerekek ellen irányult. Momo egy elsősorban Whatsappon, de Facebookon és YouTube-on is ijesztgető álprofil, amely gyerekeket rémisztget - sajnos már magyarul is. Emellett pedig különböző feladatokat ad a gyerekeknek (ilyenekkel a Kék bálna-sztoriban is találkozhattunk korábban), akik legtöbbször nem mernek szólni a szüleiknek. „Fontos lenne, hogy a szülők napi szinten megbeszéljék az online élet történéseit, bizalmi viszony alakuljon ki a gyerekekkel, akik bátran mernek hozzájuk fordulni, és nem gondolják azt, hogy »úgysem ért meg, vagy ha meghallja a problémát, eltilt a telefontól«. A szülő el tudja magyarázni, hogy az ilyen fenyegetés ijesztőnek látszik ugyan, de a rémalak nem valóságos, hanem rosszindulatú emberek gonoszkodása van a háttérben” - hívja fel a figyelmet a jelenségre Csizmazia- Darab István, az ESET IT biztonsági szakértője. „Le kell tiltani, nem szabad rá válaszolni. Ha kell, a szülő akár matechnológiát és közben biztonságban is radjon fent a gyerekkel éjfélig a szobájában, hogy megnyugtassa. ; Emellett persze az is jó lenne, ha a közösségi szolgáltatók aktívan kiszűrnék, kitiltanák az ilyen Momo féle álprofilokat és hasonmás utánzóikat, mert eddig sajnos nem tettek semmit. Több országban - például az USA-ban - komoly büntetési tétele van az iskolai és online zaklatásnak, aminek az is az egyik oka, hogy a tapasztalatok szerint a megfélemlítések, kiközösítések, virtuális bántalmazások áldozatai később maguk is : bántalmazókká válhatnak.” Semmiképp se ellenőrizgessük a háta mögött gyerekünket. Az ESET szakemberei inkább azt tanácsolják a szülőknek, amellett, hogy folyamatosan kommunikálunk velük, érdemes technikai oldalról is elővigyázatosnak lennünk. Fizikai védelem - ne hagyjuk esz; közeinket őrizetlenül, belépési rendszerünket védjük PIN-kóddal, jelszóval, időzített automatikus zár; ral. Legyünk óvatosak a közös hasz; nálatú iskolai gépeken - nem tudhatjuk, előttünk ki ült ott és mit telepített legyenek? (Fotó: Shutterstock) : fel a gépre. Érdemes ezért felhívni ; gyerekünk figyelmét, hogy ilyen esetekben privát böngészési ablakot használva szörföljön a neten. Vigyázzunk, mit töltünk le - leggyakrabban letöltésekkel és telepítésekkel kerülnek különböző vírusok a rendszerünkre. Érdemes felhívnunk a gyerekek figyelmét, hogy letöltéskor legyenek körültekintőek és adott esetben kérjék tanácsunkat, : mielőtt telepítik az alkalmazást. Elengedhetetlen tehát, hogy családunkat aktív vírusvédelemmel vértezzük fel, hiszen enélkül és kellő körültekintés nélkül folyamatos veszélynek vagyunk kitéve. A ma elérhető modem internetbiztonsági programok már nemcsak a vírustámadások ellen nyújtanak ; védelmet, hanem komplex biztonsági megoldást kínálnak felhasználóiknak. Az adathalász kísérletek és kémprogramok felismerése mellett nyomon tudjuk követni hordozható eszközeink helyzetét, és adott esetben távolról is tudjuk blokkolni azt, sőt, a program a biztonságosabb online jelenlétünket is garantálja a weben. (Technokrata) Robot-tengeralattjáróval vadásznak a korallevő tengericsillagokra MTI-HÍR A korallevő töviskoronás tengericsillag (Acanthaster plánéi) levadászására és megölésére képes robottengeralattjárót fejlesztettek ki ausztrál kutatók a Nagykorallzátony védelmére. A Queenslandi Műszaki Egyetem (QUT) szakemberei a Google anyagi támogatásával készítették el a RangerBot névre keresztelt eszközt, amivel a világ legnagyobb koralltelepét akarják megvédeni. A kutatók szerint a nyolcórás üzemidejével a RangerBot a korallzátonyok olyan szintű megfigyelé-A ragadozók elpusztítására egy halálos injekciót használ, amely azonban nem jelent veszélyt a korallzátony többi lakójára nézve (Fotó: Google) sét és feltérképezését teszi lehetővé, amelyre korábban nem volt lehetőség. A RangerBotot kifejezetten a korallzátonyok környezetébe tervezték. „Ez a többfunkciós vízi drón a korallzátonyokra fenyegetést jelentő tényezők egész sorát, úgy mint a korallfehéredést, a vízminőségek a betolakodó fajokat, a szennyezettséget és az eliszaposodást is képes folyamatosan figyelni” - mondta Matthew Dunbabin, az egyetem professzora a tengeralattjáró bemutatásakor. A robotjárőr képes továbbá észlelni és végezni is a korallevő töviskoronás tengericsillagokkal. A ragadozók elpusztítására egy halálos injekciót használ, amely azonban nem jelent veszélyt a korallzátony többi lakójára nézve, írja az MTI. Ezek a tengericsillagok az utóbbi időkben jelentősen megszaporodtak a környezetszennyezés és a mezőgazdasági termelés miatt a nyílt vizekbe kerülő anyagok következtében. Egy kifejlett töviskoronás tengericsillag akár az egyméteres átmérőt is elérheti, és gyorsabban pusztítja a zátony korallállományát, mint ahogy az regenerálódni tudna. Az Ausztrália keleti partjainál 2300 kilométer hosszan elnyúló zátonyt az elmúlt években a töviskoronás tengericsillagok invázióján túl üledékképződés, a vízminőség romlása, az óceánvíz savasodása, 2016-ban és 2017-ben pedig többször is tömeges korallfehéredés sújtotta, ami a szakértők szerint helyrehozhatatlan károkat okozhatott.
