Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-07 / 206. szám
8 I PENGE Egy anya-élmóny nyomában A Strand Simon Bettina (1990) első kötete. Négy ciklusában egy lírai felnövéstörténet, elszakadástörténet fázisai bontakoznak ki. Szigorúbban véve - s tán pontosabban - azt kell mondanunk, hogy a jelzett életfolyamat traumatizált megjelenítésével találkozunk, az anya-lány kapcsolatrendszeren keresztül bemutatva. Persze csalódni fog, aki mozaikszerűen VI DA GERGELY KRITIKAI ROVATA kirakható „történetre” számít. Van itt ugyan diagnózis, kórház, kezelés, látogatás, pszichotikus gyógyszer, de mindezek az emlékezet asszociatív működésének köszönhetően szét is szóródnak a szövegtérben. Az anya a legfőbb hívószava a kötetnek, az első két ciklusban a versek megszólítottja is ő. A kötet egyik legjobb verse, a Látogatás az otthonban jól példázza a viszony összetettségét: „Anyámat ismét meglátogattam. / Immár tizenöt éve vagyok nála / látogatóban, előtte ő látogatott engem. ” A vers második felében maga a versírás problematizálódik az anya alakján keresztül: Emikor meglátogatom, néha/verset írok, illetve a vers ő maga, / mindent tőle másolok. ” Mondanunk sem kell, hogy az utóbb idézettek az anyaélmény univerzális kérdéseihez vezetnek. Az anyához ugyanúgy tartozik az azonosság és az elkülönbözés - a személyiség hozzá való viszonyát ez a kettősség teszi felkavaróvá. De nézzük, hogy hangzik ez a fiatal költő tolmácsolásában: „Például ahogy egymás mellé/kerülnek a dolgok, /vagy kettéválik, ami egy. /Ez az anyám, akit mégsem láthatok. ” Az igazság az, hogy a kötet (első fele főleg) olvasható az anya, s a hozzá kapcsolódó múlt nyomainak kereséseként. Nyomok vannak, érzékletes-szenzitív maradványok: folttá bámult üreg a rekamién, elszíneződött tapéta, kifehéredett gyerekkori fotók, kivágott fák rönkjei, a bánattól barázdált anyai test, érintés-nyomok, napozókrém illata a levegőben. Sőt, a kötet egyik szép kétsorában nem az anya képéről olvashatunk, hanem az anya válik képpé: „ Meglátogattam anyám, /de egy fénykép várt a helyén. ” De akárhogy is, mindezek igazi jelenlétté állnak össze, köszönhetően a finom, kimért nyelvhasználatnak. No meg annak a belátásnak, hogy az anya nyomai az identitás nyomai is. A könyv utolsó ciklusa a bibliai Noé alakjában, személytelenebb versbeszéddel helyezi másik síkra a korábban elhangzottakat. Noé elsősorban „megmentőként” lehet a kötetben kirajzolódó személyiség alakmása, annál is inkább, mert plüssfigurákat ment... A gyermeki lét kiterjesztését és feldolgozását jelöli a köteteim „strandja” is, mely természetesen belső hely: a gyerekkor kijelölésének-feldolgozásának terepe, melyben medence a tenger, és fordítva. Mindazonáltal maradtak a kötetben kiérleletlen versek (főleg a rövidek), klisés megfogalmazások, melyek rontanak valamelyest az élményen. Ugyanakkor Simon Bettina tehetségéhez kétség nem fér. Simon Bettina: Strand. Magvető Kiadó (JAK Füzetek sorozat), Budapest, 2018. 70 oldal. Értékelés: 6/10 m Határon túli nemzeti tánc az Ifjú Szivektől Pozsony. Határon túli nemzeti tánc címmel mutatja be az Ifjú Szivek Táncszínház legújabb egész estés előadását Pozsonyban, abban a városban amelynek kiemelkedő szerepe volt a verbunkos hagyományos közép-európai elteijedésében. Hégli Dusán koreográfus nemzeti táncainkat, a verbunkot és a csárdást dolgozta fel, a tőle megszokott egyéni felfogásban. Ezt a műsort már láthatták Dunaszerdahelyen, Érsekújvárban, Zselízen és Gombaszögön, a pozsonyi, ünnepélyes bemutató holnap 19.00-kor lesz a Hviezdoslav Városi Színházban. A júniusi shanghai-i turnéjuk óta ez a fővárosi bemutató a táncszínház első nagyobb projektje. A pozsonyi országgyűlés 1715- ben meghozott rendelete törvényerőre emelte a bécsi udvarral közös hadsereg felállítását. Ennek, majd a Verbung Kommandók tevékenységének köszönhetően terjedt el és épült be a verbunk egységes kulturális értékként a hagyományos falusi tánc- és zenekultúrába. Az előadásban több mint 15 tájegység táncai láthatók Dél-Morvaországtól Csallóközön át Erdély legkeletibb csücskéig, és közel 80 olyan dallam hangzik el, amely közvetlenül kötődik a verbunkos zenei műfajához. „A darab sikere abban is rejlik, hogy a közönség által jól ismert népdalok és műdalok hangzanak el. A verbunkos nagyban meghatározta Közép- Európa zenei fejlődését az elmúlt 200 évben, a falusi cigányzenészek muzsikájától kezdve egészen Berlioz, Liszt, Erkel vagy Kodály alkotói tevékenységéig” - véli Hégli Dusán, az előadás rendezője és koreográfusa. (k) KULTÚRA 2018. szeptember 7.1 www.ujszo.com Az Arizóna zenekar Dunaszerdahelyen lép fel a Magyar Dal Napján (Képarchívum) Lassú agónia Vasárnap lesz a jobb sorsra érdemes Magyar Dal Napja JUHÁSZ KATALIN Idén már csak pár magyarországi helyszínen rendezik meg szeptember második vasárnapján a Magyar Dal Napját, viszont Kassán ás Dunaszerdahelyen nem akármilyen program lesz. A Magyar Dal Napját Presser Gábor kezdeményezte, a 2008-as Sziget fesztiválon rendezték meg először, rengeteg fellépővel, hétórás koncerttel. A hatalmas siker az ötletgazdát is meglepte. A következő évtől országos rendezvénnyé vált, és fokozatosan több határon túli helyszín is bekapcsolódott a magyar dalokat népszerűsítő, illetve a helyi zenei tehetségeknek teret adó kezdeményezésbe. A települések lelkesedése azonban idővel alább hagyott, mivel önerőből kellett finanszírozniuk a zenés programokat. A Magyar Dal Napjának 2015 óta nincs központi koordinátora, sem hivatalos honlapja - ekkor szűnt meg anyagi okokból A Magyar Dal Napja Nonprofit Kft, amely azzal a céllal jött létre, hogy az angolszász zenei dömpingben felhívja a figyelmet a múlt és a jelen magyar dalkincsének értékeire. A honlap szerkesztői ezzel az üzenettel búcsúztak: „A Magyar Dal Napja igazi ünnepé vált, a koncerteket szervezők, rendezők nagyszerűen végzik a dolgukat, jól sáfárkodnak a közönség szimpátiájával, támogatásával. A kezdetekkor úgy képzeltük, hogy ezt elérni öt-hat év kell majd. Megtörtént. Nincs tovább szükség a rendezvények központi irányítására. Ezért a Magyar Dal Napja Nonprofit Kft. lassacskán megszűnik, ám az általa (is) megteremtett hagyomány tovább él, hirdetve Magyarország zenei sokszínűségét. Boldog Magyar Dal Napját2015-ben is!” Úgy tűnik, nélkülük és főleg anyagi támogatás nélkül nem igazán működik, illetve nem tud fejlődni ez a szép kezdeményezés. Budapesten, ahol 2013-ban még tizennégy helyszínen zajlottak a nagyrészt ingyenes koncertek, idén két programot találtunk, amelyek a Magyar Dal Napjához kapcsolódnak, bár az egyiknek alcíme is van: női különkiadás. A Kobuciban Bognár Szilvia, Herczku Ági, Szalóki Ági és Pálya Bea, a magyar népzene négy bájos propagátora lép fel zenekarával vasárnap, nem együtt, hanem egymás után, de nyilván közös éneklés is lesz. Ez a program nem ingyenes, a másik viszont igen, bár talán kevesebb érdeklődőt vonz. A Magyar Művészeti Akadémia két legyet üt egy csapásra: összekötötte ezt a napot az 1848-as forradalom és szabadságharc 170. évfordulójával. A Vigadóban 19. századi magyar költők verseire írt dalokat ad elő Mécs Károly színművész, valamint két operaénekes, zongorakísérettel. Fennmaradt viszont az a szimpatikus program, amely eredetileg a Magyar Dal Napja felvezető eseményeként indult 2010-ben: a Dallamos Villamos. Holnap kora délutántól estig nosztalgiaszerelvény közlekedik a 4-es villamos vonalán, ahol összesen tizenhat fellépő várja az utasokat zenével. Az eredeti koncepciótól eltérően nemcsak fiatal, kezdő zenészek játszanak az utazóközönségnek, hanem olyan sztárok is, mint az Anna and the Barbies (akusztikus trió felállásban), vagy Molnár Tamás a Jetlag zenekarból, illetve a gyerekek egyik kedvence, a Buborék együttes. A magyarországi vidéki városok közül csak Siófokon találtunk egy szabadtéri koncertet három ismeretlen zenekarral (Blokk együttes, Egerszegi Akusztik, The FreakEnd), valamint Ráckevén, ahol a kis- Dunán csónakázva élvezheti a közönség a dalokat. A fellépők listája azonban itt még szervezés alatt áll, ami két nappal az akció előtt eléggé furcsa információ. Ezért dicséretes, hogy nálunk, Dél-Szlovákiában két városban is megrendezik a Magyar Dal Napját. Kassa már 2012-ben bekapcsolódott a rendezvénysorozatba, első határon túli helyszínként. A Csemadok Területi Választmánya és a Kikelet Ifjúsági Közösség szervezésében idén is a Rodostói Ház udvarán zajlanak a koncertek, amely ideális szabadtéri helyszín. Kapunyitás 15 órakor, a műsort a Buzitai Citerazenekar kezdi, amely tavaly első magyar szereplőként indult az RTVS Énekel a fold (Zem spieva) című népzenei és néptánc tehetségkutató műsorában. Utánuk következik a Csemadok Őszirózsa hagyományőrző énekcsoportja, majd két igazi sztár, Tóbisz Titusz operaénekes és bátyja, Tóbisz Tinelli Tamás, a Misztrál együttes vezetője lép színpadra. A testvérpár régóta nem szerepelt együtt, már csak miattuk is érdemes ellátogatni a rendezvényre. A miskolci Önkontroll együttes rockzenével érkezik Kassára, őket követi a GolDDies Szwingatlanügynökség, egész más zenével. A retROCK akusztik régi magyar rockslágereket játszik, a napot pedig egy állandó fellépő, a Gablyasz Band - Charlie Projekt záija. Bár a rendezvény nem ingyenes, a belépő ára barátságos, sőt szimbolikusnak mondható. Dunaszerdahelyen, ahol először szervezi meg a Magyar Dal Napját a Musicorum polgári társulás, nem kémek belépőt, a koncertek pedig a VMK előtti téren lesznek. Az Aranymetszés duó kezd megzenésített versekkel 15 órakor, őket követi a szintén ebben a műfajban tevékenykedő Kicsi Hang, a rockot és popot vegyítő Arizóna együttes, végül a Black & White, a régi magyar slágerek helyi specialistája játszik. A gyerekek már 14 órától kézműves foglalkozásokon vehetnek részt a helyszínen, ahol ugrálóvárral és arcfestéssel is várják őket. Csak remélni tudjuk, hogy a Magyar Dal Napjának az erős kezdés és a lassú agónia után sikerül ismét erőre kapnia, hiszen a magyar dalkincsre mindannyian joggal lehetünk büszkék. Jelenleg szinte minden műfajban olyan gazdag, izgalmas, sokszínű és magas színvonalú a daltermés, hogy azt vétek nem felkarolni, megmutatni, propagálni. Érthetőbben fogalmazva: pillanatnyilag sokkal nívósabb ez az „ágazat”, mint például a magyar foci, amelybe milliárdokat ölnek az anyaországban.
