Új Szó, 2018. szeptember (71. évfolyam, 202-224. szám)
2018-09-07 / 206. szám
2 KOZELET 2018. szeptember 7.1 www.ujszo.com Mellőzik a zaklatást Orvosok: megbízhatatlan a VsZP Az állami biztosítóval még nem állapodtak meg az orvosok (TASR felvétel) Pozsony. Az Élet igazsága és kultúrája címet kapta, a Pozsonyban zajló püspökök konferenciája, melynek célja a térség országai közti együttműködés elmélyítése, a keresztény gyökerekhez való visszatérés támogatása. A püspökök közleményükben csatlakoztak az Európai Unió bírálóihoz is, „Az európai intézményeknek tiszteletben kellene tartaniuk a közép- és kelet-európai országok önrendelkezési jogát a kulturális és etikai kérdésekben” - mondta Anton Ziolkovsky a Szlovák Püspöki Konferencia (KBS) ügyvezető titkára. Pete Pellegrini kormányfő a konferencián az alkotmánybírók megválasztásáról beszélt, mely szerinte a közeljövőben hozzájárul a keresztény értékek védelméhez és a vallásszabadság fő pilléreként szolgál majd. A konferencián terítékre kerülnek olyan vitás témák is, mint például az eutanázia, a család szerepe a társadalomban és az Isztambuli egyezmény, mely az Európai Tanács jogi eszközeként a családon belüli, illetve nők elleni erőszak megelőzésére szolgál. Az egyezményhez Szlovákia egyelőre nem csatlakozott, éppen az egyház ellenállása miatt. A péntela előadás-sorozat egyik fő témája az európai jog alkalmazásának veszélyei a vallásszabadságra nézve. A konferencián azonban a vallási intézmények keretein belül zajló, egyre nyilvánvalóbb visszaélések továbbra sem lesznek tisztázva. (ba) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kedvezőtlen feltételek miatt az orvosi rendelők egyelőre nem kötöttek új szerződéseket az állami Általános Egészségbiztosítéval. A biztosító hallgat. Az orvosok elégedetlenek az Általános Egészségbiztosító által kínált feltételekkel - közölte a Rendelői Szolgáltatók Szövetsége (ZAP) a tegnapi sajtótájékoztatóján. Elmondásuk szerint az Általános Egészségbiztosító (VsZP) nyeresége 2018-ban az előzetes adatok szerint meghaladhatja a 70 millió eurót, ami a duplája az előző évi nyereségnek, ennek ellenére nem sikerült velük megegyezni az új szerződés feltételeiről. „Augusztusban háromszor is próbáltunk tárgyalni az Általános Egészségbiztosítóval, eddig azonban nem vették figyelembe a kéréseinket. A szövetség továbbra is azon dolgozik, hogy kölcsönösen előnyös szerződést kössünk” - jelentette ki Miroslav Kotek, a ZAP munkatársa, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az orvosok értékelése szerint a VSZP bizonyult a legkevésbé megbízható partnernek. A tárgyalásokkal kapcsolatban megkerestük a VsZP-t is, azonban a biztosítótól lapzártánkig nem érkezett válasz. Folynak a tárgyalások A másik két egészségbiztosítóval, az Unionnal és a Dőverával sokkal eredményesebbek a tárgyalások. Eddig csak a Dővera egészségbiztosítóval sikerült megfelelő szerződést kötniük, melynek értelmében a biztosító átlag 12 százalékkal növeli a rendelőkben végzett kezelésekért fizetett összeget. Értékelhetjük az orvost Az új szerződés részleteiről a Dővera tegnap tájékoztatott. Többet fog fizetni azoknak a rendelőkben dolgozó orvosoknak, akik megfelelnek az egészségbiztosító által támasztott új kritériumoknak. Az új rendszer értelmében például több pénzt kap az az orvos, aki a recept kiírása előtt ellenőrzi, hogy milyen gyógyszereket írt fel korábban a páciensnek, így elkerülheti az esetleges keresztreakciókat. Plusz támogatásra számíthatnak azok az orvosok is, akik a kezelések során igyekeznek elkerülni a felesleges antibiotikumok használatát. A jövő évtől az orvosi rendelőkben egy kérdőívet találhatnak a betegek, melyben értékelhetik az orvost, leírhatják a személyes véleményüket. A pozitív értékelések után az orvosok további juttatásokkal számolhatnak a Dőverától. A Dővera biztosító az új intézkedések segítségével szeretne javítani az orvosok munkakörülményein. „Nagyon elégedettek vagyunk, hogy sikerült megegyeznünk a partnereinkkel, és díjazzuk az orvosok konstruktív hozzáállását. Az új feltételeknek köszönhetően nemcsak ők, hanem a páciensek is jól járnak, hiszen így még kedvezőbb ellátásában részesülhetnek” — jelentette ki Marian Faktor, a biztosító munkatársa. A Dővera egészségbiztosító és lapunk kiadója is a Penta befektetési csoport tulajdonába tartozik, (nar, tasr) Buktatóval induló építkezés KKA: lassan írják alá szerződéseket 2020-ig tarthat a legforgalmasabb kereszteződés átépítése (tasr felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Megtartotta tegnap az R7-ee gyorsforgalmi utat 6s a D4-es körgyűrűt építő konzorcium azt a sajtótájékoztatót, amelyen az építkezéssel kapcsolatos forgalomkorlátozásokat kellett volna ismertetni. Aki azt várta, hogy végre valami konkrétabbat is megtud, az csalódott. Pozsony. Zdenék Krejcí, a D4/R7 projektjének közlekedésért felelős menedzsere annyit közölt, hogy néhány héten belül minden, fővárosban közlekedő sofőr meg fogja érezni az építkezés negatív hatásait. Lezáiják Pozsony egyik legforgalmasabb kereszteződését, a Bajkalská utca és a Kikötői híd keresztezését. A kivitelező ekkor kezdi meg a projekt ezen részének első fázisát, a Dl-es sztrádától való le- és feljáratok építését a Bajkalská utcára és a Slovnafti útra. „A kerületi közlekedési intézettel, a rendőrséggel és a fővárosi önkormányzattal való egyeztetések után úgy döntöttünk, hogy a projekt ezen részét hat szakaszra osztjuk úgy, hogy a lehető legkevésbé korlátozzuk a forgalmat a fővárosban” - mondta Krejcí. Az első szakaszt az eredeti tervekkel ellentétben nem szeptemberben, hanem csak októberben fogják elkezdeni, ám továbbra sem tudni pontos időpontot, a kivitelező még ugyanis nem kapta meg az összes szükséges engedélyt. Krejcí szerint kétség nem fér hozzá, hogy az építkezés miatt jelentős dugók lesznek a fővárosban és az elkerülő utakon, ám készítettek egy felmérést, mely alapján megpróbálják a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni a dugókban való várakozást. Az elkerülő utakon található kereszteződéseken például meghosszabbítják a zöld lámpák intervallumait, hogy az úgynevezett zöld hullámnak köszönhetően felgyorsuljon a városon való áthaladás. Á betonozási és az aszfaltozási munkálatokat éjszaka fogják végezni, hogy a technikával ne lassítsák a forgalmat. Ezen az egy kereszteződésen 2020-ig tartanak majd a forgalomkorlátozások, de mivel a D4 és az R7 építése során összesen 14 kereszteződés megépítésével vagy átépítésével számolnak, a város más szakaszain és a környékén is komoly korlátozásokra lehet számítani. „Máshol is lesznek forgalomkorlátozások, nem mindenütt tartanak majd a munkálatok 2020-ig, bizonyos szakaszokat korábban befejezünk” - mondta Krejcí anélkül, hogy bármit pontosított volna. (dem, TASR) NAGYROLAND Pozsony. A Kisebbségi Bizottság legutóbbi ülésén komoly vitát váltott ki a 2018-tól működő Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) tevékenysége. Az alap működését bírálók azt rótták fel, hogy augusztus végéig nagyon kevés szerződést kötött meg az alap, és a rendelkezésre álló összeg csupán mintegy 30 százalékát fizette ki eddig. A vita elsősorban a pályázati pénzek kifizetése miatt éleződött ki, mert a statisztika adatok alapján augusztus végéig a 7,68 milliós összkeretből mindössze 2,3 milliót fizetett ki a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA). Ez a teljes összeg mintegy 30 százalékát teszi ki. Az adatok szerint 1458 szerződésből csupán 356 került megkötésre, a 851 sikeres magyar pályázatból pedig csak 88 pályázat esetében sikerült megegyezni az érintett szervezetekkel. Az illetékesek elmondása szerint a KKA-n belül mindössze két személy foglalkozik a magyar pályázatokkal, emiatt jelenleg sem tudni, hogy a civil szervezetek mikor juthatnak hozzá az anyagi forrásokhoz. Az ülésen több kisebbség képviselője is hangsúlyozta, hogy a támogatások késése nemcsak a működtetésükben okoz problémát, hanem a hitelességüket is rombolja a partnereik előtt. A bizottság a szerződéskötések körül kialakult zűrzavar miatt felszólította a KKA igazgatóját és felügyelőtanácsát, hogy intézkedjen a folyamatok felgyorsítása érdekében. Egyben a kormányt is felszólította, hogy fogadjon el olyan törvényi intézkedéseket, melyek segítségével elkerülhetőek lesznek az ehhez hasonló problémák. A bizottság végül figyelmeztetett, hogy a kisebbségi alapra vonatkozó törvény januártól módosul, melynek értelmében a működési kiadásokra fordítható pénzösszeg egy százalékkal növekszik majd, azonban a bizottság szerint ez érdemben nem befolyásolhatja a KKA teljesítményét. Molnár Norbert, a Kisebbségi Kulturális Alap igazgatója lapunknak elmondta, hogy már megtették a szükséges lépéseket. „Le szeretném szögezni, hogy ugyanúgy állunk a szerződésekkel, mint egy évvel ezelőtt a kormányhivatal. Jelenleg még csak az elsőéves pályáztatási rendszer közepén vagyunk, úgyhogy nincs min csodálkozni. A szerződések megkötése most is zajlik. A Kisebbségi Bizottság ülésén elmondtuk, hogy szeptember végéig kifizetjük a pályázatok legnagyobb részét, októberre pedig már csak azok a problematikus pályázatok maradnak, melyekkel bővebben kell foglalkozni” - jelentette ki az alap igazgatója.
