Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)

2018-08-03 / 178. szám

201 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2018. augusztus 3. | www.ujszo.com Izzasztó hőség és dermesztő hideg Akik hőség idején sokat tartózkodnak művileg túlhűtött levegőjű helyiségben, utána kevésbé tudják elviselni a kinti meleget, magyarán ha a túl hidegre hűtött, értsd a kintinél több mint 10°C fokkal alacsonyabb hőmérsékleten tartott irodából kimennek a tűző napra, a sokkhatástól még rosszabbul viselik a tikkasztó hőséget (Fotó: Shutterstock) CSIBRÁNYI ZOLTÁN Fajunk életképességének két fő kulcsa az alkalmazkodóképesség és az, még ha valahol az időjárási körülmények nem is alkalmasak rá, hogy ott éljen, akkor megteremti a szükséges feltételeket: átalakítja a környezetet s kiegészítésül olyan eszközöket készít, amelyek elviselhetővé teszik a természet szolgáltatta viszonyokat. így lehet az, a nyári hónapok forró napjaiban, amikor szakad az embe­rekről a víz, sokan áldják a ventillá­torokat, a légkondicionáló beren­dezéseket. Utóbbi kezdetleges, kézi hajtást igénylő első változatát egy kínai fel­találó, Ding Huan alkotta meg a Kr. u. 2. században. Később, mások mellett, az amerikai államférfi, Ben­jamin Franklin is kutatta a léghűtési lehetőségeket. A mai légkondicio­nálók kezdőpontjaként, a páratarta­lom szabályozásán alapuló mester­séges beltéri hőmérséklet-beállítás alapjai 1902-ben születtek meg, s az amerikai Willis Haviland Carrier nevéhez köthetők. E korszakváltás­sal hamar javulni kezdtek a dolgo­zók munkahelyi körülményei. Ám napjainkban sem mindenkijut egyforma lehetőségekhez e téren sem, s nemcsak az van, sokan szűkös anyagi lehetőségeik miatt nem ve­hetnek otthonra légkondicionálót. A nyugati társadalmak jelenkori mun­kahelyein sem mindig mindenki kap egyenlő bánásmódot. Vegyük a vi­lágtérképen pici hazánkat. Mi törté­nik, ha a természet úgy dönt, napo­kon át tartó hőséggel sújt bennün­ket? Van, ahol - többnyire egyes hi­vatalokban - ilyen napokon megen­gedik az alkalmazottaknak, hama­rabb hazamenjenek, merthogy az irodákban kibírhatatlan a fülledt le­vegő. Mi van velük szemben azok­kal, akik utakat javítanak, földeken, üvegházakban, homlokzati állvá­nyokon s más napsütötte terepen dolgoznak? A kevesebb szerencsés­nek megengedik, ők is kevesebbet dolgozzanak, vagy legalább a leg­nagyobb hőséget adó órákban ár­nyékba vonuljanak, de a többség csak annyit kap, biztosítják számuk­ra a folyamatos folyadék­utánpótlást. A két réteg összehason­lítása azért fontos, mert nem ritkán pont az olyan irodákból engedik ha­za az ott szokásos munkaidő végé­nél akár órákkal előbb az embereket, ahol légkondicionálót s akár még ventillátorokat is működtetnek. Meg kell azonban jegyezni, a lég­kondicionálók kapcsán sorra szület­nek olyan kutatási eredmények, amelyek szerint - közvetlenül vagy közvetve - egészségre károsak: a sokáig légkondicionált helyiségben dolgozóknál gyakoribb a fáradtság, krónikus fejfájás, torokfájás, orrmelléküreg-gyulladás, nyálka­­hártya-irritáció, okozhat légzési ne­hézségeket, kiszáradhat tőle a bőr, növeli az ízületi gyulladástól s az alacsony vérnyomástól szenvedők tüneteit, felléphet légiós betegség (okozói a Legionella baktériumok). Bizonyított: akik hőség idején sokat tartózkodnak művileg túlhűtött levegőjű helyiségben, utána kevés­bé tudják elviselni a kinti meleget, magyarán ha a túl hidegre hűtött, értsd a kintinél több mint 10°C fok­kal alacsonyabb hőmérsékleten tar­tott irodából kimennek a tűző napra, a sokkhatástól még rosszabbul vise­lik a tikkasztó hőséget. Nem csoda a sok panaszkodó a légkondicionált irodákból kilépők soraiban. Ott van­nak még a gombák; egy példa: A Lu­­isiana Állami Orvosi Központ ku­tatói megvizsgálták 25 autó légkon­dicionálóját, és 22-ben nyolcfélét találtak. Egy a PLOS Medicine ol­dalain 2018 júliusában megjelent, a Wisconsin-Madison Egyetem kuta­tói által jegyzett, az USA keleti part­jára vonatkozó tanulmány szerint, mivel nyaranta egyre feljebb kúszik a hőmérséklet, az épületek hűtése­­közvetve (miután ehhez a villany­áramot ott ma is főleg fosszilis tü­zelőanyagok elégetésével állítják elő) tovább rontja a levegőminősé­get, ami több és több ember megbe­tegedéséhez vezethet. Még valami: légkondicionáló nélküli otthonok­ban sokan besötétített s egyúttal be­zárt ablakokkal próbálnak védekez­ni hőhullámok idején. Csakhogy en­nek is van veszélye, a jól szigetelő műanyag ablakok mellett a belső te­rekbe alig jut levegő, márpedig hő­ség idején különösen fojtó egy be­­fülledt, állott levegőjű szobában lé­tezni. Kényelmesebb a lesötétített, de szellőztetett otthon, mert ha me­leg is a levegő, legalább folyamato­san átjárja a szobákat. Néhány mondat az ellenpontról. Télen a modem kori fűtési lehető­ségek révén - már ha hozzájut - az ember nem fagy meg. Vannak egye­di megoldások, mint a kandalló, vagy válaszható a fűtésszolgáltatók által biztosított meleg. Gondoljunk a szi­bériai Ojmjakon falu úgy félezer la­kosára, náluk jobban senki nem tud­ja, milyen élni dermesztő hidegben, nekik a -50°C sem meglepő, sőt ez alá is süllyedhet a hőmérőmutató, mégis állandóan tudnak ott élni, lé­vén saját szénerőművük van. Bezzeg a továbbra is nagyjából négy évszakos területek, mint Közép-Európa lakói közül sokan már pár Celsius-fokos mínusznál meg akarnak fagyni. Ezt persze so­kan csak úgy mondják. Vannak azonban tényleg fázósok. Ennek sokféle háttere lehet. Például a ké­nyelemhez szoktatott emberi szer­vezet. Az sem véletlen, hogy az alakjukat óvó fogyókúrázók közül sokan reszketnek a fázástól már ak­kor, ha épületen belül 23°C-ra esik a hőfok - ez azért van, mert szerve­zetüket nem juttatják a körülmé­nyeknek megfeleltetve elégséges energia-utánpótláshoz, azaz nem esznek eleget, így szervezetüknek egyszerűen nincs miből előállítani elegendő testhőt. Soványaknál ok lehet, ha nem védi őket kellő szige­telés (testzsír). Ne feledje senki, a zsír melegít! 2013-ban bizonyítást nyert (megjelent a PNAS folyóirat­ban), az ún. „fehér zsírszövet” köz­vetlenül érzékeli a hideget s reagál rá, elkezd kalóriát égetni, hogy hőt termeljen. A vonatkozó szlovákiai kor­mányrendelet szerint szellemi mun­kához irodában 20—23°C között az optimális. A finn Helsinki Műszaki Egyetem s az amerikai Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium közös 2006-os kutatása szerint az irodai teljesítmény 21-22°C-ig nö­vekszik, 22°C-nál a legjobb a telje­sítmény, 23°C-tól csökken. Követ­kezőleg szem előtt tartandó, hiába van télen kint mínusz akármennyi, irodában nem érdemes 22°C-fok fö­lé fűteni az irodákat. Az élet minden területéhez hason­lóan a hűtés és a fűtés terén sem ki­fizetődő túlzásokba esni. Jóval erősebben sugárzott a Nap 4,5 milliárd évvel ezelőtt MTI-HÍR Erősebben sugárzott a Nap 4,5 milliárd évvel ezelőtt, mint most, mert aktív fázisát élte a csillag -állapították meg svájci kutatók, akik a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) különösen érzékeny tömegspektrométere segítségével végeztek új méréseket. Az ETH és a Chicagói Egyetem szakemberei egy nagy meteorit anyagát vizsgálták. A Murchison­­meteorit 1969-ben Ausztráliában, Victoria államban, Murchison köze­lében ért földet. Anyaga úgynevezett szenes kondrit, amely viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz vizet és szerves vegyületeket. Összetétele és nagy tömege miatt a kutatók a me­­teoritot gyakran sztenderd mintaként használják. Többek között olyan zár­ványokat tartalmaz, amelyek kalci­umban és alumíniumban gazdagok és a Naprendszer őskorából származ­nak. Ezek a zárványok az első ásvá­nyok, amelyek mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt a napködből kondenzá­­lódtak. 2000 Celsius-fokos, majd lehűlt gázkeverékből alakultak ki a Nap közelében. Néhány millió év alatt eljutottak a Naprendszer külső régióiba, ahol beépültek az aszteroi­dákba. A kutatók a zárványok két külön­böző osztályát vizsgálták, megmér­ték hélium- és neontartalmukat. Ezekből a nemesgázokból különbö­ző izotópok léteznek, tehát azonos kémiai tulajdonságú, de enyhén el­térő tömegű atomok. A Hélium-3 és a Neon-21 izotóp akkor keletkezik, amikor a zárványokat kozmikus su­gárzás éri, elemzésükkor pedig kö­vetkeztetni lehet erre a kozmikus su­gárzásra. „A Murchison-meteorról tudjuk, hogy 1,5 milliárd éven át volt a világűrben, mielőtt 1969-ben Auszt­ráliában földet ért” - mondta Henner Busemann, az ETH kutatója. Az egyik zárványcsoport ugyanilyen korú besugárzási kort mutatott. A másodikban jóval nagyobb volt a Hélium-3 és a Neon-21 mértéke. „Ez a zárványosztály tehát kialakulása után és a Murchison-anyameteoritba való beépülése előtt pluszsugárzást kapott” - fejtette ki Busemann. Ennek csak egy magyarázata le­het: a napsugárzás ezeknek az ásvá­nyoknak a keletkezésekor legalább 50-szer erősebb lehetett, mint ké­sőbb, amikor a zárványok másik osz­tálya és a meteor többi része össze­állt. „Azt, hogy a fiatal Napnak volt ilyen aktív szakasza, már más mete­oritok korábbi vizsgálatai alapján feltétezték, de csak most találtunk er­re megbízható bizonyítékot” - emel­te ki a kutató. Hasonlóan aktív szakaszok meg­figyelhetők fiatal, Naphoz hasonlító csillagoknál is, amelyek felerősödött röntgen- és részecskesugárzást bo­csátanak ki jetek formájában. A sváj­ci kutatók eredményeikről a Nature Astronomy című szaklapban szá­moltak be. Erősebben sugárzott a Nap 4,5 milliárd éwel ezelőtt, mint most, mert aktív fá­zisát élte a csillag (Fotó: Shutterstock)

Next

/
Thumbnails
Contents