Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)
2018-08-03 / 178. szám
201 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2018. augusztus 3. | www.ujszo.com Izzasztó hőség és dermesztő hideg Akik hőség idején sokat tartózkodnak művileg túlhűtött levegőjű helyiségben, utána kevésbé tudják elviselni a kinti meleget, magyarán ha a túl hidegre hűtött, értsd a kintinél több mint 10°C fokkal alacsonyabb hőmérsékleten tartott irodából kimennek a tűző napra, a sokkhatástól még rosszabbul viselik a tikkasztó hőséget (Fotó: Shutterstock) CSIBRÁNYI ZOLTÁN Fajunk életképességének két fő kulcsa az alkalmazkodóképesség és az, még ha valahol az időjárási körülmények nem is alkalmasak rá, hogy ott éljen, akkor megteremti a szükséges feltételeket: átalakítja a környezetet s kiegészítésül olyan eszközöket készít, amelyek elviselhetővé teszik a természet szolgáltatta viszonyokat. így lehet az, a nyári hónapok forró napjaiban, amikor szakad az emberekről a víz, sokan áldják a ventillátorokat, a légkondicionáló berendezéseket. Utóbbi kezdetleges, kézi hajtást igénylő első változatát egy kínai feltaláló, Ding Huan alkotta meg a Kr. u. 2. században. Később, mások mellett, az amerikai államférfi, Benjamin Franklin is kutatta a léghűtési lehetőségeket. A mai légkondicionálók kezdőpontjaként, a páratartalom szabályozásán alapuló mesterséges beltéri hőmérséklet-beállítás alapjai 1902-ben születtek meg, s az amerikai Willis Haviland Carrier nevéhez köthetők. E korszakváltással hamar javulni kezdtek a dolgozók munkahelyi körülményei. Ám napjainkban sem mindenkijut egyforma lehetőségekhez e téren sem, s nemcsak az van, sokan szűkös anyagi lehetőségeik miatt nem vehetnek otthonra légkondicionálót. A nyugati társadalmak jelenkori munkahelyein sem mindig mindenki kap egyenlő bánásmódot. Vegyük a világtérképen pici hazánkat. Mi történik, ha a természet úgy dönt, napokon át tartó hőséggel sújt bennünket? Van, ahol - többnyire egyes hivatalokban - ilyen napokon megengedik az alkalmazottaknak, hamarabb hazamenjenek, merthogy az irodákban kibírhatatlan a fülledt levegő. Mi van velük szemben azokkal, akik utakat javítanak, földeken, üvegházakban, homlokzati állványokon s más napsütötte terepen dolgoznak? A kevesebb szerencsésnek megengedik, ők is kevesebbet dolgozzanak, vagy legalább a legnagyobb hőséget adó órákban árnyékba vonuljanak, de a többség csak annyit kap, biztosítják számukra a folyamatos folyadékutánpótlást. A két réteg összehasonlítása azért fontos, mert nem ritkán pont az olyan irodákból engedik haza az ott szokásos munkaidő végénél akár órákkal előbb az embereket, ahol légkondicionálót s akár még ventillátorokat is működtetnek. Meg kell azonban jegyezni, a légkondicionálók kapcsán sorra születnek olyan kutatási eredmények, amelyek szerint - közvetlenül vagy közvetve - egészségre károsak: a sokáig légkondicionált helyiségben dolgozóknál gyakoribb a fáradtság, krónikus fejfájás, torokfájás, orrmelléküreg-gyulladás, nyálkahártya-irritáció, okozhat légzési nehézségeket, kiszáradhat tőle a bőr, növeli az ízületi gyulladástól s az alacsony vérnyomástól szenvedők tüneteit, felléphet légiós betegség (okozói a Legionella baktériumok). Bizonyított: akik hőség idején sokat tartózkodnak művileg túlhűtött levegőjű helyiségben, utána kevésbé tudják elviselni a kinti meleget, magyarán ha a túl hidegre hűtött, értsd a kintinél több mint 10°C fokkal alacsonyabb hőmérsékleten tartott irodából kimennek a tűző napra, a sokkhatástól még rosszabbul viselik a tikkasztó hőséget. Nem csoda a sok panaszkodó a légkondicionált irodákból kilépők soraiban. Ott vannak még a gombák; egy példa: A Luisiana Állami Orvosi Központ kutatói megvizsgálták 25 autó légkondicionálóját, és 22-ben nyolcfélét találtak. Egy a PLOS Medicine oldalain 2018 júliusában megjelent, a Wisconsin-Madison Egyetem kutatói által jegyzett, az USA keleti partjára vonatkozó tanulmány szerint, mivel nyaranta egyre feljebb kúszik a hőmérséklet, az épületek hűtéseközvetve (miután ehhez a villanyáramot ott ma is főleg fosszilis tüzelőanyagok elégetésével állítják elő) tovább rontja a levegőminőséget, ami több és több ember megbetegedéséhez vezethet. Még valami: légkondicionáló nélküli otthonokban sokan besötétített s egyúttal bezárt ablakokkal próbálnak védekezni hőhullámok idején. Csakhogy ennek is van veszélye, a jól szigetelő műanyag ablakok mellett a belső terekbe alig jut levegő, márpedig hőség idején különösen fojtó egy befülledt, állott levegőjű szobában létezni. Kényelmesebb a lesötétített, de szellőztetett otthon, mert ha meleg is a levegő, legalább folyamatosan átjárja a szobákat. Néhány mondat az ellenpontról. Télen a modem kori fűtési lehetőségek révén - már ha hozzájut - az ember nem fagy meg. Vannak egyedi megoldások, mint a kandalló, vagy válaszható a fűtésszolgáltatók által biztosított meleg. Gondoljunk a szibériai Ojmjakon falu úgy félezer lakosára, náluk jobban senki nem tudja, milyen élni dermesztő hidegben, nekik a -50°C sem meglepő, sőt ez alá is süllyedhet a hőmérőmutató, mégis állandóan tudnak ott élni, lévén saját szénerőművük van. Bezzeg a továbbra is nagyjából négy évszakos területek, mint Közép-Európa lakói közül sokan már pár Celsius-fokos mínusznál meg akarnak fagyni. Ezt persze sokan csak úgy mondják. Vannak azonban tényleg fázósok. Ennek sokféle háttere lehet. Például a kényelemhez szoktatott emberi szervezet. Az sem véletlen, hogy az alakjukat óvó fogyókúrázók közül sokan reszketnek a fázástól már akkor, ha épületen belül 23°C-ra esik a hőfok - ez azért van, mert szervezetüket nem juttatják a körülményeknek megfeleltetve elégséges energia-utánpótláshoz, azaz nem esznek eleget, így szervezetüknek egyszerűen nincs miből előállítani elegendő testhőt. Soványaknál ok lehet, ha nem védi őket kellő szigetelés (testzsír). Ne feledje senki, a zsír melegít! 2013-ban bizonyítást nyert (megjelent a PNAS folyóiratban), az ún. „fehér zsírszövet” közvetlenül érzékeli a hideget s reagál rá, elkezd kalóriát égetni, hogy hőt termeljen. A vonatkozó szlovákiai kormányrendelet szerint szellemi munkához irodában 20—23°C között az optimális. A finn Helsinki Műszaki Egyetem s az amerikai Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium közös 2006-os kutatása szerint az irodai teljesítmény 21-22°C-ig növekszik, 22°C-nál a legjobb a teljesítmény, 23°C-tól csökken. Következőleg szem előtt tartandó, hiába van télen kint mínusz akármennyi, irodában nem érdemes 22°C-fok fölé fűteni az irodákat. Az élet minden területéhez hasonlóan a hűtés és a fűtés terén sem kifizetődő túlzásokba esni. Jóval erősebben sugárzott a Nap 4,5 milliárd évvel ezelőtt MTI-HÍR Erősebben sugárzott a Nap 4,5 milliárd évvel ezelőtt, mint most, mert aktív fázisát élte a csillag -állapították meg svájci kutatók, akik a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) különösen érzékeny tömegspektrométere segítségével végeztek új méréseket. Az ETH és a Chicagói Egyetem szakemberei egy nagy meteorit anyagát vizsgálták. A Murchisonmeteorit 1969-ben Ausztráliában, Victoria államban, Murchison közelében ért földet. Anyaga úgynevezett szenes kondrit, amely viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz vizet és szerves vegyületeket. Összetétele és nagy tömege miatt a kutatók a meteoritot gyakran sztenderd mintaként használják. Többek között olyan zárványokat tartalmaz, amelyek kalciumban és alumíniumban gazdagok és a Naprendszer őskorából származnak. Ezek a zárványok az első ásványok, amelyek mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt a napködből kondenzálódtak. 2000 Celsius-fokos, majd lehűlt gázkeverékből alakultak ki a Nap közelében. Néhány millió év alatt eljutottak a Naprendszer külső régióiba, ahol beépültek az aszteroidákba. A kutatók a zárványok két különböző osztályát vizsgálták, megmérték hélium- és neontartalmukat. Ezekből a nemesgázokból különböző izotópok léteznek, tehát azonos kémiai tulajdonságú, de enyhén eltérő tömegű atomok. A Hélium-3 és a Neon-21 izotóp akkor keletkezik, amikor a zárványokat kozmikus sugárzás éri, elemzésükkor pedig következtetni lehet erre a kozmikus sugárzásra. „A Murchison-meteorról tudjuk, hogy 1,5 milliárd éven át volt a világűrben, mielőtt 1969-ben Ausztráliában földet ért” - mondta Henner Busemann, az ETH kutatója. Az egyik zárványcsoport ugyanilyen korú besugárzási kort mutatott. A másodikban jóval nagyobb volt a Hélium-3 és a Neon-21 mértéke. „Ez a zárványosztály tehát kialakulása után és a Murchison-anyameteoritba való beépülése előtt pluszsugárzást kapott” - fejtette ki Busemann. Ennek csak egy magyarázata lehet: a napsugárzás ezeknek az ásványoknak a keletkezésekor legalább 50-szer erősebb lehetett, mint később, amikor a zárványok másik osztálya és a meteor többi része összeállt. „Azt, hogy a fiatal Napnak volt ilyen aktív szakasza, már más meteoritok korábbi vizsgálatai alapján feltétezték, de csak most találtunk erre megbízható bizonyítékot” - emelte ki a kutató. Hasonlóan aktív szakaszok megfigyelhetők fiatal, Naphoz hasonlító csillagoknál is, amelyek felerősödött röntgen- és részecskesugárzást bocsátanak ki jetek formájában. A svájci kutatók eredményeikről a Nature Astronomy című szaklapban számoltak be. Erősebben sugárzott a Nap 4,5 milliárd éwel ezelőtt, mint most, mert aktív fázisát élte a csillag (Fotó: Shutterstock)
