Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)
2018-08-28 / 199. szám
www.ujszo.com | 2018. augusztus 28. KULTÚRA 115 Elhunyt a Broadway sztárírój a Neil Símen vígjátékai a filmvásznon is nagy sikert arattak, legtöbb darabja részben önéletrajzi ihletésű ÖSSZEFOGLALÓ Meghalt Neil Simon, az amerikai színház legsikeresebb szerzője. Régóta problémái volta a veséjével, ráadásul tüdőgyulladást kapott; a szövődmények miatt vasárnap délután, 91 éves korában érte a halál. A maga műfajában - Molnár Ferenc és Woody Allen között félúton - a világ egyik legjobb drámaírója volt. O volt az egyetlen szerző, akiről még életében színházat neveztek el a Broadwayn, ahol a legnagyobb sikereket aratta. Pályafutása során 33 darabot és csaknem ugyanennyi filmforgatókönyvet írt, háromszor jelölték Oscar-díjra, négy Tony-, két Emmy-díjat, egy Arany Glóbusz és egy Pulitzer-díjat kapott. New York Bronx városrészében született,egy házaló ügynök második fiaként. Nehéz és többnyire boldogtalan gyermekkora volt szülei viharos házassága és pénzügyi nehézségei miatt, amelyeket a gazdasági válság okozott. Simon szerint az volt az egyik oka annak, hogy író lett, hogy függetleníteni tudja magát ezektől a családi problémáktól. Két egyetemi szemeszter után, 19 évesen jelentkezett a hadseregbe, és egy coloradói bázis lapjának sportszerkesztője lett. Első elbeszélései is itt jelentek meg. Leszerelése után a Warner Brothers filmstúdió New York-i képviseleténél, a postázóban kapott állást. Két év robot után felmondott, és Danny bátyjával televíziós forgatókönyveket kezdett írni, főleg vígjátékokhoz. Ebben az időszakban olyan fiatal írókkal dolgozott együtt, mint Carl Reiner, Mel Brooks, Woody Allen és Selma Diamond. 1961 -ben mutatták be első, önéletrajz ihletésű Broadway-vígjátékát Come Blow Your Horn (Fújd meg a kürtöt) címmel, amelyben két fiútestvér nem akarja átvenni apjuk gyümölcsüzletét. Az előadás hatalmas siker lett, 678-szor játszották. Két évvel később került színpadra a Mezítláb a parkban című házassági komédiája, amelyből nagy sikerű film is készült Robert Redforddal és Jane Fondával a főszerepben. Neil Simon ettől kezdve ontotta a kasszasikereket: a Furcsa pár (1965) ihletője bátyja, Danny volt, aki válása után egy másik elvált férfival költözött egy lakásba. A szintén 1965-ben írt Sweet Charity Fellini Cabiria éjszakái című filmje alapján készült musical, az 1972-es A Napsugár fiúk pedig két kiöregedett kabarészínész története. Simon a legsikeresebb amerikai szerző lett, akinek 1967-ben egyszerre négy, 1971-ben három darabja futott a Broadwayn. Stílusa a romantikus komédiától a bohózaton át a komolyabb drámai tartalmú vígjátékokig texjedt. A közönség imádta, de a kritika még ekkor is szapulta, „gegmesterként” emlegették. Majdnem igazuk lett, mert 1973 a mélypontot jelentette pályáján: első felesége, akivel húsz évig élt boldog házasságban, meghalt, majd gyors egymásutánban két darabja is megbukott. A hullámvölgyből Marsha Mason színésznő segítségével jutott ki, akit feleségül vett és Kaliforniába költözött vele. (Ezután még háromszor kötött házasságot - Diane Lander szülésznőt kétszer vette el.) A Kaliforniai lakosztály című darabbal tért vissza a siker csúcsaira. Sok színművének témáját merítette életéből és gyermekkorából, ilyen volt az 1977-es Második fejezet is, amelyet a kritika a legjobb darabjának tart. Ebben egy újonnan nősült férfi próbál túljutni az előző felesége halála miatti szomorúságán. A nyolcvanas évek elején egy önéletrajzi trilógiával rukkolt elő, ezekben viharos gyermekkorát, katonai szolgálatát és írói szárnypróbálgatásait örökítette meg. Immár a kritikusok is komolyan vették, ennek legbiztosabb jeleként 1991-ben az Elveszetten Yonkersben című darabjáért megkapta a Pulitzer-díjat. Kezdték értékelni a műveiben megjelenő történetek mélységet és az általános érdeklődésre számot tartó témaköröket, amelyek az átlagemberek legfontosabb problémáit érintették. Házassági konfliktusok, hűtlenség, testvéri rivalizálás, a felnőtté válás és az öregedéstől való félelem - ezek voltak vígjátékainak visszavisszatérő témái, tipikus New York- i alakokkal megelevenítve, illetve olyan, középosztálybeli szereplőkkel,, akiknek problémái megegyeznek az amerikai kisemberével. Ezért aztán valamennyi társadalmi réteg élvezni tudta a színházban Neil Simon darabjait. Párbeszédeiben sajátosan vegyíti a realizmust a humorral és a komolysággal. Sikeres darabjait szinte kivétel nélkül megfilmesítették, a forgatókönyvet általában maga írta. A Furcsa párban emlékezetes alakítást nyújtott Jack Lemmon és Walter Matthau, A Napsugár fiúkban Walter Matthau George Burns oldalán sziporkázott, a Sweet Charity pedig Shirley MacLaine jutalomjátéka volt. (juk) FULVIDEK Ritkaságokkal adják ki újra az lmagine-t Egy nyerő páros harmadik dobása A Slaves nevű brit punkduó egy gitárosból és egy álló dobszerkót püfölő énekesből áll. Egészen szürreális látványt nyújtanak élőben egy nagyobb színpadon (például a legutóbb a Sziget fesztiválon). A White Stripes-kópia Royal Blooddal ellentétben a koszosabb és őszintébb végét fogják meg a dolognak, és ezt a közönség is nagyon díjazza. Öt éve szinte folyamatosan turnéznak, Magyarországon már négyszer jártak, sőt még hozzánk is eljutottak, a trencséni Pohoda fesztiválra. A nagy kiadók a csökkenő lemezeladások miatt mostanában kizárólag biztosra mennek, ha leszerződtetnek valakit. Éppen ezért volt meglepetés, hogy az EMI szólította meg ezt a nehezen marketingelhető, hangos és öntörvényű bandát, egyetlen EP után. Az Acts of Fear and Love már a harmadik albumuk 2015 ó(a a multicégnél, és lemezről lemezre jobbak, pedig ebben a műfajban ez inkább fordítva szokott lenni. Érezhető, hogy kezdik komolyabban venni a dalszerzést, illetve azt a tényt, hogy nagyon sokan figyelnek rájuk. Az új dalokban több a melodikus, közönségénekeltető refrén, igényesebb a hangszerelés, sőt Isaac Holman az ügy érdekében hajlandó volt megtanulni rendesen énekelni—jóval kevesebbet ordít és szélesebb tartományban mozog a hangja. Laurie Vincent pedig a szokásos energikus zúzás helyett többet pengeti a gitárját, gyakran az énektéma alatt is, ami szép színessé varázsolja a dalokat. Az a földbe döngölő, elképesztő energia, ami a duót korábban jellemezte, most is jelen van, de mintha cizelláltabb lenne az utómunka, mintha kicsit tágult volna a zenei horizont. Ezúttal még vendégzenészt is hívtak a lemezre: a mostanában nagyon trendi Wolf Alice énekesnője, Ellie Rowsell vokálozik a Daddy című egy szál gitáros dalban (sőt, társszerzőként is szerepel a borítón), amely hangulatában leginkább egy lecsupaszított Breeders-számra emlékeztet. A szövegekben most is sok a humor, /tas &r n/\t wo we de a poénok kicsit más jellegűek: szóviccek és nyelvi lelemények helyett inkább szürrealista képek váltják, illetve oltják ki egymást ravasz módon. Vannak a lemezen egyszerre vicces és szomorkás dalok is, például a Chokehold című szakítás. És persze megjelenik a társadalomkritika is, ahogy az rendes punkoktól elvárható. A legkeményebb hangot talán a Bugs című számban ütik meg, amely az álhírek által félrevezetett fiatal nemzedékről szól. Nemrég egyébként maguk is szélnek eresztettek egy álhírt, amelyet természetesen kapásból elhittek a rajongók, sőt néhány sajtóorgánum is lehozta, a megkérdezésük nélkül. Közölték, hogy új dobos-énekest keresnek Isaac Holman helyére. Hát így. Külön cukiság, hogy a borítón Laurie Vincent totyogós kisfia is szerepel, aki állítólag hatással volt apucira a dalok születésekor. Bárhogy is volt, a Slaves ismét megmutatta, hogy az igazi púnkhoz felesleges a sok cicoma. Hogy nincs szükségük további tagokra, ketten is remekül elboldogulnak, mert ha a témák erősek és a lelkesedés is adott, akkor két hangszer és egy énekhang abszolút elegendő. Juhász Katalin Slaves: Acts of Fear ad Love EMI, 2018. Értékelés: 9/10 New York. Ritkaságokkal, a dalok újrakevert változataival, eddig kiadatlan demókkal és más meglepetésekkel jelenik meg újra John Lennon legendás stúdiólemeze, az Imagine. Az album október 5-én kerül a piacra. Az új verzió igazi csemegét kínál a gyűjtőknek: lesz egy hatlemezes doboz változata, amely négy CD-ből és két Blu-ray lemezből, valamint egy 120 oldalas könyvből fog állni. A dobozba kerül a The Evaluation Documentary című hanganyag, egy dokumentumsorozat, amely a dalok történetébe enged betekintést az első demóverziókkal, instrukciókkal, zenekari próbákkal, valamint a stúdióban elhangzott beszélgetésekkel fűszerezve. Az Imagine 2 CD-s deluxe, 1 CD-s újrakevert és 2 vinyles változatban is elérhető lesz. A kiadás kreatív munkálataiban Lennőn özvegye, Yoko Ono is aktívan részt vett, emellett producerként is gondozza az anyagot - közölte a Universal Music Group. A kiadványra újramaszterelték az 1971-es lemez dalait, az elsődleges szempont ugyanakkor az volt, hogy hűek maradjanak az eredeti számokhoz. Leginkább arra törekedtek, hogy John Lennon énekhangja minél tisztább és jobban kivehető legyen a felvételeken. A lemez címadó dala, az Imagine John Lennon szólómunkásságának kétségtelenül legjelentősebb darabja, amely a világbékéért folytatott küzdelem egyik jelképévé vált. A Rolling Stone magazin minden idők harmadik legjobb dalának választotta. Több világhírű előadó feldolgozta, mások mellett Stevie Wonder, Elton John és Madonna. Az albumon a címadó felvétel mellett olyan dalok szerepeltek, mint a Jealous Guy, az I Don't Want to Be a Soldier, a Gimme Some Truth, a Paul McCartney-nak címzett How Do You Sleep? vagy az Oh Yoko!. (MTI) Neil Simon egy 2008-as fotón utolsó feleségével, Elaine Joyce-szal (balról) és Lucie Amaz színésznővel f
