Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)
2018-08-03 / 178. szám
2 KOZELET 2018. augusztus 3. I www.ujszo.com Tiltakozás az SAV miatt Pavol Sajgalík, az SAV elnöke ma már nem találja a közös hangot egykori kollégájával, Martina Lubyová (SNS-jelölt) oktatási miniszterrel (SiTA-feivétei) RÖVIDEN Több mint 150 ezret kaszált az MKP Pozsony. A pártok tavalyi zárszámadása alapján az MKP könyvelte el a legmagasabb összeget, mely ajándék címen folyt be az immár harmadik választási ciklus során parlamenten kívül rekedt párt kasszájába. Az MKP 2017-ben 154 922 eurónyi „ajándékot” kapott. A parlamenti pártok közül az LSNS áll az élen, ajándék gyanánt 28 518 eurót könyvelt el. Őket Boris Kollár Sme rodina pártja követi 14 548 euróval, a harmadik helyen pedig az SaS végzett 8900 euróval. A Híd kasszájába 100 euró folyt be. A Smer, az SNS és az OLaNO egyetlen centet sem kapott. Tagsági díjból az SNS közel 176 ezer eurót szedett be, míg a Smer 83, a Híd 27, az SaS pedig 26 ezer eurót könyvelt el a párt tagjaitól. (TASR, ie) A Főügyészségen a honvédek ügye Pozsony. Kézbesítették a Főügyészségnek Peter Gajdos (SNS) védelmi miniszter beadványát, melyben a Szlovák Honvédek (Slovenskí brand) nevű félkatonai szervezet tevékenységének megvizsgálását kéri. „A beadványt a Pozsonyi Kerületi Ügyészség büntetőjogi perrendtartása értelmében továbbítottuk, hogy folytatódhasson az eljárás” - közölte csütörtökön Andrea Predajnová, a Főügyészség szóvivője. A szervezet tevékenységét Andrej Kiska államfő és Milan Lucansky országos rendőrfőkapitány is bírálta. „Elfogadhatatlan, hogy fiatalokat hagyjunk gyülekezni és stratégiákat, haditechnikákat próbálgatni”mondta. (TASR) Rosszabb termést várnak Pozsony. A tavalyi adatokkal összehasonlítva a teljes gabonaterméshozam a becslés szerint idén 5-6 százalékkal kevesebb lesz, ami megközelítőleg 2,288 millió tonnát jelent. Erről Jozef Rebro, a szlovákiai takarmánygyártókat, -raktározókat és -értékesítőket tömörítő szakmai szervezet vezetője tájékoztatott. A búza terméshozama Rebro szerint idén 1,78 millió tonna lesz, tavaly 1,77 millió tonna volt. Az árpa terméshozama valószínűleg 508 000 tonna lesz, míg 2017-ben 545 000 tonna volt. Az idei kukoricatermés mintegy 1,5 millió tonnát tehet ki, tavaly 1,066 millió tonna volt. Az olajnövények terméshozama idén várhatóan eléri a 786 000 tonnát, míg tavaly 775 000 tonna volt. (TASR) Nem segít a több orvostanhallgató Pozsony. Pusztán az orvostanhallgatók számának emelésével nem oldódik meg az orvoshiány Szlovákiában - állítja Katarina Bugárová, az orvostanhallgatók uniójának alelnöke, aki szerint javítani kell az orvosok munkakörülményein és bérezésén, ellenkező esetben továbbra is külföldre távoznak. Peter Pellegrini kormányfő júliusban felszólította az orvosi egyetemeket, hogy belátható időn belül 175 fővel növeljék hallgatóik számát. Bugárová arra is rámutatott, hogy a gyakorlati képzés eddig is akadozott. Hiány van az alkalmas oktatóból, a kórházakban pedig nincsenek tantermek. (SITA, ie) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Tüntetést hirdettek mára a fővárosban és Kassán a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) és intézetei körül kialakult helyzet miatt a civilek. Az SAV átalakítása ugyanis már két hénapja késik. A Tudomány élni akar kezdeményezés tagjai szerint az akadémia az oktatási tárca tétlensége miatt kritikus helyzetbe került. Egy törvénymódosítás miatt az SAV-t és összes intézetét kutatói közintézetté akarják transzformálni, az átalakításnak már májusban végbe kellett volna mennie. Erre a minisztérium állítása szerint azért nem kerülhetett sor, mert az SAV és intézetei nem adták le a törvényes határidőn belül a szükséges dokumentumokat. „Ez az állapot megbénítja az intézeteket, és veszélybe sodorja jövőbeni működésünket” - állítják a kezdeményezéstagjai. Az akadémia és a tárca között lassan két hónapja dúl az állóháború. Gyakorlatilag semmiben sem tudnak közös nevezőre jutni. Az SAV szerint minden feltételt időben teljesítettek, a tárca pedig menet közben szigorította az átalakítás feltételeit, sőt, olyan adatokat is követel tőlük, melyekkel a törvény alapján nem kell elszámolniuk. A Martina Lubyová vezette (SNS- jelölt) oktatási tárca viszont visszautasítja az akadémia állításait. Szerinte számos dokumentum hiányzott az intézetek regisztrációjához sőt, az átalakítás során az is kiderült, hogy az intézetek nem átláthatóan bánnak ingó és ingatlan vagyonukkal. A ma délelőttre meghirdetett tiltakozó megmozduláson az SAV elnöksége, közgyűlésének képviselői és a szakszervezet tagjai tájékoztatnak részletesen a kialakult helyzetről. Az akción folytatják az aláírásgyűjtést is, mellyel az állami szerveket szeretnék cselekvésre ösztönözni. A szervezők immár sokadszorra felszólították az oktatási tárcát, hogy tegyen eleget törvényből fakadó kötelességének és regisztrálja be az akadémiát és annak összes intézetét, hogy a transzformáció mielőbb végbe mehessen. Abban bíznak, hogy ez legkésőbb augusztus 8-ig megtörténik. Jelenleg ugyanis az akadémia és valamennyi intézete is csak korlátozottan működnek. „Nem költhetnek segédeszközök, berendezések beszerzésére, nem vehetnek részt semmilyen projektben és nem nyújthatnak be újabb pályázatokat sem” - közölte Monika Hucáková, az akadémia szóvivője, aki szerint ráadásul egyre kevésbé lesz vonzó ez a terület a fiatal tehetségek számára, mivel az állam részéről támogatás helyett értelmetlen akadályokba ütköznek. (TASR, ie) A banktitok korlátozását vette tervbe a pénzügyminisztérium Peter Kaíimír (Smer) pénzügyminiszter tervezete vihart kavart a pénzintézetek és a vállalkozók körében (tasr-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Nem ért egyet a pénzügyminisztérium azzal, hogy az új szabályok, melyek hozzáférést biztosítanának a magáncégek és vállalkozók bankszámlaadataihoz, sértenék a banktitkot. Pozsony. A szaktárca javaslatának véleményezése során már a jegybank is több ponton erősen vitatta a törvénymódosítást, a Szlovák Bankszövetség (SBA) pedig a javaslat teljes visszavonását követeli. „A javaslat szerint a bankoknak olyan adatokat kellene kiszolgáltatniuk az államnak, amelyekhez egyébként még a jegybanknak sincs hozzáférése, ha elfogadnák a módosítást, az új szabályok a banktitok megsértésének minősülnének. Ráadásul semmi sem garantálja a kiadott adatok biztonságát” - áll az SBA nyilatkozatában. Erősödő feketegazdaság Peter Mihók, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara (SOPK) elnöke szerint aj avaslatnak ráadásul épp ellenkező hatása lenne, mint amire az állam számít. „Az elkövetkező időszakban tovább nőhet a feketegazdaság aránya, hiszen akik eddig eltitkolták a jövedelmeiket, azok ehhez a jövőben az eddiginél is durvább módszereket lesznek kénytelenek alkalmazni” - tette hozzá Mihók. A vállalkozók érdekvédelmi szervezetei azt is felróják a szaktárcának, hogy a javaslatában szereplő pénzintézetek között csak a szlovákiai bankok és a külföldi bankok szlovákiai fiókjai szerepelnek, vagyis ha valaki el akarja titkolni a jövedelmeit, az ezt a külföldi bankokban nyitott számláján keresztül továbbra is megteheti. Épül a rendőrállam? A pénzügy javaslatát az ellenzék is keményen bírálja. „A törvénymódosítás szerint minden állampolgárt úgy kezelnek majd, mint ha eleve adócsaló lenne. A pénzügyminiszter ezzel a rendőrállamhoz vezető utat kövezi ki” - vallja Jozef Rajtár, az SaS parlamenti képviselője. Az ellenzéki párt szerint a javaslat a banktitok megsértésén kívül a magánélethez való jogot is sértené, ezért elfogadása esetén az Alkotmánybírósághoz fordulnak jogorvoslatért. A pénzügyminisztérium azzal védekezik, hogy a javaslatban szereplő jogköreit csak indokolt esetben gyakorolná, és felkészült az így kiadott adatok biztonságos tárolására is. „A banktitok hatálya alá eső adatokra is érvényesek lesznek az adótitokkal kapcsolatos szabályok. Tisztában vagyunk a biztonságos adatkezelés fontosságával” - állítja Lucia Srámková, az IFP igazgatója. Az országos felháborodásra reagálva a pénzügy azt is megígérte, hogy az elkövetkező időszakban további egyeztetéseket tervez a szakmai szervezetekkel. Drága adóbehajtás A szakmai szervezetek azonban arra is felhívj ák a figyelmet, hogy az adóbehajtás hatékonyságának a növelése mellett a pénzügynek nagyobb figyelmet kellene szentelnie az adóhivatalok hatékonyságának a növelésére is. A szlovák és a cseh számvevőszék tavaly elvégzett felmérése szerint ugyanis Szlovákiának van még mit behoznia. A csehek egyrészt jóval kevesebb alkalmazottal képesek elvégezni ugyanazt a munkát, ráadásul jóval takarékosabbak. Az egy adóhivatali alkalmazottra fordított éves költség Szlovákiában ugyanis a 2013-as 24,7 ezer euróról már 2015-re csaknem 31 ezer euróra nőtt, míg Csehországban ugyanez a 24,5 ezer eurót sem éri el. Nem beszélve arról, hogy Szlovákia az adóbehajtással kapcsolatos rendszer kiépítésére is nagyjából az ötödével nagyobb összeget fordított, mint a csehek. A két ország számvevőszékeinek az elemzői azt is kiszámították, hogy míg Szlovákiában 100 eurónyi jövedéki adó behajtása csaknem 2 euróba került, Csehországban ez csupán 0,73 euró. (mi, SITA, tasr)
