Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)

2018-08-23 / 195. szám

Nem turista k UTAZZ.UJSZO.COM ■ UTAZAS(®UJSZO.COM VARSÓ A LEGFIATALABB európai főváros Németh Zoltán költő, irodalomkritikus, egyetemi tanár Kéméndről származik, ám két éve Varsóban él, s októbertől a Varsói Egyetem magyar tanszékének professzoraként fog dolgozni. A lengyel fővá­rosban a modern felhőkarcolók negyede és a péksütemények sokszínűsége is elkápráztatta. Melyik látvá­nyosság volt a leglenyűgö­zőbb? Természetesen minden városban a történelmi vá­rosmag, az óváros a ked­vencem, de Varsóban a 237 méter magas sztálini Patac környékén kiépülő hipermo­dern felhőkarcoló-negyed is. Több mint húsz 100 méter feletti épület található a vá­rosban, további tizenötnek kész a terve, és már épül az Európai Unió legmagasabb felhőkarcolója, a természe­tesen a Pafacot is meghala­dó „Varsó" (és ez a lengyelek számára óriási szimbolikus „győzelem"), amely 310 mé­ter magas lesz. Mi sokkolta a leginkább? A város elpusztítása a II. világháborúban, amikor is a nácik módszeresen porig rombolták, igen, az egész várost - Varsó reneszánsz palotáit tulajdonképpen 1946-1953 között építették újjá régi festmények, fényké­pek, filmfelvételek alapján. Ha innét nézzük, a legfiata­labb európai főváros, het­venéves: egy szimulákrum, a régi Varsó szimulációja. És még erőteljesebb sokk volt a sok emléktábla a kivégzettek számával, és a gettó egykori falainak betonba öntött vas alaprajzain járni. A volt gettó területén élünk, még mindig borzalmas naponta látni a falakra emlékeztető nyo­mokat. Százezrek irtózatos szenvedését eleveníti fel. Melyik a legfurcsább helyi szokás? Nem ismerek ilyesmit, ez Közép-Európa, a lengyelek és a magyarok nagyon ha­sonlóak. De mondjuk a galambok masszív etetése zsáknyi kenyérdarabbal, ahogy reszketeg, járókere­tes nénik és bácsik szeme­telik tele a járdákat, parko­kat, az számomra nagyon furcsa. Állítólag van ennek a szokásnak bibliai alapja, de úgy látom, ez egy generáci­ós filing, és az elmagányo­sodással jár együtt. Melyik helyi étel ízlik a leg­jobban? Lehet, hogy hülyén hang­zik, de a lengyel kenyérkul­túra egészen elkápráztat. Imádom a kenyeret, és itt annyiféle kenyér és péksü­temény kapható, mint talán sehol máshol. Mit vezetne be itthon is? Bevezetném a fehér ho­­mokos-dűnés lengyel ten­gerpartot, a nagy városi parkokat és a rurkát (tejszín­habbal töltött hosszúkás ke­rek ostya). Mit nem tud ott soha megszokni? 1. Ez nem kimondottan Varsóval kapcsolatos, ha­nem a nagyvárosi léthez kötődik: a szmogot, a renge­teg madár- és kutyaürüléket, a fantázia nélküli szocreál lakótelepi épületeket és a hajléktalanok látványát. Egy­szerűen nem bírom feldol­gozni ezeknek a páriáknak a szenvedését. 2. A lengyel és a szlovák nyelv együttes játékát. Ro­kon nyelvekről van szó, de afféle hűtlen barátokról is, amelyek állandóan becsap­ják használójukat. Legismer­tebb példája ennek a „su­­katy" szó, amelyről tudjuk, milyen trágár jelentéssel bíra szlovákban, itt pedig lengyel kisgyerekek kiabálják felnőtt férfiaknak, hogy „vujek, su­­kaj mnye", amikor bújócs­­káznak: „bácsi, keress meg". Mi hiányzik a legjobban itthonról? A magyar könyvesboltok és könyvek. Bár a külföldi, emigráns, migráns lét alap­vetően megváltozott, mióta van internet, online tarta­lom, digitalizált lapok, köny­vek és skype. Milyen jó tanácsot adna egy turistának? A lengyelek úgy általában nagyon szeretik a magyaro­kat, talán legjobban a vilá­gon. Lépten-nyomon érez­ni. Ne romboljuk le bennük ezt az idealizált képet! Bőd Titaniila 0 Utazás EXTRA 2018. Augusztus (Fotók : n. z. felvételei, shutterstock -2 )

Next

/
Thumbnails
Contents