Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)

2018-08-23 / 195. szám

GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK www.ujszo.com I 2018. augusztus 23. I 3 Jövőre megemelik a hulladéktárolás díját Azon települések, amelyeknek a lakói nagyobb mértékben osztályozzák a sze­metet, kevesebbet fizetnek majd, mint jelenleg (jASR-feivétei) Belefulladhatunk a saját szemetünkbe Pozsony. Támogatásra talált a kormányban Sólymos László környezetvédelmi miniszter hulladéktárolási díj növelésé­re vonatkozó javaslata, amely a parlament általi elfogadását követően jövő január 1-én lép­het életbe. Az önkormányza­tok a tárolásáért az osztályo­zás mértékétől függően fog­nak fizetni. „Az új törvényjavaslatnak nem az a célja, hogy minél több pénzt szed­jünk be az önkormányzatoktól, vagy büntessük őket. A cél, hogy a hulla­dék nagyobb arányú szeparálására motiváljuk a településeket” - vallja Sólymos, aki szerint a díj összege az elkövetkező három évben fokozato­san fog emelkedni. A tervezett vál­toztatásokat elsősorban azok a tele­pülések érzik majd meg, amelyek­ben alacsony a szelektált hulladék aránya. Ugyanakkor azok a telepü­lések, amelyek lakói nagyobb mér­tékben osztályozzák a szemetet, végeredményben kevesebbet fizet­nek majd, mint jelenleg. „Az érvé­nyes díjszabás szerint az Európai Unión belül nálunk a legalacso­nyabb a hulladéktárolási díj, ennek köszönhetően hulladéklerakó­nagyhatalommá vált az ország, a hulladék kétharmada ugyanis lera­kón végzi. Itt az ideje változtatni ezen” - tette hozzá a tárcavezető. Nem szelektálunk eleget Az Eurostat 2016-os adatai sze­rint Szlovákiában a legalacsonyabb az újrahasznosított és komposztált hulladék aránya (kb. 23 százalék). A települési hulladék többségét lera-A hulladéktárolás tervezett új díjszabása ^23BBBEEtlEE3En3 <10% 17 26 33 10-20% 12 24 30 20-30% 10 22 27 30-40% 8 13 22 '40-50% 7 12 18 50-60% 7 11 15 >60% 7 8 11 A táblázatban a vegyes települési hulladék (20 03 01) és a terjedelmes hulladék (20 03 07) tárolására vonatkozó - díjszabást tüntettük fel. • Forrás: környezetvédelmi tárca kőn tároljuk (66 százalék) vagy el­égetjük (11 százalék), és csak 23 százalékot hasznosítunk újra vagy komposztálunk. A szlovákiai két­harmaddal szemben az Európai Unióban átlagosan a hulladék 28 százaléka kerül lerakókra. Ha telje­síteni akarjuk az EU célkitűzéseit, 2035-re 25 százalék alá kell szorí­tani a lerakón tárolt hulladék ará­nyát, 2040-re pedig 10 százalék alá. Emellett Szlovákiának növelnie kell az újrahasznosítás arányát is. 2025- ig a települési hulladék 55 százalé­kát, 2030-ra pedig már a 60 száza­lékát újra kell hasznosítani. Szigorú hulladéktörvény Módosítják a hulladéktörvényt is, orvosolva az állami hivatalok és a vállalkozók által feltárt problémá­kat. Az állam többek között na­gyobb szerepet szánna a szelektív hulladékgyűjtésnek, szigorítana a hulladéklerakók lezárására vonat­kozó szabályokon, de a módosítás­javaslat kitér a kisebb komposztáló telepeket üzemeltetők adminisztra­tív terheinek a csökkentésére és a használt elemek, akkumulátorok határon át történő illegális szállítá­sára is. Miután a kormány tegnap megvitatta és elfogadta a tervezetet, már csak a parlament jóváhagyására van szükség ahhoz, hogy 2019. ja­nuár 1-én életbe léphessen. A szak­tárca szerint az összes változtatást a piac által támasztott követelmények indokolták. „Feladatunk, hogy egyértelmű szabályokat fektessünk le, és arra motiváljuk a piac minden szereplőjét, hogy minél nagyobb arányban osztályozzák a hulladékot, és csökkentsék a lerakón tárolt sze­mét mennyiségét” - mondta Sóly­mos László. Veszélyes szeméttelepek A hulladéklerakó üzemeltetőjének a jövőben az államkincstárban veze­tett számlán kell elhelyeznie a cél­irányos pénzügyi tartalékot, amit csak írásos engedély illetve a kör­nyezetvédelmi minisztérium jóvá­hagyásával használhat fel. Abban az esetben, ha a lerakó üzemeltetője nem hozza létre a tartalékalapot, korlátozhatják vagy beszüntethetik a tevékenységét. A törvényjavaslat előírja, hogy nem bővíthetők és a ka­pacitásuk sem növelhető azon lera­kóknak, amelyeknek az egyes részei 2001. június 30-a után nem feleltek meg a műszaki követelményeknek, és nem végezték el a szükséges hely­reállításokat sem, hogy teljesítsék azokat. Megszűnik a 100 tonnás évi kapa­citást nem meghaladó, biológiailag lebomló települési hulladékot fel­dolgozó telepek üzemeltetőinek azon kötelessége is, hogy jóváhagyott működési szabályzattal rendelkez­zenek. A kis komposztálok szabály­zatát tehát nem kell az illetékes járási hivatalnak jóváhagynia. Ezzel csök­ken a vállalkozók és a hivatalok ad­minisztratív terhelése. (mi, tasr) New York. Harmadával nőhet a kidobott élelmiszer mennyisége 2030-ig egy új jelentés alapján. „2030-ra az évente kidobott élel­miszer mennyisége elérheti a 2,1 milliárd tonnát” - olvasható a Bos­ton Consulting Group (BCG) ame­rikai üzleti tanácsadó cég friss ta­nulmányában. A jelentés szerzői szerint a probléma „aggasztó ütemben nő”, a hatékony megol­dásokat még nem találta meg a vi­lág. A kidobott élelmiszer mennyi­sége évente 1,9 százalékkal fog emelkedni 2015-től 2030-ig, a ve­szendőbe ment élelem dollárban kifejezett értéke pedig 1,8 száza­lékkal. A fejlődő országokban a vesz­teség leginkább a feldolgozás alatt jelentkezik, a fejlett országokban főként a kiskereskedelemben és a fogyasztóknál, akik gyakran túl sokat szereznek be, ezért ki kell dobniuk az ételt, vagy meg sem vásárolják, mert „nem felel meg az Itt érdemes húst vásárolni Pozsony/Brüsszel. Luxemburg­ban a legdrágább, Lengyelország­ban a legolcsóbb a hús az uniós országok közül - derül ki az Eu­rostat összesítéséből. Az EU sta­tisztikai hivatala szerint a nagy­­hercegség hentesei a huszonnyol­cak átlagának 141 százalékát kérik el a húsért, a lengyeleknél pedig mindössze az 56,7 százalékát. A 2017-es adatok alapján számolt esztétikai követelményeknek”, ezért kerül a kukába. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslései alapján az élelmiszer-veszteség és -kidobás számlájára írható a kibo­csátott üvegházhatású gázok 8 százaléka a világon. Az ENSZ a probléma megoldá­sára azt a célt tűzte ki, hogy a kis­kereskedelmi és fogyasztói éle­lemkidobás csökkenjen a felére, a termelés, a szállítás és a raktározás közben pedig mérséklődjön a vesz­teség 2030-ig. A jelentés szerint azonban kicsi az esély a célok el­érésére, ha a kormányok, a cégek és a fogyasztók „nem cselekednek sürgősen”. A szerzők szerint a jó megoldások egyike az élelmisze­rek környezetvédelmi címkéje, amely arról tanúskodik, hogy a gyártó elkötelezte magát a veszte­ség csökkentése mellett, de más eszközökre, állami rendeletekre is szükség van. (MTI) összesítésben Magyarország és Szlovákia is elmarad az átlagtól, az előbbiben 71,4 százalékos az ár, míg Szlovákiában az EU-átlag 73,6 százalékánál mozog az ár­szint. Csehországban ugyanez 81,5 százalék. Bár Dánia nagy hústermelőnek számít, az ország mégis a legdrágábbak közé tarto­zik, ott 138,3 százalékos az ár, ki­csivel kevesebb, mint Ausztriá­ban. Ez azt is jelenti, hogy az osztrákok majdnem a dupláját fi­zetik a húsért, mint a magyarok és a szlovákok. (tasr, mti) Angol font 0,8992 H Lengyel zloty 4,2821 Cseh korona 25,725 Q Magyar forint 322,94 Horvat kuna 7,4295 H Román lej 4,6485 Japán jen 128,08 BM Svájci frank 1,1401 Kanadai dollár 1,5126 Q USA-dollár 1,1616 Privatbank« 1,18-1,12 26,43-25,14 OTP Bank 1,20-1,10 ' 26,89-24,63 337,78-309,31 Poatabank 1,19-1,12 26,54-24,99 336,40-310,52 Szí. Takarékpénztár 1,19-1,11 26,40-24,98 337,97-308,87 Tatra banka 1,19-1,12 26,59-24,94 337,14-310,28 CSOB 1,18-1,12 26,42-25,11 Altaiánoa Hitelbank 1,19-1,12 26,53-24,98 337,92-308,82 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) GAZDASÁGI HÍRMORZSA A megszállás első áldozata egy nyárasdi férfi volt, akit igazi ezermesterként ismertek a környéken, de leginkább a lovakhoz értett. 1968. augusztus 21. reggelén is épp csikókat tört be a helyi szövetkezetnek, és ez okozta a végzetéi. A megbokrosodott lovak a bevonuló tankok elé rántották, így ö lett a „baráti országok segítségnyújtásának" első áldozata. A forgatókönyv valamennyi 68-as áldozat esetében hasonló: a tetteseket nem vonták felelősségre, sőt az elhunytak családtagjainak kellett meghúzniuk magukat, és vigyázniuk minden szavukra. így volt ez a nyárasdi Zslgárdi Alajos családjában is, ahol az özvegy három gyermekkel maradt egyedül kerek 50 éve. MILYENEM? R VOLT Kovács Tamás 'töm ► Diktátorok a középpontban: Öt diktátorfeleség öt kontinensről Keresse a Vasárnap legújabb számát az újságárusoknál! Vasarnap Molnár M nosztalgiád

Next

/
Thumbnails
Contents