Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)

2018-08-20 / 192. szám

4 KÜLFÖLD 2018. augusztus 20. | www.ujszo.com RÖVIDEN Börtönbüntetés Trump segítőjének? Washington. Robert Mueller, a Donald Trump kampány csapa­tának munkatársai és orosz tiszt­ségviselők közötti, a 2016-os el­nökválasztás idején történt eset­leges összejátszást vizsgáló kü­lönleges bizottság vezetője hat hónapig terjedő börtönbüntetést javasolt a bíróságnak George Papadopoulosra, a kampánycsa­pat egyik volt munkatársára. A bírósághoz benyújtott feljegyzés szerint Papadopoulos korábban hazudott a vizsgálóbírónak és nem vallotta be, hogy olyanokkal állt kapcsolatban, akik saját állí­tásuk szerint oroszokkal tartottak fenn kapcsolatokat. Papadopou­los egyike az amerikai elnök 3 volt kampány szakemberének, aki elismerte, nem mondott iga­zat a Mueller vezette vizsgálóbi­zottság nyomozóinak. (MTI) Amerikai katonák Irakban, Szíriában Abu-Dzabi. Addig maradnak amerikai katonák Irakban, amíg szükség van rájuk azoknak a te­rületeknek a stabilizálásánál, amelyeket az Iszlám Állam ter­rorszervezet ellenőrzése alól szabadítottak fel -jelentette ki Sean Ryan, a terrorszervezet el­len harcoló nemzetközi szövet­ség szóvivője abu-dzabi sajtótá­jékoztatóján. A szóvivő el­mondta, mintegy 5200 amerikai katona állomásozik Irakban, hozzátéve, csökkenhet a számuk, ha más NATO-tagállamok kato­nái veszik át feladataikat. Az USA-nak Szíriában is van 2000 katonája, akik a Szíriái Demok­ratikus Erők kurd vezetésű milí­ciát támogatják az Iszlám Állam zárványainak felszámolásában az iraki határ környékén. (MTI) Brazil-venezuelai konfliktus Rio de Janeiro. Venezuelai be­vándorlókra támadtak helyiek Pacaraima brazil határvárosban, mert azt feltételezték, hogy meg­támadtak, kiraboltak és leszúrtak egy helyi boltost. A helyiek ele­inte békésen tiltakoztak, de ha­marosan gyújtogatni kezdtek, és házi készítésű robbanószerkeze­tekkel támadtak a venezuelaiak­ra. A városban élő mintegy 2 ezer venezuelai nagy részét visszaül­dözték a hazájába, hátramaradt holmijukat pedig felgyújtották. Idén már mintegy 17 ezer vene­zuelai keresett menedéket Bra­zíliában a hazájában évek óta tartó politikai, társadalmi és gazdasági válság miatt. (MTI) Róma: osszák szót a menedékkérőket Róma. Az EU-tagállamok kikö­tőinek megnyitására szólított fel Danilo Toninelli olasz közleke­dési miniszter, hogy így osszák szét a Lampedusánál olasz vize­ken veszteglő 177 menedékké­rőt, akiknek a hajóját az olasz kormány nem engedi kikötni. A menedékkérőket az olasz parti őrség Diciotti nevű hajója vette fedélzetére Málta közelében. (MTI) Putyin és Merkel egyeztetett Az orosz államfő volt a díszvendég az osztrák külügyminiszter stájerországi esküvőjén Üdítő pillanat. Putyin és Merkel terítékén Európa jövője szerepelt, (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Gamlitz. Németország és Oroszország egyaránt felelős­séggel tartozik azért, hogy megoldódjanak a nemzetközi viszonyokat terhelő nagy vál­ságok - mondta Angela Mer­kel német kancellár szomba­ton a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kezdett tárgyalásán. Putyin előtte részt vett Karin Kneissl osztrák külügymi­niszter stájer esküvőjén. Angela Merkel a szövetségi kor­mány vendégházában, a Meseberg­­kastély udvarán az orosz államfővel közösen tett sajtónyilatkozatában ki­emelte, hogy Németország készen áll az együttműködésre Oroszországgal a válságok rendezéséért. Oroszor­szág felelőssége azért is kiemelt, mert állandó tagsággal rendelkezik az ENSZ Biztonsági Tanácsában - mondta. Elsőként a kelet-ukrajnai helyzetet említette, aláhúzva, hogy végre kell hajtani a válság politikai rendezéséről szóló minszki megálla­podást. Lehetségesnek nevezte egy ENSZ békefenntartó küldetés meg­szervezését, és hangsúlyozta, hogy Németország továbbra is vállalja a közvetítő szerepet az Oroszor­­szág-Ukrajna-Németország-Franci­­aország összetételű ún. normandiai formátum keretében. Ugyancsak Ukrajnáról szólva leszögezte, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezetéktől füg­getlenül meg kell őrizni Ukrajna tranzitország szerepét az Európába irányuló orosz gázexportban. Mint mondta, örvendetes, hogy ebben az ügyben sikerült tárgyalásokat kezde­ni Oroszország, Ukrajna és az Euró­pai Unió részvételével. Terítéken a nagypolitika A német kancellár a Szíriái pol­gárháborúval kapcsolatban kiemel­te, hogy meg kell akadályozni a hu­manitárius katasztrófát Idlíb váro­sában és a térségben, és az ENSZ vezetésével az egész országban be kell indítani a politikai rendezést. A 2011 óta tartó konfliktus lezárásá­nak folyamatában végre kell hajtani az alkotmány reformját és törvény­hozási választásokat kell tartani -sorolta Angela Merkel. A kancellár felidézte, hogy legutóbb alig 3 hó­napja, május közepén folytatott két­oldalú megbeszélését az orosz el­nökkel. Az oroszországi Szocsiban kezdett párbeszédet most folytatják, és a nemzetközi viszonyokat terhelő ügyek közül tárgyalnak az iráni atomprogramról kötött megállapo­dásról is, amelyet a német álláspont szerint meg kell őrizni - fejtette ki Merkel. A találkozón a két ország kapcsolatairól is beszélnek, és a té­mák között szerepel az emberi jo­gok oroszországi helyzete is - mondta a német kancellár. Orosz gáz, ukrán kitérő Vlagyimir Putyin kiemelte, az uk­rajnai válság lezárásában nincs alter­natívája a minszki megállapodásnak, csak annak végrehajtásával lehet vé­get vetni a konfliktusnak. Ugyanak­kor Oroszország az ENSZ békefenn­tartó misszió gondolatát is hajlandó mérlegelni - jelezte. Az orosz elnök arról is beszélt, lehetségesnek tartja az orosz földgázt Ukrajna megkerülésé­vel Németországba szállító Északi Áramlat-2 vezetékkel kapcsolatban Ukrajna tranzitország-szerepének megőrzését. Mint mondta, az Északi Áramlat-2 politikai vonatkozásokat nélkülöző, „kizárólag gazdasági jellegű” projekt, az ukrajnai tranzit „hagyománya” pedig fennmaradhat, ha megfelel a gazdaságosság feltéte­lének. Az orosz elnök éppen úgy, mint a német kancellár, az iráni atomprog­ramról szóló nemzetközi megállapo­dás fenntartását szorgalmazta. Doni kozákok a lagzin Vlagyimir Putyin a Merkellel tör­tént találkozó előtt részt vett Karin Kneissl osztrák szabadságpárti kül­ügyminiszter esküvőjén, majd a la­kodalomra szintén meghívott Sebas­tian Kurz osztrák kancellárral együtt gépkocsin Grazba utazott, ahonnan elnöki repülőgépén Berlinbe repült. Karin Kneissl és vőlegénye, Wolf­gang Meilinger vállalkozó a dél-stájer Gamlitzban tartotta esküvőjét, amelyre az osztrák külügyminiszter még június eleji bécsi látogatásakor hívta meg az orosz elnököt. Putyin el­fogadta a meghívást, és mintegy másfél órát jelen volt a stájerországi borvidéken rendezett esküvőn és la­kodalmon. Putyin virágcsokorral, széles mosollyal köszöntötte a meny­asszonyt, majd az orosz elnökkel együtt érkezett doni kozák kórus adott ünnepi műsort. Az orosz elnök táncra is felkérte az osztrák külügyminisz­tert. Elutazása előtt Putyin filctollal egy kis szívet rajzolt a menyasszony és vőlegény autójára, beleírta a pár nevét, majd aláírta a rajzot. Ausztria a trójai faló Az orosz elnök ausztriai esküvői meghívása Ausztriában és külföldön is bírálatokat váltott ki. Az esküvő költségeit Kneissl viseli, beleértve a biztonsági magánügynökségre for­dított kiadásokat - hangsúlyozta az osztrák külügyi tárca. Az osztrák el­lenzéki pártok szerint Putyin látoga­tása hátrányos Ausztriára nézve. Bi­zalmatlanságot szül az ország iránt, melyet „Oroszország trójai falová­nak” fognak tekinteni az EU-ban. Ezenkívül jelentősen felértékeli az oroszbarát szabadságpárti FPÖ-t. Putyin pedig lehetőséget kapott, hogy demonstrálja, nincs elszigetel­ve, hiszen szívélyesen fogadták egy EU-tagországban. Csak egy tánc volt. Putyin Kneissl osztrák külügyminiszter esküvőjén. (Sita/ap) Megkezdődött a muszlimok hagyományos zarándoklata a szaúd-arábial Mek­kában. Becslések szerint idén kétmillió ember vesz részt a haddzson, amely az iszlám egyik alappillére, és minden olyan hívő muszlim számára az életben legalább egyszer kötelező, aki fizikailag képes arra, hogy végigjárja a zarán­doklatot. Ilyenkor a zarándokok az óramutató járásával ellentétes irányban hétszer kerülik meg a mekkai nagymecsetben lévő Kábát, amelyet Isten há­zának tartanak, és falában található a muszlimok legszentebb ereklyéje, a fe­kete kő, amely a szó szoros és átvitt értelmében is a vallás sarokköve, (sita/ap) Elhunyt az ENSZ-exvezető Genf/Accra. Elhunyt Kofi An­nan Nobel-békedíjas volt ENSZ- fötitkár. Rövid ideig tartó betegség után, 80 éves korában érte a halál egy berni kórházban. A ghánai ál­lampolgárságú, egyesült államok­beli egyetemeken diplomát szerző, az ENSZ-ben 1962-től a legkülön­bözőbb posztokon dolgozó tiszt­ségviselő 1997 januárjától két cik­luson, tíz éven át töltötte be a főtit­kári tisztséget, és hivatali ideje alatt a világszervezet megélte egyik leg­jobb, de egyúttal legrosszabb idő­szakait is. 2001 -ben ítélték oda ne­ki a Nobel-békedíjat, a diplomata a békedíjjal járó összeget a küldeté­sük teljesítése közben meghalt ENSZ-munkatársak árváinak ne­velésére ajánlotta fel. Az 1990-es években, amikor a békefenntartó műveletek irányítója volt, hibájául rótták fel neki többen, hogy a vi­lágszervezet nem tudta megakadá­lyozni a ruandai népirtást. Szemé­lyében első ízben töltötte be fekete­afrikai politikus a tisztséget, és ő volt az első, aki az ENSZ munka­társai közül lépett elő főtitkárrá. Hivatali idejének egyik legna­gyobb sikerét 1998 februárjában érte el, amikor sikerült rávennie Szaddám Húszéin iraki elnököt, hogy palotáit megnyissa a világ­­szervezet fegyverzetellenőrei előtt. Ezzel elhárította a már elkerülhe­tetlennek látszó amerikai légitá­madásokat. Megbízatásának lejár­tát követően az afrikai kontinens élelmiszer-termelésének fejlesz­tését célzó „zöld forradalom” útját egyengette. Annan 2008 elején si­keres közvetítést folytatott Kenyá­ban a kormány és az ellenzék kö­zött az elnökválasztás után kiala­kult válság feloldásában. 2012-ben az ENSZ és az Arab Liga szíriai ügyekkel foglalkozó különmegbí­­zottjaként tevékenykedett, ez a megbízatása nem járt sikerrel. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents