Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)
2018-08-17 / 190. szám
www.ujszo.com I 2018. augusztus 17. KÜLFÖLD I 3 Büntetik a CIA exigazgatóját Donald Trump elnök megfosztja a bizalmas információktól a kegyvesztett hírszerzőket MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Donald Trump amerikai elnök visszavonta John Brennannak, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt igazgatójának a biztonsági igazolását, így Brennan többé nem férhet hozzá minősített adatokhoz és információkhoz - jelentette be Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője. Ez példátlan lépésnek számít. Az amerikai elnök erről szóló közlemény indoklásában a szóvivőaz elnökre hivatkozva - Brennan „szabálytalan viselkedését” hozta fel. John Brennant az előző elnök, Barack Obama nevezte ki a CIA élére, és Donald Trump győzelme után távozott a posztjáról. Azóta az egyik legélesebb hangú bírálója az elnöknek. Donald Trump azt állítja: Bren-Putyin osztrák esküvőre megy nan a bizalmas információkat arra használja fel, hogy a kormányzat ellen fellépve „megosztottságot és káoszt teremtsen”. Sarah Huckabee Sanders közölte azt is: Trump fontolgatja James Clapper, az Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) volt vezetője és James Comey, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) tavaly elbocsátott igazgatója biztonsági tanúsítványainak visszavonását is. A Fehér Ház már a múlt hónapban meglebegtette, hogy Brennan mellett az Obama-kormányzat más magas rangú tisztségviselőitől is megvonhatják a szóban forgó tanúsítványt. Huckabee Sanders akkor Susan Rice volt nemzetbiztonsági tanácsadó és James Clapper volt DNI-igazgató nevét említette. A nemzetvédelem, a hírszerzés vagy a diplomácia területén dolgozó magas rangú tisztségviselők általában a megbízatásuk lejárta után is megtartják biztonsági tanúsítványukat és gyakran tanácsokkal is Sajnálkozik a Fehér Ház John Brennan. Nem lesz többé biztonsági igazolása. (SITA/AP) ellátják a változatlanul a kormányzatban dolgozókat. Egy ilyen biztonsági igazolás magáncélokra is hasznos: segíti a posztjukról távozókat abban, hogy munkát találjanak biztonságpolitikával foglalkozó vagy olyan más cégeknél, amelyek megkövetelik a biztonsági átvilágítást és az erről szóló igazolást. Kivégzik Kadhafi milicistáit Bécs/Moszkva. Lemondásra szólította fel Michel Reimon, az osztrák Zöldek EP-képviselője Karin Kneissl külügyminisztert amiatt, hogy az osztrák diplomácia vezetője meghívta az esküvőjére Vlagyimir Putyin orosz elnököt.„Egy despota látogatása soha nem magánjellegű. A bécsi kormányra emiatt az orosz rezsim meghosszabbított karjaként tekintenek majd az Európai Unióban, az ország jó hírét teszik ezzel kockára” - közölte Reimon. Kneissl a jobboldali Szabadságpárthoz tartozik. Nászajándékkal készül Putyin az osztrák külügyminiszter esküvőjére - közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Az elnöki szóvivő megerősítette, Putyin Berlinbe tartva tér be szombaton az esküvőre, amelyre júniusi bécsi látogatása alkalmából kapott meghívást. Angela Merkel német kancellár ugyanazon a napon fogadja kétoldalú találkozó keretében Putyint egy Berlin közeli kastélyban. (MTI) A Fehér Ház elítélte az amerikai termékekre kivetett török védővámokat, a döntéet Sarah Huckbaee Sanders szóvivő rossz irányba tett lépésnek nevezte. Washington. „A Törökország által kivetett vámok sajnálatosak” - fogalmazott a Fehér Ház szóvivője. Majd leszögezte, hogy korábban az amerikai kormányzat által török portékákra kivetett vámokat nemzetbiztonsági megfontolások indokolják. Washington a múlt héten megduplázta a török acél-, és alumíniumipari termékekre kivetett védővámok összegét, s ezzel a lépésével elemzők szerint jelentős mértékben hozzájárult a török nemzeti valuta, a líra összeomlásához - a fizetőeszköz zuhanórepülése egyébként szerdán megállt. Válaszul Ankara amerikai autókra, alkoholokra és dohányipari termékekre vetett ki védővámot. Sarah Huckabee Sanders hangsúlyozta: az amerikai védővámok akkor is érvényben maradnak, ha Ankara mégis úgy dönt, hogy szabadon bocsátja Andrew Brunson amerikai tiszteletest. A két NATO-szövetséges közötti viszony az elmúlt hetekben vált különösen feszültté. Washington ugyanis az amerikai tiszteletes azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását követeli, amiről Ankara hallani sem akar. A több mint húsz éve Izmirben élő Andrew Brunsont két évvel ezelőtt, a törökországi puccskísérlet után tartóztatták le. Azzal vádolták meg, hogy tagja és segítője az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő Fethullah Gülen török hitszónok mozgalmának - amelyet Ankara a puccskísérlet hátterében sejt valamint hogy kémkedik az Egyesült Államok javára. A lelkipásztor következetesen cáfolta a vádakat. Néhány héttel ezelőtt a börtönből házi őrizetbe helyezték ugyan, de Törökország nem akar tárgyalni a szabadon bocsátásáról. Ankara erre még azt követően sem mutatkozott hajlandónak, hogy Donald Trump elnök telefonon egyeztetett Recep Tayyip Erdogan török államfővel. (MTI) Tripoli. Egy líbiai bíróság halálra ítélt 45 milicistát, akik a vád szerint tüzet nyitottak a Moammer Kadhafi néhai diktátor uralma ellen kirobbant 2011-es felkelésben részt vevő tüntetőkre Tripoliban, többüket megölve - közölte az igazságügyi tárca. A 128 vádlott közül 45-öt golyó általi halálra, 54-et öt év börtönbüntetésre ítéltek. A vádlottak Kadhafi-párti milicisták voltak, akik tüzet nyitottak a Tripoli egyik negyedében tüntetőkre 2011. augusztus 21-én. A volt diktátort 2011 októberében, szülővárosa, Szírt közelében fogták el és gyilkolták meg lázadók. Líbiában Kadhafi 2011-es megbuktatása óta káosz uralkodik. Jelenleg két nagyobb erő küzd a hatalomért: a nemzetközileg elismert, tripoli székhelyű egységkormány, valamint a lábát az ország keleti részében megvető, Halifa Haftár marsall vezette erők. Az ország az Afrikából Európába igyekvő bevándorlók egyik fő tranzitállomása lett. (MTI) Fegyveresek támadást indítottak Kabulban az afgán hírszerzés egyik bázisa és kiképzőközpontja ellen. Hasmat Sztanekzaj rendőrségi szóvivő szerint a létesítmény melletti, befejezetlen épületből vették tűz alá a létesítményt, amelyre rakétagránátokat is kilőttek. A központban lévők a komplexum biztonságos részeire húzódtak vissza. A szélsőséges iszlamista tálibok a héten több katonai tábort lerohantak, és többtucatnyi embert megöltek, Gazni városa ellen pedig általános támadást indítottak. (Sita/ap) Tart a méregkeverők pere Kuala Lumpur. Folytatódik a per a Kim Dzsong Un észak-koreai vezető féltestvérét, Kim Dzsong Namot megmérgező két nő ellen Kuala Lumpurban, miután a merénylet ügyében eljáró bíró tegnap elfogadta a vádhatóság érveit, miszerint nem gyanútlanul ölték meg az áldozatot. A bíróság elfogadta a vádhatóság érvelését, miszerint a gyilkosság a két nő és négy másik, szökésben lévő személy , jól kitervelt összeesküvése” volt. Nem zárható ki a politikai indíttatás, de erre kézzelfogható bizonyíték nincs. A bírót nem győzte meg a védelem érvelése, miszerint a két nő tréfából, gyanútlanul követte el a gyilkosságot. A két nő, az indonéziai Siti Aisyah és a vietnámi Doan Thi Huong pere tavaly októberben kezdődött. A bíró szerint a merénylet négy másik észak-koreai gyanúsítottja, aki a gyilkosság napján elhagyta Malajziát, nem csupán járókelő volt, még ha fizikailag nem is érintkezett az áldozattal. Az ügyészség szerint ők szervezték be és képezték ki a két nőt, és ők adták nekik a nemzetközi egyezmények által tiltott, vegyi fegyvernek minősülő méreganyagot. A nőket azzal vádolják, tavaly február 13-án VX idegmérget kentek a 45 éves Kim Dzsong Nam arcába Kuala Lumpur repülőterén. A merényletet rögzítették a reptéri térfigyelő kamerák. A per során a vádlottak ártatlannak vallották magukat. Mindketten azt állították, úgy tudták, hogy ártalmatlan, rejtett kamerás televíziós játék felvételén vesznek részt. Elmarasztaló döntés esetén halálos ítélet, akasztás vár rájuk. Feltételezések szerint a gyilkosság mögött a phenjani vezetés, személyesen Kim Dzsong Un észak-koreai vezető áll. (MTI) RÖVIDEN Menekülthullám a spanyol partoknál Sevilla. 361, Spanyolország partjai felé tartó migránst mentettek ki 9 csónakról a spanyol fejlesztési minisztérium alá tartozó Tengerbiztonsági és Mentési Egyesület tagjai. 135 migránsra öt csónakban a Gibraltáriszorosban, 226 migránsra négy csónakban az Alborán-tengeren bukkantak rá. A műveletben számos mentőhajó vett részt. Az év eleje óta jelentősen megnőtt a tengeren keresztül Spanyolországba érkező migránsok száma, különösen a közép-földközitengeri útvonal nyári lezárását követően. Idén több mint 25 ezer embert mentettek ki a Földközitenger nyugati térségében augusztus 12-ig. Június eleje óta 17 ezer migráns érkezett a spanyol partokhoz, naponta átlagosan több mint kétszáz. (MTI) Vietnámi ellenzéki: 20 óv börtönt kap Hanoi. Az államhatalom megdöntésére irányuló kísérlet vádjával 20 év börtönbüntetésre ítéltek hazájában egy vietnámi aktivistát, néhány óra alatt lebonyolított bírósági eljárás után - közölte az elítélt ügyvédje. Ha Huy Son elmondta, az 53 éves Le Dinh Luongnak szabadulása után öt évet kell házi őrizetben töltenie. A bíróság „a népi kormányzat megdöntésére irányuló tevékenysége” miatt ítélte el, de nem szolgáltatott ehhez meggyőző bizonyítékokat - mondta az ügyvéd, aki szerint védence nem ismerte el bűnösségét. (MTI) Kubai dzsihádista Kolumbiában Bogotá. Bíróság elé állítanak egy kubai állampolgárt Kolumbiában, aki a gyanú szerint az Iszlám Állam dzsihádista szervezettel együttműködve tervezett terrortámadásokat a dél-amerikai országban. A kubai Raúl Gutiérrezt márciusban vették őrizetbe a kolumbiai hatóságok. A hatóságok egy értesülés nyomán vizsgálódtak, amely szerint az Iszlám Állam amerikai diplomatákat tervezett megtámadni a kolumbiai fővárosban. Gutiérrez kapcsolatba került egy marokkói állampolgárral, aki a lehető legtöbb áldozattal járó támadásra bátorította. A kubai férfi azt elismerte, egy szélsőjobboldali szervezet tagja, amely baloldali kolumbiai politikusok ellen tervezett merényleteket elkövetni. (MTI) Újraválasztották az elnököt Maliban Bamako. Az elnökválasztás 2. fordulójában a szavazatok 67,2%-ával Ibrahim Boubacar Keita ismét elnyerte a köztársasági elnöki címet riválisával, Soumaila Cissével szemben, aki a szavazatok 32,8%-át kapta. Ibrahim Boubacar Keita második ötéves ciklusát kezdheti meg a főleg sivatag borította nyugatafrikai köztársaság élén. Keita 2013-ban is Cissét győzte le a választás 2. fordulójában. (MTI)
