Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)

2018-08-02 / 177. szám

WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO@UJSZO.COM ■ VASARNAP@VASARNAP.COM ■ WWW.VASARNAP.COM Betegségek A-tól Z-ig vednek, a két fogalmat ösz­­szetévesztik. A rándulásra azt mondják, hogy kifica­modott a boka, pedig az a helyén van. A rándulás az ízületi sérülés enyhébb formája. Gyerekkorunkban azt mondtuk: kibicsaklott a bokám. Ma azt mondjuk: kificamodott a bokám - pe­ne ugorjon ki a legkisebb rándulásra. Ezt szavatol­ja az ízületi tok, benne a speciális folyadék, mint a golyós csapágyban az olaj, hogy a porcok ne kopjanak, ne súrolják egymást. Az ízü­letek stabilitását a szalagok és az inak biztosítják. Rán­duláskor az ízületet alkotó ELŐVIGYÁZATOSNAK, ÉBERNEK, ÓVATOSNAK KELL LENNÜNK, MEG KELL FONTOLNI, HOVA LÉPÜNK, HOL FUTUNK, KERÉKPÁROZUNK. dig ez nem fedi a valóságot. Nem árt feleleveníteni az anatómiai ismereteket. Az ízületről tudni kell, hogy a csontok mozgását biztosít­ja, stabillá teszi a járást. Az ízületet alkotó csontok vé­gén vékony, üvegkemény­ségű porc van. Rendkívül fontos, hogy biztosítsa az ízületeknek a szabad moz­gást és a stabilitást, hogy csontok elmozdulnak a he­lyükről, a szalagok csak kitá­gulnak, kinyúlnak, de nem szakadnak el. Ha viszont a két csont eltávolodik egy­mástól, akkor beszélünk ficamról. Ránduláskor is sérülhetnek a szalagok, az inak, a rostok, de a csont nem törik el és nem ugrik ki a helyéről. Ficamnál álta­lában sérülnek a környező szövetek, és még a bőr is felszakadhat, fertőzés ala­kulhat ki, s a kezelés hosz­­szadalmas, nehezebb lehet. Sokáig tartotta magát az a vélemény, hogy a sérülés utáni műtét összeegyez­tethetetlen a mozgással... Ez nem igaz. Mennél töb­bet mozog a beteg, annál jobb. Nem szabad elhagy­nia magát, mozognia kell, még ha kicsit fáj is, de az ép testrészeket is meg kell mozgatni. Ha ágynyugal­mat rendelt az orvos, akkor is fontos a mozgás. Vannak iszometrikus mozgások, amikor a végtagot nem is hajlítjuk be, hanem egy­szerűen megfeszítjük az izmot, ugyanis ha valamit nem használunk, elsorvad. Az izomerősséget a mű­tét után is fenn kell tarta­ni. Azt szoktam mondani a betegnek, hogy 200-szor fe­szítse meg a combját. Ehhez fel lennünk, meg kell fontolni, hova lépünk, hol futunk, kerékpározunk. A megelő­zés szempontjából legjobb mozgásforma a gyaloglás. A tempót mindenki aszerint válassza meg, hogy meny­nyire edzett. KovAcs Ilona sem kell állnia, fekve is elvé­gezhető. Fontos az is, hogy a lakásból eltávolítsunk minden szőnyeget, küszö­böt, akadályt, nehogy a műtött beteg elessen, mert ennek súlyos, akár életve­szélyes következménye is lehet. Természetesen senki sem szeretne sem törést, ficamot, sem pedig rándulást szenvedni. Mi kell ahhoz, hogy elkerül­jük ezeket a haleseteket? Elsősorban jó szem, hogy lássuk, hova lépünk, má­sodsorban jó lábbeli. Tűsar­kú cipőben nem ajánlatos járni, a gumitalpú egész cipő a jó. Elővigyáza­tosnak, ébernek, óvatosnak kell Miért rándul görcsbe az izom? Váratlanul erős fájdalom kíséretében jelentkezik az izomgörcs, aminek több oka lehet. Ilyenkor az izomszövet tartósan összehúzódik, és elernyedésre nem, vagy csak hosszú idő elteltével képes. Más­más módon jelentkezik a harántcsíkolt izom és a simaizom esetében. ami sportolás vagy hosszan tartó fizikai megterhelés hatására következik be. A generalizált érszűkület (súlyos fokú érelmeszesedés) szintén az izomzat energia- és oxigénellátásának nehezítettsége miatt alakul ki. Ezen esetekben közös, hogy az izomnak több energiára és oxigénre lenne szüksége a mű­ködéshez, mint amennyi rendelkezésre áll. Előbbi esetben a túlzott megterhelés miatt, utóbbiban a vérerek szűkülete következtében kialakult, csökkent szállítókapacitás okozza a kellemetlen jelenséget. Az. érelmeszesedés talaján kialakult lábfájdalom jól jelzi a betegség előrehaladását: a betegeknél számszerű­síthető, hogy mekkora távolságot képesek meg­tenni anélkül, hogy lábuk megfájdulna. A fájdalom gyakran olyan mértékű, hogy a betegnek meg kell állnia, majd pihenésre szűnik a fájdalom. A kálium­szint megnövekedése is izomgörcshöz vezethet, amely inkább rángások formájában jelenik meg. Ez leginkább vesebetegeknél figyelhető meg, de a szer­vezet sav-bázis háztartásának felborulása, és a nagy kiterjedésű sejtkárosodással járó állapotok (nagy kiterjedésű lágyrész-sérülések következ­tében, égés, kemote­A klasszikus görcsoldó gyógyszerek kitűnőek a simaizom görcsös állapotai esetén (menstruációt kísérő hasfájás), ám a vázizmokat alkotó harántcsí­kolt izomszövetnél ez a hatás nem érvényesül. A harántcsíkolt izom esetében akkor beszélünk izom­görcsről, ha az spontán, vagyis akarattól függetlenül alakul ki. Ezen összehúzódások legtöbbször igen erőteljesek, fájdalommal járnak, és hosszabb időn át fennmaradnak, akár az izomrostok szerkeze­tét is károsíthatják. Az izomgörcs kialakulásának hátterében alapvetően az izom tápanyag- és oxigénellátásának zavarai állnak. Leggyakoribb az izom túlterhelése következtében ki­alakuló izomgörcs, rápiás kezelés) is kiválthatják a tűneteket.A szervezet kalciumhiánya is állhat a görcsrohamok hátterében. Ez létrejöhet fehérjehiány talaján (nem kielégítő, egyoldalú táplálkozás, rosszul megválasztott diéta), a mellékpajzsmirigy alulműködése, a D-vitamin hiá­nya, a vese megbetegedései, illetve némely epilep­szia elleni gyógyszer alkalmazása kapcsán. A magnézium hiánya szintén izomgörcsöt okoz, leggyakrabban a lábikra területén. Ez egyoldalú táp­lálkozás, felszívódási zavarok, terhesség, cukorbeteg­ség, pajzsmirigy-túlműködés következtében alakulhat ki. A magnézium és kalcium hiányához a végtagok és/vagy az arc izmainak területén jelentkező bizser­gés is jelentkezhet. Gyakori a kézujjak jellegzetes tartása, melyet őzfejtartásnak nevezünk. Speciális izomgörcs a szájzár, melynek lényege, hogy a beteg képtelen a száját kinyitni, az áll­kapocs mozgásáért felelős izmok görcse miatt. Szájzárat a hátsó őrlőfogak vagy az állkapocscsont gyulladása válthat ki, de jellemző tünete a ritka tetanuszfertőzésnek is. Az izomzat jellegzetes, fájdalmatlan görcsös állapotai társulhatnak komoly idegrendszeri betegségekhez. Ezek elkülönítése, a háttérben meghúzódó kórállapotok tisztázása, és a megfelelő terápia kiválasztása, komoly ideggyó­gyászati kivizsgálást igényel. A központi ideg­­rendszer kórállapotainak következtében kialakuló izomgörcs, a károsodás anatómiai helyzetének megfelelő testrészekben jelentkezik. A legegyszerűbb esetben, mikor az izomgörcs erős fizikai erőkifejtés eredménye, a masszírozás és a pihenés oldja a görcsöt. Ha az izomrostok károsodá­sa következett be, és a fájdalom a görcs elmúltával is fennmarad, a kezelés az izomhúzódásoknak megfe­lelően történik. (webbeteg) MMMMi EgGSZSeg EXTRA 2018. Augusztus

Next

/
Thumbnails
Contents