Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)
2018-08-14 / 187. szám
6 I RÖVIDEN Merkel szombaton fogadja Putyint Berlin. Angela Merkel német kancellár kétoldalú találkozó keretében fogadja szombaton Vlagyimir Putyin orosz elnököt a Berlin melletti Mesebergkastélyban, a német kormány vendégházában. Steffen Seibert kormányszóvivő elmondta, hogy a kancellár és az orosz elnök megbeszélésének középpontjában aktuális külpolitikai kérdések állnak majd, köztük a Szíriái és a kelet-ukrajnai konfliktus, valamint az Északi Aramlat-2 orosz gázvezeték projekt ügye. Az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt szállító vezetékkel kapcsolatban kiemelte, meg kell őrzi Ukrajna tranzitország szerepét az európai földgázszállítási rendszerben. (MTI) Újabb Korea-közi csúcstalálkozó Szöul. Szeptemberben Phenjanban tartják az újabb Korea-közi csúcstalálkozót - közölte a délkoreai országegyesítési minisztérium. Az újabb csúcstalálkozó megtartásáról tegnap egyeztetettek a két ország képviselői a két Korea határán fekvő Panmindzsonban. A dél-koreai küldöttséget Cső Mjung Gjon országegyesítési miniszter, az északit pedig Li Szón Gvon, a békés újraegyesítéssel foglalkozó bizottság elnöke vezette. A két Korea vezetői április 27-én tartották meg első csúcstalálkozójukat, tíz év után ez volt az első legmagasabb szintű tárgyalás a két ország között. Ekkor nyilatkozatban vállalták, hogy még az idén hivatalosan is lezáijákaz 1950-53- as koreai háborút, amely csupán fegyverszünettel, és nem békeszerződéssel ért véget. (MTI) Irán új ballisztikus rakétát mutatott be Teherán. Új típusú, rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát mutatott be az iráni védelmi miniszter. A Fateh Mubinként azonosított rakéta az IRIB iráni rádió és tévé szerint átesett a szükséges teszteken, és képes szárazföldi és tengeri célpontok megsemmisítésére. A rakéta hatótávolságát nem tették közzé hivatalosan. Amerikai elemzők szerint Irán korábbi, hasonló rakétái alapján 200-300 km lehet. (MTI) Kína tagadja az ujgurok büntetését Genf. Kína tagadta az ENSZ egyik testületének jelentésében foglaltakat, miszerint egymillió ujgurt tartanak fogva a hatóságok intemálótáborokban a nyugatkínai Hszincsiang tartományban, azonban elismerte, hogy néhány embert átnevelés alá vetettek, miután - Peking szerint - szélsőségesek tévútra vezették őket. A kínai álláspont szerint Hszincsiang békéjét iszlamista milíciák és szakadárok veszélyeztetik, akik kiélezik a feszültséget a muszlint ujgur kisebbség és a han kínai többség között. (MTI) KÜLFÖLD 2018. augusztus 14.1 www.ujszo.com Románia továbbra is forrong A tüntetők panaszt tettek a katonai ügyészségen a csendőrség durva fellépése miatt A hétvégi romániai tüntetéseken már nem voltak zavargások (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. Harmadik egymást követő napon folytatódtak az ellenzéki tüntetések Bukarestben a kormánypalota előtti Victoria téren, ahol vasárnap este is mintegy tízezren követelték Viorica Dancila szociálliberális kormányának lemondását, és a büntetett előéletűek, elsősorban Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök eltávolítását a hatalomból. A vasárnap esti demonstráción nem lehetett már olyan erőszakos jeleneteket látni, mint a tüntetéssorozat első napján, pénteken, amikor a román diaszpóra által kezdeményezett, mintegy 60-80 ezresre becsült kormányellenes megmozdulásnak - a tömegben elvegyülő rendbontók sorozatos provokációira hivatkozva - erőszakos tömegoszlatással vetett véget a csendőrség. A korrupcióellenes jelszavakkal másfél éve kezdődött romániai ellenzéki tüntetéseket szervező Facebook-csoportok azt hangoztatják: addig fognak tüntetni, amíg el nem érik a Dancila-kormány lemondását, amely szerintük azáltal és méltatlanná vált egy európai uniós ország vezetésére, hogy karhatalmi erőszakkal próbálta elhallgattatni bírálóit. Vasárnap este Románia más nagyvárosaiban is folytatódtak a kormányellenes tüntetések. Közben a pénteki - Klaus Iohannis jobboldali elnök által elítélt - csendőri fellépés 30, magát vétlennek mondó áldozata bűnvádi feljelentést tett a katonai ügyészségen a sérüléseit okozó csendőrök ellen. Köztük négy izraeli turista, akik egy taxiban ültek, és éppen a szállodájuktól egy bukaresti vendéglő felé tartottak, amikor a csendőrök megállították az autót, kirángatták belőle és megverték őket. Az ügyészek felhívást intéztek minden televíziócsatomához, amelynek volt stábja a helyszínen, hogy bocsássa rendelkezésükre az összetűzésekről készült felvételeket, amelyek bizonyítékul szolgálhatnak a büntetőeljárás során. Vasárnap egy bukaresti bíróság elrendelte annak a két fiatalembernek az előzetes letartóztatását, akik a gyanú szerint részt vettek két földre került csendőr ütlegelésében. A pénteki összetűzések nyomán kórházba szállított 70 ember közül vasárnap még heten voltak kórházban, közöttük három csendőr. Az nem világos, ki szervezte a tüntetést, annyit tudni, hogy Facebookon terjedt a híre, és volt miből meríteni: közel 4 millió román dolgozik külföldön, főleg olyanok, akik otthon nem láttak boldogulási lehetőséget. „Húsz éve élek Nagy- Britanniában. Havi 600-700 fontot küldök haza a szüleimnek. A segítségem nélkül nem tudnának megélni” - mondta egyikük a Euronews bukaresti tudósítójának. Egyébként a vendégmunkások évente összesen ötmilliárd eurót utalnak haza. A tüntetők a korrupciós botrányt korrupciós botrányra halmozó, és az igazságszolgáltatásra is egyre inkább rátelepedő kormánypártot, a szociáldemokratákat (PSD) gyalázták („PSD a vörös pestis! Tolvajok!”), a kormány távozását és új választások kiírását követelték. A szocdemek pártelnökét, Liviu Dragneát júniusban 3,5 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték első fokon, hivatali visszaélésre és okirat-hamisításra való felbujtás miatt. Dragnea egy korábbi ítélet miatt nem lehet miniszterelnök, a parlament elnökeként viszont irányítja a kabinetet. (MTI, 444.hu) Irániak üzenete: nem lesz se háború, se tárgyalás Minden közvetlen tárgyalást megtiltott az Egyesült Államokkal Ali Hamenei, Irán fő vallási és politikai vezetője. Teherán. Ezzel Hamenei gyakorlatilag visszautasította Donald Trump amerikai elnök javaslatát, aki a múlt hónapban közölte, hogy kész előfeltételek nélkül tárgyalni Iránnal az iszlám köztársaság atomprogramjáról kötendő új megállapodásról. Megtiltok minden tárgyalást Amerikával. Amerika soha nem tartja a szavát, csak üres ígéreteket tesz - idézte az iráni állami tévé Hameneit. Az amerikaiak egy ideje már cinikus hangon beszélnek velünk. A szankciókon kívül háborút és tárgyalásokat emlegetnek - írta Hamenei a Twitteren. Hozzátette: nem lesz se háború, se tárgyalás. Irán jelenleg ahhoz a többhatalmi megállapodáshoz tartja magát, amelyet több mint tízévnyi tárgyalás után 2015-ben kötöttek az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjával és Németországgal, az Európai Unió vezette tárgyalások eredményeként. Trump viszont májusban bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a megállapodásból, amely a perzsa állam nukleáris programjának korlátozásáról szól. Ebben Irán nukleáris tevékenységeinek határozott idejű, de jelentős mérséklését fogadta el, cserébe a nemzetközi közösség pedig feloldotta az Iránt sújtó büntetőintézkedések többségét. Az USA vezetése szerint a megállapodás nem akadályozza meg végleg, hogy Irán atomfegyverre tegyen szert. Irán számára előnyösebb, ha részese marad az iszlám köztársaság atomprogramjáról 2015-ben kötött, többhatalmi egyezménynek, mintha kilép- foglalt állást Behruz Kamalvandi, az iráni atomenergia-ügynökség szóvivője. Kamalvandi úgy vélte: az USA kilépése után az Európai Unió politikai és gazdasági értelemben is Irán mellé állt. Az atomalku többi részese kitart a magállapodás mellett, amelyet a Nemzetközi Atomenergiaügynökség szerint Irán tiszteletben tart. Teherán jelenleg mérlegeli, az USA kilépése után kitartson-e a megállapodás mellett. Az iráni fél azt már jelezte, hogy ha Irán kilép az egyezségből, akkor az iszlám köztársaság újraindíthatja az urándúsítást. (MTI) Tüntetők fogadták a fehér fajvédőket Ellentámadásban az afgán tálibok Rendőrkordon a fehér fajvédők és az ellentüntetők között (Tasr/ap) Alig kéttucatnyi fehér fajvédő és több ezer ellentüntető vett részt Washingtonban vasárnap azon a megmozduláson, amelyet a tavaly nyáron a virginiai Charlottesville-ben kitört véres zavargások első évfordulóján rendeztek. A tüntetések békésen, összecsapások nélkül értek véget. Washington. A néhány fajvédőt rendőrök sorfala kísérte a Fehér Ház előtti sugárútig, ahol több száz ellentüntető a fajgyűlöletet elítélő táblákkal és rigmusokat kiabálva fogadta őket. Jason Kessler, a fehér fajvédő csoport vezetője rövid beszédet mondott, amelyben arról szónokolt, hogy mindenki számára biztosítani kell a szólás szabadságát. A rendőrség - az esetleges összetűzések elkerülésére - biztosította, hogy a két csoport ne kerülhessen közvetlenül egymás közelébe. A rendőrség már szombaton lezárta a Fehér Ház környékén lévő utcákat, a hétvégére betiltották a fegyverviselést, a Fehér Ház körül fegyveres őrök pásztázták az utcákat. Donald Trump elnök Twitterbejegyzésben ítélt el mindenfajta fajgyűlöletet és erőszakot. „A zavargások egy évvel ezelőtt Charlottesville-ben értelmetlen halálhoz és megosztottsághoz vezettek. Nemzetként össze kell fognunk. A fajgyűlölet és az erőszak minden megnyilvánulását elítélem. Békességet valamennyi amerikainak!” (MTI) Kabul. Az afgán hadsereg különleges alakulatai érkeztek a kelet-afganisztáni Gazniba, hogy megpróbálják kiszorítani a tálib lázadókat, akik már csaknem átvették az ellenőrzést a város felett. Az utóbbi 3 napban több mint száz afgán katona halt meg vagy tűnt el a heves harcokban. A szélsőséges mozgalom fegyveresei pénteken hatoltak be Gazni tartomány székhelyére, több százan rohamozták meg a városi ellenőrző pontokat és rendőrőrsöket. Azóta heves harcok folynak a tálibok és a biztonsági erők között. A Dél-Afganisztánt Kabullal összekötő útvonal egyik stratégiai központja, Gazni elleni támadás súlyos csapás Asraf Gáni afgán elnök számára, aki az utóbbi hónapokban többször is béketárgyalásokat kezdeményezett a tálibokkal. Erre jelenleg már semmi remény nincs. Kabuli diplomaták szerint az afgán kormány maga is elismerte, a lázadók rohama váratlanul érte. (MTI)
