Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)
2018-08-02 / 177. szám
www.ujszo.com I 2018. augusztus 2. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Kulturális veszteségeink X. Rendőregyenruha nem használható művészi önkifejezésre! A Pussy Riot egy orosz női punkbandának indult, aztán a zenélés háttérbe szorult náluk (valójában sosem volt előtérben), a véleménynyilvánításjavára. 2012 februárjában váltak világhírűvé Putyin-ellenes templomi performanszukkal, amely miatt ketten, Nagyezsda Tolokonnyikova és Marija Aljohina 21 hónapon át börtönben raboskodott. Két évet kaptak, aránytalanul sokat, cudarul bántak velük odabent, és csak a szocsi téli olimpia előtt hirdetett országimázs-amnesztiának köszönhetően szabadulhattak valamivel korábban, 2013 decemberében. A téli olimpián már ott voltak, teljes „harci díszben”, ott korbáccsal felfegyverkezett kozákok támadtak rájuk performanszuk közben. „Amikor kijöttünk a börtönből, úgy döntöttünk, nemcsak a művészethez térünk vissza, hanem civil szervezetet is alapítunk, amely a politikai foglyokért küzd” - mondta Nagyezsda a budapesti Sziget fesztiválon, azon a beszélgetésen, amelyen én is ott voltam. Sokan összegyűltünk, annak ellenére, hogy a lányok teljesen váratlanul estek be a fesztiválra, és már nem nagyon volt idő reklámozni őket. A tömeg 45 percig várt zsörtölődés nélkül a forró sátorban, aztán másfél órán át hallgathattuk a putyini rendszer szépségeiről szóló beszámolót. Nagyezsda azóta inkább ötletember, mint kivitelező, Marija viszont továbbra is vásárra viszi a bőrét. Tavaly augusztusban például azért vették őrizetbe, mert társaival együtt követelte a terrorvádakkal bebörtönzött Oleg Szencov krími ukrán filmrendező szabadon bocsátását. (Róla két hete írtunk ugyanitt. Még mindig börtönben van, hetven napja éhségsztrájkol, és nincs esélye kegyelemre). Az akció, amelyért akkor három hét börtön járt, egy „Szabadságot Szencovnak!” feliratú óriásplakát kifüggesztése volt. Július 15-én a csoport tagjai újabb polgárpukkasztással hívták fel a világ figyelmét arra, hogy Oroszországban nincs minden rendben az emberi jogok terén. A moszkvai foci-vb döntőjén bejutottak a pályára, méghozzá rendőregyenruhában. Az első reakcióm a tévé előtt negatív volt: dühöngtem, amiért le kellett állítani a mérkőzést valami huligánok miatt. Hála az internetnek, úgy fél óra múlva, még a meccs alatt megtudtam, kik voltak a rendbontók, és mit akartak elérni. Máris másképp viszonyultam az akcióhoz, amely elképesztő ügyességet, bátorságot igényelt. És nemcsak azt érték el vele, hogy az egész világon érdeklődni kezdtek az orosz börtönökben raboskodó politikai foglyok iránt, hanem a vb szervezőit is sikerült megszégyeníteniük, mert hiszen ennyi gőzzel csecsen terroristák is befuthattak volna a pályára. Ez megért nekik 15 nap börtönt, bár nem tudni, mennyit ülnek majd összesen. Amikor ugyanis a négy aktivista a minap kilépett a börtönkapun, ismét lecsukták őket, és bár tegnap végre hazamehettek, további procedúra vár rájuk. Az ügyész célja még 25 nap elzárás kiharcolása, és szerintem meg is fogja találni a megfelelő paragrafusokat. Azt eddig is tudtuk, hogy egy sportesemény megzavarása nálunk kihágás, Oroszországban bűncselekmény. Most már azt is tudjuk, hogy a rendőregyenruha nem használható művészi önkifejezés eszközeként. Vagyis le az összes rendőrös filmmel, sorozattal! És persze a szabad véleménynyilvánítás jogával! A Pussy Riot egyik koncertje (TASR/AP-feivétei) A Barcelona stadionja ellen is merényletet terveztek Az FC Barcelona futballstadionja ellen is támadást terveztek a tavaly augusztusi barcelonai és cambrilsi merényleteket végrehajtó dzsihádista terroristák - közölte az El Periódico című lap. Az újság felidézte, hogy a 15 áldozatot követelő, és több mint száz embert megsebesítő terroristák egy megpakolt furgonnal akarták megtámadni a barcelonai Sagrada Família bazilikát és a párizsi Eiffeltomyot is. A most nyilvánosságra került információk szerint egy sor további merényletet terveztek. A terrorsejt egyik tagja, a cambrilsi támadás során lelőtt Mohammed Hichamy mobiltelefonjának adatait, internetes kereséseit elemezve jutottak arra, hogy a Camp Nou-stadion is a célpontok között volt. Az stadion ajándékboltjának alkalmazottja a lapnak megerősítette, hogy a dzsihádista sejt legalább két tagja néhány nappal a gázolásos merényletek előtt járt az üzletben. A nyomozók szerint 2017. augusztus 20-án, a Barcelona-Real Betis találkozón akartak akcióba lépni, hasonló módon a párizsi nemzeti stadion mellett elkövetett terrortámadáshoz. Az időpontot az is megerősítette, hogy a sejt irányítójának tartott imám - aki robbanószer előállitása közben vesztette életét - két szövegvázlatot is írt ezzel a dátummal, vélhetően a támadások beismeréséről. „Mi, az Iszlám Állam katonái...” - így kezdődött mindkét levél, amelyeket vallási könyvekbe rejtve találtak meg a nyomozók. A stadion mellett a barcelonai Razzmataz diszkó is a célpontok között volt, valamint az elkövetők tanulmányozták a közeli Sitges üdülőváros melegbárjait is. (MTI) Rómában temetik el Brüsszelt? FELEDY BOTOND nmagában intő példa az olasz kormány léte: megalakulása óta mutatott viselkedése a nemzetközi villogó vörös jelzés az európai diplomácia számára. Egészen ijesztő, ahogy a szó leghagyományosabb értelmében vett populista kormánykoalíció a rövidtávú önérdek-érvényesítést űzi. Miről is van szó? A két kormánypárt vezetője, az Öt Csillag Mozgalom baloldali populista elnöke, a mindössze 32 éves Luigi Di Maio és a Liga jobboldali menekültellenes miniszterelnök-helyettese, Matteo Salvini három dologgal küzd: egymással, a miniszterelnökükkel és a szavazókkal. Az egymással való küzdelem azt jelenti, hogy egy átlag olasz talán észre sem vette, hogy a kampányidőszak véget ért. Folyamatosan járja a két pártelnök az országot, megállás nélkül érkeznek a demagóg üzenetek, új kampánypólók, bejelentések, fotózható pillanatok. Ennek eredményeképpen a kisebbik koalíciós partner, a Liga, Salvini karcosodó karakterével a választási eredményhez képest felzárkózott a közvéleménykutatásokban: immár pár százalékkal vezet is a Di Maio-féle Öt Csillag előtt. Elképzelhetjük, hogyan festhetnek így a tárgyalások: a kisebbik kormánypárt bármikor bedobhatja, hogy jöjjenek az előrehozott választások, ha ebben vagy abban nem engednek neki. Az pedig egyre világosabb, hogy a két olasz párt programja alig egyeztethető össze, hiszen azért máshonnan indultak, más rétegeket mozgatnak meg. Az egy dolog, ami biztosan közös bennük: az olasz költségvetés egyikük nagy terveit sem búja el. Ez a csata pedig az Európai Bizottság, illetve az olasz államfő elé is eljut, amikor ősszel a költségvetési hiányról kell dönteni. Mondhatni, az lesz az igazság egyik első pillanata, mert világosan megmutatkozik, hogy mekkora kockázatot vállalnak a piacokon és az európai intézményeknél, ezáltal pedig Berlinnel szemben. A miniszerelnök szinte láthatatlan a két pártvezérhez képest. Giuseppe Conte, az eddig ismeretlen jogászprofesszor olyan közös kompromisszum, amely egyiküket sem veszélyezteti, és főleg nem jelent kihívást hatalmi ambícióikra nézve. így folyik tehát az olasz belpolitikában e három párhuzamos meccs, miközben főleg Salvini az európai és nemzetközi fronton is igyekszik kitűnni. A legutóbbi európai csúcstalálkozón - az EU állam- és kormányfőinek rendszeres összejövetelén - már komoly blokkolással fenyegetőzött, hacsak nem érvényesül az ő akarata. Ez persze része a nemzetközi politikának, csak nem ilyen módon szokták intézni, de ezek a határok mostanra kezdenek eltűnni. A következő csúcstalálkozóhoz már előre beharangozta, hogy ha nem enyhítik az oroszokkal szembeni szankciókat, akkor „bármit el tud képzelni”. Salvini a Kremllel való barátságot egy moszkvai látogatással pecsételte meg, majd Merkel belső riválisával, a bajor Seehoferrel külön találkozót tartott. A számunkra is érzékelhető összeomlás akkor érkezik majd el uniós szinten, amikor minden miniszterelnök Salvinihez hasonlóan érkezik a 28 tagú csúcstalálkozóra: gondoljuk csak el, ha a vasárnapi ebédnél mindenki ultimátumba adná, hogy mit hajlandó enni (és amíg az nincs kész, addig más se kapjon), akkor elég hamar megszűnne a családi összejárás. Most hasonló lejtőre került az európai konstrukció. Az alapvetően kompromisszumpolitikára épülő, a II. világháború utáni sikeres európai béke és unió éppen ettől mehet félre: ha mindenki az asztalt veri, mindenki csak a saját rövid távú, belpolitikai megfontolásokból származó érdekeit akaija érvényesíteni, az hamar zsákutcába visz minket. első hónapjának tapasztalatait. Ausztriában, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában és Bulgáriában már van hasonló törvény érvényben. Dániában 2010 januárjában a liberális-konzervatív kormány már döntött a burka és a nikáb viselésének korlátozásáról közterületen, de az iskolákra, a közigazgatásra és a vállalatokra bízta a viseletre vonatkozó szabályozást. A most életbe lépett törvény kivételt tesz azokra az esetekre, amikor valaki egy „felismerhető célból” visel az arcát elfedő ruhadarabot, ilyen például a hideg időben viselt símaszk, vagy a dán közlekedési szabályok által a motorbiciklizéshez előírt bukósisak. Az első alkalommal kiszabható bírság ezer korona (mintegy 130 euró), a többszöri szabálysértőkre ennek tízszerese, vagy hat hónapig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Továbbá, aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszerít az arca elfedésére, arra pénzbírságot, de akár két év börtönbüntetést is kiszabhatnak. (MTI) FIGYELŐ Dán burkatörvóny, kis abszurddal Ellene és mellette is tüntetni fognak - Dániában ezentúl nem lehet arcot eltakaró ruhadarabokat viselni. A Venstre liberális kormánypárt képviselője, Marcus Knuth súlyosan elnyomónak tartja a konzervatív muszlim nők által viselt ruházatot, Sasha Andersen politikai aktivista szerint azonban a jogszabály diszkriminatív egy kisebbséggel szemben. így aztán a törvény támogatói és az ellene tiltakozók is felvonulást terveznek. A rendőrség elmondta, hogy a tiltakozáson az arcukat eltakarókat nem fogják büntetni, mert tettük szabad véleménynyilvánításnak minősül. Viszont megbüntetnek mindenkit, akik a gyülekezésre tartva már útközben elfedik az arcukat. Claus Oxfeldt, a dán rendőrségi szakszervezetek elnöke szerint az irányelvek nem kellően kidolgozottak. A szakszervezetek és a rendőrség szeptemberben ül össze, hogy megvitassák a tilalom • • o
