Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)
2018-08-13 / 186. szám
www.ujszo.com I 2018. augusztus 13. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Főhet a fejünk - végül egy nagy üvegházzá alakulhat a Föld (Lubomír Kotrha karikatúrája) A lángban álló Kalifornia, a Portugáliában, Spanyolországban és Görögországban pusztító tűztengerek képéhez lassan már hozzászokunk a nyári híradások idején. Az viszont az időjárás érezhető változását követők számára is szokatlan, hogy idén Skandináviát heteken át tartó kánikula gyötörte, hogy a nem a melegről ismert kanadai Montreal halottasháza megtelt, a hőségben tucatszám haltak meg a város lakói, hogy a Balti-tenger hőmérséklete a német Lübeck térségében 25 fokra emelkedett (ez az Adriai-tenger szokványos hőfoka nyári szezonban) az augusztus elején megszokott 17-19 fok helyett. Az már csak kis színes hír, hogy a svájci Alpok lejtőin legelő tehenek számára a katonaság helikopterei szállítottak vizet az aszály miatt. Talán senkit sem kell győzködni arról, - a szolárium, az önimádat és a golfpálya alkotta háromszögből alig kimozduló Donald Trump amerikai elnököt leszámítva - hogy brutális sebességgel változik az éghajlatunk. Az amerikai klímahatóság augusztus elején tette közzé jelentését, miszerint az elmúlt négy év volt a legmelegebb a világon a meteorológiai feljegyzések kezdete óta. Rekordmagasságba emelkedett a világtengerek szintje, tavaly 7,7 centiméterrel haladta meg a műholdas mérések 1993-as kezdetén feljegyzett magasságot. Az északi-sarki nyári jégtakaró területe pedig 1980 óta a felére zsugorodott. De nem kell ilyen messzire mennünk, hiszen nálunk pénteken ért átmenetileg véget a zsinórban 18 napon át tartó, rendre 30 fok feletti csúcshőmérsékletet produkáló kánikula. Lassan elfelejtjük, milyen is a tavasz, mert egyből jön a tikkasztó hőség. Talán emlékszünk még az idei napsugaras áprilisra, ami Milan Lapin klimatológus szerint nem kevesebb, mint 6 fokkal volt melegebb a szokványosnál. A tudós arra is figyelmeztetett, hogy alig 40 év leforgása alatt Szlovákia éves átlaghőmérséklete mintegy 2 fokkal emelkedett. Ez nem tűnik ugrásszerűnek, azonban ha azt mondjuk, hogy éppen 2 foknyi a különbség Komárom és Zsolna átlaga között, akkor már erőteljesnek tűnik. Ezek után ne csodálkozzunk, hogy az egyik liptószentmiklósi gazdaság úgy döntött, a juhokat csak a késő esti órákban viszik ki a legelőre... Nem csupán arról van szó, hogy emberi léptékkel mérve is minden korábbinál viharosabb a változás, . hanem arról is, hogy a globális felmelegedés az általunk ismert világ fokozatos végét jelentheti. A sarki jégmezők olvadása miatt felhíguló óceánokban megváltoznak a tengeráramlatok, a gigászi óceáni szállítószalagokban bekövetkező zavar pedig újraírhatja az uralkodó időjárást. A sarkvidékek gyors felmelegedésével lelassulnak az uralkodó szelek, ezzel pedig megváltoznak az időjárásunkat befolyásoló magaslégköri futóáramlatok is. A sarkvidék fagyott talajából pedig felszabadulnak az üvegházhatású gázok, növelve a bajt. A csak távirati stílusban felvázolt változások végeredményben sorozatban szállítják a meglepetésszerű, szokatlan helyeken lecsapó időjárási fejleményeket - térségünkben az özönvízszerű esőket és a makacs aszályokat, továbbá a melegebb klíma hatására a mediterrán élővilág beáramlását a Kárpát-medencébe. Szép dolog, hogy a világ politikusai elfogadták a párizsi klímaegyezményt, ami korlátozza az üvegházhatású gázok kibocsátását - nem mellesleg, a világ legnagyobb környezetszennyező államát vezető Trump kifarolt az egyezményből. Azonban félő, hogy a dominóhatással fenyegető gyors folyamatot látva a Föld visszafordíthatatlanul üvegházzá alakul át. Tény, hogy a római korban és a kora középkorban (800 és 1200 között) is volt erőteljes felmelegedés, azonban a mostani minden eddiginél hevesebb lefolyású, emellett az emberi tényező negatív hatása megkérdőjelezhetetlen. Brian Fagan egyetemi tanár a klímaváltozás és a civilizációk felemelkedése és hanyatlása tárgykörében írt könyvében hangsúlyosan kiemelte: „A középkori meleg időszak elkendőzött sátáni arca a szárazság. Egyre több bizonyíték mutat abba az irányba, hogy a globális felmelegedés időszakában a szárazság alattomos módszerességgel öli meg az embereket.” Ha ez így van, akkor rövidesen a migráció új hullámát a klímamenekültek adják majd. Csak emlékeztetőül: a 2015- ben kezdődött migrációs hullámnak kezdőlökést adó szíriai polgárháború egyik kiváltó oka a tartós aszály miatt dráguló élelmiszer volt... Területcserében egyezhet meg Koszovó és Szerbia Koszovó helyzetének rendezése kapcsón egyre többször merül fel a területcsere és Koszovó között. Ez azonban lavinát indíthat el, és új problémákat eredményezne. A lehetséges területcsere Koszovó és Szerbia között háttérbe szorította a koszovói szerb önkormányzatok megalakításáról szóló vitát is Belgrád és Pristina között - írták a koszovói lapok. A kétmilliós Koszovóban körülbelül 120 ezer szerb él az ország északi, Szerbiához közeli részein. Számukra nagyobb önállóságot ígért a koszovói vezetés, ám eddig nem hozott létre szerb többségű önkormányzatokat. Három település A határkiigazítást először Hashim Thaci koszovói elnök vetette fel. Az elmúlt hetekben többször elmondta: semmilyen körülmények között nem kerülhet sor Koszovó felosztására, de ha megállapodnak Belgráddal, határkiigazításról lehet szó. Erről Brüsszelt is tájékoztatja, javasolni fogja a dél-szerbiai Presevo egyesülését Koszovóval. Presevo környékén található három településről van szó: Presevóról, az egyetemmel is rendelkező Bujanovacról és Medvedjáról. Presevo és Bujanovac lakosságának nagy része albán nemzetiségű, Medvedjának pedig mintegy negyede, bár erről hivatalos szerbiai adatok nem léteznek. A tűzzel játszanak A koszovói ellenzéki pártok és Ramush Haradinaj kormányfő is veszélyesnek tartja az államfő határkiigazítási ötletét. Haradinaj szerint a határokat háborúban határozták meg, és csak újabb háborúval lehet változtatni rajtuk. „Minden albán azt szeretné, ha Presevo Koszovóhoz tartozna, de a határokat a NATO j elölte ki. Nem kell a tűzzel játszani” - mondta. A koszovói háború 1998- ban kezdődött, amikor a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) gerillaháborút indított a szerb rendőri és katonai egységek ellen Koszovó függetlenségének kivívásáért. A NATO 1999 márciusától 78 napon át tartó légicsapásai távozásra kényszerítették a szerb fegyveres erőket Szerbia akkori déli, túlnyomórészt albánok lakta tartományából, amelyet a szerbek kultúrájuk és vallásuk bölcsőjének tekintenek. ENSZ-igazgatást vezetett be Koszovóban, a biztonságot NATO- békefenntartók szavatolják. Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni. Szerbia és Koszovó 2013-ban Brüsszelben megegyezett a kapcsolat normalizálásáról, ám előrelépés azóta sem történt. Koszovó státusának rendezéséről Alekszandar Vucsics szerb államfő tavaly kezdeményezett nemzeti konzultációt, az egyeztetés még nem zárult le. Koszovó helyzete a legnagyobb akadálya Szerbia európai uniós integrációjának, de Belgrád kész arra, hogy a megoldásokról tárgyaljon. A szerb elnök viszont sokkal óvatosabb. „Olyan megoldás sosem lesz, amit megünnepelhetünk, és a koszovóiak sem fognak ünnepelni”-húzta alá. Arról Thaci és Vucsics sem beszélt, hogy Szerbia milyen területeket kapna meg a határkiigazítás keretében, de mindketten felvetették a népszavazás lehetőségét a kérdésről. Egyre jobban sürget az idő, hiszen Pristina és Belgrád öt éve kötötte a brüsszeli egyezményt. így nő a feszültség is a két ország között, és ezért merülhetett fel a területcsere, ami eddig vörös posztó volt mindenki számára. Lavinát indítana el Viszont a területcsere vagy határkiigazítás - akárhogy is neveznék : politikusok kinyitná Pandora sze lencéjét, és az egész Balkán ezt kö vetelné. Macedóniában a lakossá} negyede albán nemzetiségű Valószínűleg a boszniai szerb ki sebbség is kémé, hogy a bosznia Szerb Köztársaságot csatolják Szer biához; ugyanúgy a horvát kisebb ség is kémé, hogy Hercegovina dé’ részét, ahol többségében horváto élnek, csatolják Horvátországho; Nagy valószínűséggel a monteneg rói szerbek is hasonló ötletekkel ál nának elő. Mindez aligha történt] békés politikai légkörben, erőszakc összetűzések kísérnék. Az 1991-1995-ös délszláv hí ború is éppen ilyen függetlenséi törekvések miatt tört ki. A területcserét feltehetően az E sem nézné jó szemmel. Koszovói í EU 28 tagállama közül öt, amely j lentős, autonómiára törekvő k sebbséggel rendelkezik - Románi Szlovákia, Spanyolország, Görö ország, Ciprus - nem ismerte még önálló államnak. (M (MTI)
