Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)
2018-08-11 / 185. szám
KÜLFÖLD www.ujszo.com I 2018. augusztus 11 3 Drámai helyzetben a török líra Történelmi mélypontra esett a török fizetőeszköz árfolyama, magával rántotta az eurót is Erdogan török elnök a mélyülő baj láttán a spekulánsokra mutogat (Sita/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Ankara. Újabb történelmi mélypontra zuhant a török líra árfolyama tegnap az amerikai-török kapcsolatok elmérgesedése és a féktelen inflécié miatti aggodalmak hatáséra. A folyamat áttételes hatásaként egyéves mélypontra gyengült tegnap az euré. 17 éve gyengült annyit legutoljára egy héten belül a török líra, mint most csütörtökön és tegnap, miután a dollárral szemben a török pénz csaknem 20 százalékot zuhant - egy dollárért már 6,50 lírát kellett adni. Az elnök megint a spekulánsokra mutogat, valójában azonban arról van szó, hogy a befektetők tartanak tőle, hogy a török vállalatok egy része nem fogja tudni visszafizetni a devizahiteleit, ugyanis a török gazdasági helyzet egy amerikai-török diplomáciai konfliktus miatt tovább romolhat. Az év elejéhez képest ez összesen 35%-os gyengülést jelent a dollárral szemben — írja a Financial Times. A líra zuhanását a feltörekvő piaci devizák is megérezték, a forint árfolyama az euróval szemben szintén esett. A befektetők szabadulni igyekeztek a feltörekvő piaci devizáktól, és a válságok idején biztos menedéknek számító dollárba, svájci frankba és japán jenbe csoportosították át tőkéjüket. Erdogan: Allah velünk van Az abszolút hatalomra szert tevő Recep Tayyip Erdogan török elnök közölte: nem retten meg a Törökország elleni támadástól. „Nekik pénzük van, nekünk pedig népünk és erkölcsünk, és Allah is velünk van” - mondta. A lírán az sem segített, hogy Erdogan tegnap újra háborús retorikával kommentálta a helyzetet, mikor azt mondta, „nem fogjuk elveszteni a gazdasági háborút”. Az elnök arra kérte a törököket, hogy ha van dolláijuk vagy eurójuk, akkor azt adják el, hogy így erősítsék a líra árfolyamát. A líra csütörtökön azt követően kezdett esni, hogy a hírek szerint eredménytelenül végződött az a tárgyalás, ami egy amerikai lelkipásztor házi őrizetbe kerülésének ügyét igyekezett volna elsimítani. Andrew Brunson évtizedek óta Törökországban élt már, de a török ügyészség terrorszervezetek segítésével és az amerikaiaknak való kémkedéssel gyanúsítja. A megegyezés elmaradása miatt nőtt annak az esélye, hogy a letartóztatás miatt az USA újabb gazdasági szankciókat fog életbe léptetni, amit tegnap Donald Trump elnök máris megemlített (acél- és alumíniumcikkek védővámjának emelése). Európai bankok bajban A török cégek hiteleinek negyven százaléka devizahitel, a nagy európai bankok közül a spanyol BBVA-nak, a francia Paribas-nak és az olasz UniCreditnek is nagy a törökországi kitettsége, ami így kockázatot jelent az európai bankrendszerre nézve is. E tény kisebb pánikot okozott, ugyanis több mint egyéves mélypontra gyengült az euró tegnap, miután a Financial Times brit gazdasági napilap arról számolt be, hogy a török líra mélyrepülése miatt az Európai Központi Bankot egyre jobban nyugtalanítja az egyes európai bankok erős törökországi kitettsége. Konkrétan a spanyol, a francia és az olasz bankok törökországi kitettsége együttesen meghaladja a 138 milliárd eurót. Csökkenő tartalékok Törökország totális árfolyamválságba sodródott, ezért azonnali lépésekre van szükség, hogy a jelenlegi történet ne egy „mini-Venezuela” forgatókönyvvel végződjön - vélik a Nordea Bank elemzői. A bankház helyzetértékelésében kiemeli, most kezd igazán visszaütni az a jelenség, miszerint az elmúlt években egyre nagyobbá váló folyó fizetési mérleg hiányt elsősorban spekulatív célú külső források finanszírozták. Most ezek a szereplők a gazdasági és politikai kockázatok miatt menekülőre fogják, ennek a következményeit láthatjuk. A válsághelyzetre rátesz még egy lapáttal, hogy Törökország devizatartalékai folyamatosan csökkennek, miközben a líra mélyrepülése egyre drágábbá teszi a külső adósság finanszírozását. Az egy éven belül lejáró, így rövid távon megújításra szoruló külső adósság 125 milliárd dollárra rúg, miközben a devizatartalék összege alig 75 milliárd dollárt tesz ki. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) már korábban figyelmeztette a törököket az alacsony devizatartalék miatt, azóta még rosszabbá vált a helyzet. (MTI, Index, Portf.) Az afgán tálibok tartományi központokat támadnak A tálibok heves harcok árán bejutottak az afganisztáni Gazni tartomány azonos nevű székvárosába. Gazni a második tartományi főváros, amely az elmúlt 3 hónapban a felkelők kazáré került. Kabul. Az ország nyugati részén található Faráh május 15-én esett el, de a hadseregnek sikerült gyorsan visszaszereznie a települést. Faríd Ahmad Marsai helyi rendőrkapitány elmondta, hogy a lázadók csütörtök éjjel indították meg támadásukat a Gazni várost körbevevő biztonsági pontok ellen. Aríf Núri tartományi szóvivő úgy tudja, hogy a tálibok aknagránátokkal is támadták a várost. A biztonsági erők tagjai közül többen életüket vesztették és megsebesültek. Núri szerint több mint harminc felkelő is meghalt az összecsapásokban. Szemtanúk arról számoltak be, hogy sűrű füst gomolyog a város felett, mert legalább egy épület kigyulladt. A tálibok felszólították Gazni lakosait, hogy maradjanak otthon. A lázadók szóvivője, Zabihulláh Mudzsáhid közölte, hogy több száz felfegyverzett tálib rohamozta meg a városi ellenőrzőpontokat és rendőrőrsöket. Mudzsáhid szerint az afgán biztonsági erők 140 tagja vesztette életét vagy sebesült meg, miközben a felkelők kevés embert vesztettek. Az afgán biztonsági erők legkevesebb 30 tagja vesztette életét kormányellenes tálib lázadók támadásaiban Uruzgán közép- és Paktia keletafganisztáni tartományokban - mondta Mohammed Radmanis afgán védelmi szóvivő. A harcokban legalább 60 tálib vesztette életét - tette hozzá. Eközben legkevesebb három rendőr halt meg tálibok támadásaiban Paktia tartományban - közölte a tartományi kormányzó szóvivője. Az afgán biztonsági erők több tucat tagja lelte halálát azóta, hogy a tálibok fokozták támadásaikat az áprilisban meghirdetett hadjáratuk óta. (MTI) Átmenetileg alábbhagy a fegyverropogás. Tűzszünetet kötött Izrael és a Gázai övezetet irányító iszlamista Hamász, hogy véget vessenek a kiújult harcoknak az övezetnél. A Hamász al-Aksza nevű tévécsatornája megerősítette, hogy Egyiptom közvetítésével jött létre a megállapodás, ezt megelőzően szerdán és csütörtökön Izrael több mint 150 célpontra mért csapást a Gázai övezetben, palesztin fegyveresek pedig rakéták egész sorát lőtték ki Izraelre. (sita/ap) Korea nukleáris tudása Teherán. Észak-Korea nukleáris technológiai tudását meg akarja tartani, függetlenül attól, hogy ígéretet tett az Egyesült Államoknak atomprogramja felszámolására - jelentette ki a teheráni látogatáson tartózkodó Ri Jong Ho északkoreai külügyminiszter. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető megerősítette Donald Trump amerikai elnöknek június 12-i szingapúri csúcstalálkozójukon, hogy elkötelezte magát a Koreai-félsziget „teljes atomfegyver-mentesítése” mellett. Ez azonban határidőket és feltételeket nem tartalmazó homályos ígéret volt, így messze van „a teljes, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan” leszereléstől, amelyet az USA követel Phenjantól. „Nukleáris technológiai tudásunkat megtartjuk, mert tudjuk, hogy az amerikaiak továbbra is ellenségesek lesznek velünk szemben” - jelentette ki Ri külügyminiszter. A külügyminiszter kedden érkezett Teheránba, azon a napon, amikor Washington újra bevezette büntetőintézkedéseit Irán ellen. Több magas rangú iráni politikussal találkozott, közöttük hivatali kollégájával, Mohamed Dzsavád Zaríffal és Haszan Róháni államfővel. „Nem könnyű boldogulni az amerikaiakkal” -jelentette ki Ri, amikor Ali Laridzsáni parlamenti elnökkel találkozott. Megerősítette, hogy Phenjan célja a félsziget teljes atomfegyver-mentesítése. Hozzátette azonban, hogy ehhez az amerikaiaknak is teljesíteniük kellene vállalásaikat, amit viszont szerinte nem akarnak. Laridzsáni erre így reagált: „Az amerikaiak szép szavakat mondanak és fényes jövőt ígérnek, amikor tárgyalnak, de amikor a tetteken volna a sor, akkor nem teljesítik vállalásaikat.” (MTI) RÖVIDEN Harciasán tüntetett a román diaszpóra Bukarest. A nyári szabadságuk idején külföldről hazatért vendégmunkások, aromán diaszpóra tagjai vonultak tegnap korrupcióellenesjelszavakkal a román kormány épülete elé, ahol több ízben dulakodás tört ki az úttestet elfoglalni próbáló tüntetők és a székházat védő rendfenntartók között. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elleni jelszavakat skandáló, Viorica Dancila kormányfő és Liviu Dragnea PSD-pártelnök távozását követelő első néhány tucatnyi tüntető már délelőtt megjelent a kormány székháza előtti Victoria téren. A demonstráción a szokásosnál feszültebb volt a hangulat: a tüntetők megpróbálták megközelíteni a kormány épületét, megfékezésük érdekében a csendőrség - jelentések szerint - könnygázt is bevetett. (MTI) A szíriai lázadók állásait lőtték Szarákeb. A lázadók és dzsihádisták állásait támadta tüzérséggel és rakétákkal a damaszkuszi rezsim, miközben repülőkről röpcédulákat szórtak, amelyen a lázadó Idlíb tartomány lakosait megadásra szólították fel. A 2015-ben az ellenzék kezére került Idlibet a rendszer által visszahódított területek veszik körül. A tartomány mintegy 60 százaléka még mindig az egykor az al-Kaida terrorhálózat szíriai csoportjaként nyilvántartott Hajat Tahrír es-Sám nevű dzsihádista szervezet kezén van. Idlíbnek mintegy 2,5 millió lakosa van, közülük több tízezer lázadó, és az ország több térségében a rendszer által véres offenzívával visszafoglalt településekről kitelepített polgári lakos. (MTI) Venezuela: hajsza a merénylő utón Caracas. Venezuela az amerikai nagykövetség segítségét kéri a Nicolás Maduro venezuelai elnök elleni dróntámadás kitervelésével gyanúsított Osman Delgado Tabosky, Miamiban élő venezuelai vállalkozó kiadatásának biztosításához - jelentette ki Jorge Arreaza venezuelai külügyminiszter. James Story amerikai ügyvivő kifejezte „az amerikai kormány szándékát az együttműködésre vonatkozóan”. A venezuelai államfő vádja szerint az ellene múlt héten megkísérelt dróntámadáshoz Tabosky anyagi segítséget nyújtott. (MTI) Ebola: tíz újabb áldozat Kongóban Báni. Tíz halálos áldozata van már a Kongói Demokratikus Köztársaságban annak az ebolajárványnak, amely a hónap elején tört ki az ország északkeleti részén. Béni térségében augusztus 1-jénjelentették be az új járványt, máratizediket 1976 óta. További 27 halálesetnél is vizsgálják, hogy nem ebola okozta-e. A térségben több fegyveres csoport tartózkodik. (MTI)
