Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)

2018-08-07 / 181. szám

Letartóztatások az államfő elleni merénylet után RÖVIDEN Több halálos olasz közlekedési baleset Foggia/Bologna. Legkevesebb tíz külföldi vendégmunkás éle­tét vesztette a dél-olaszországi Foggiában egy közlekedési bal­esetben. Egy bolgár rendszámú szállítójármű és egy teherautó ütközött. A vendégmunkások zöldségeket takarítottak be a környező földeken. Eddig is­meretlen okból felrobbant egy gyúlékony anyagot szállító tar­tálykocsi tegnap az észak-olasz Bologna külterületén, több tu­catnyian megsérültek, halálos áldozatról is tudni. A tűzoltók szerint óriási tűzcsóva tört a magasba, és egy sorozat további robbanás is történt, amikor a tűz elérte a közelben parkoló gép­kocsikat. (MTI) Mehet Kanada rijádi nagykövete Rijád. Szaúd-Arábia a bel­­ügyekbe való beavatkozás címén kiutasította Kanada rijádi nagy­követét, egyben visszahívta saját képviselet-vezetőjét a kanadai fővárosból. A sivatagi királyság külügyminisztériuma közölte, senkinek sem engedi meg, hogy beleszóljon belügyeibe. A beje­lentés azt követően történt, hogy előzőleg a rijádi kanadai nagy­­követség a Twitter-oldalára fel­tett üzenetben azt írta, nagyon aggódik az országban történt, az emberi jogi aktivistákat ért újabb őrizetbe vételi hullám miatt. Felszólította egyben a helyi ha­tóságokat, hogy azonnal enged­jenek szabadon minden békés emberi j ogi aktivistát. (MTI) Sokan fulladtak meg Líbia partjánál Tripoli. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) közleménye szerint a líbiai parti őrség 2018-ban már csaknem száz, Európába tartó bevándorló holttestét találta meg a vízben, az ország partjai mentén. A szerve­zet azt is írta: július 31 -ig 13 ezerre tehető azoknak a száma, akiket a parti őrség feltartóztatott vagy megmentett a Földközi­tenger Líbiához közeli partjainál. Líbia az egyik fő tranzitország az Afrikából Európába irányuló bevándorlás útvonalán. (MTI) Maoista lázadókkal vógeztek Indiában Újdelhi. Legalább 14 maoista lázadó vesztette életét a bizton­sági erőkkel folytatott összecsa­pásban az India középső részén található Cshattíszgarh állam­ban. A tűzpárbajt Szukma körzet erdőségeiben vívták a szélsősé­gesek és a biztonsági erők; a te­rület a maoisták egyik fellegvára a térségben. A biztonsági erők nem szenvedtek veszteségeket. A maoista gerillák elutasítják a parlamentáris demokráciát. A lázadók India több államában jelen vannak. 2005 óta ország­szerte közel 8000-en - civilek, szélsőségesek és a biztonsági erők tagjai - vesztették életüket a maoistákhoz köthető erőszak­cselekményekben. (MTI) Nicolás Maduro elnök testőrei azonnal lépteka robbanást követően ( tasr/ap) Hat embert vettek őrizetbe Venezuelában a hétvégi, Nicolás Maduro államfő elleni sikertelen merénylet miatt. Caracas. Maduro elnök szomba­ton éppen beszédet tartott a Nem­zetőrség (GNB) fennállásának 81. évfordulója alkalmából tartott ren­dezvényen, amikor dróntámadás ér­te. A tájékoztatás szerint a gyanúsí­tottak két, robbanóanyaggal megra­kott drónt indítottak a Caracas bel­városában tartott rendezvény fölé. Egyiket a biztonsági erők eltérítet­ték, míg a másik magától lezuhant, egy lakóháznak ütközött. A bizton­ságiak hét embere megsebesült. Az elnök és az ország felső vezetésének tagjai sértetlenek maradtak. Nestor Révéről belügyminiszter azt mondta, eddig hat terroristát és bérgyilkost fogtak el, számos járművet lefoglaltak, a főváros, Ca­racas több szállodájában tartottak házkutatást, amelyek során bizonyí­tékokra leltek. Hozzátette: a támadás külföldi, valamint belföldi kivitele­zőit és kitervelőit teljes mértékben azonosították. A venezuelai sajtó­szakszervezet azt írta,-a hatóságok őrizetbe vettek 11 újságírót és sajtó­munkást a merényletet követően. A szervezet szerint megalapozatlan ezeknek az embereknek őrizetbe vé­tele, akik közül egyeseket megver­tek, másokat kifosztottak. Az üzenet szerint az őrizetbe vettek között he­lyi, spanyol és argentin lapok mun­katársai vannak. Nicolás Maduro ve­­zezuelai elnök az incidens után rádió- és tévéinterjújában azt mondta: a me­rénylet mögött bizonyosan a venezu­elaijobboldal és a leköszönő kolum­biai elnök, Juan Manuel Santos áll. Venezuela több mint két éve sú­lyos gazdasági és politikai válsággal küzd. A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló ország gazdasága az olajár esése miatt gyakorlatilag összeomlott. A jobboldali ellenzék elsöprő többséget szerzett a legutób­bi választásokon, Nicolás Maduro baloldali elnök azonban válaszul szinte teljesen felszámolta a népkép­viseletet, augusztusban pedig úgyne­vezett alkotmányozó nemzetgyűlést választottak, amelyet a nemzetközi közösség jelentős része nem ismer el. Tavaly áprilistól hónapokon át folya­matosak voltak az utcai tüntetések az országban, ezekben több mint százan vesztették életüket. (MTI) r El az Iránt sújtó szankció MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Jeruzsálem. Sajnálatát fejezte ki az Iránt sújtó ameri­kai gazdasági szankciók újbóli bevezetése miatt az Európai Unió, és egyúttal ismételten leszögezte, hogy mindent meg fog tenni az érintett európai vállalatok vódelmóben. Az USA idén májusban egyolda­lúan felmondta a több minttíz év alatt kimunkált többhatalmi atomalkut. Tegnaptól az iráni gazdaság több szektorát, november 4-től pedig energetikai ágazatát sújtja büntető­­intézkedésekkel. Haszan Róháni iráni elnök szerint törvényellenes Washington lépése, egyúttal hozzá­tette : Teherán nem fog meghaj ölni az ország olajexportjának megfojtását célzó amerikai törekvések előtt. Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő kö­zös nyilatkozatot adott ki a brit, a francia és a német külügyminiszter­rel, amelyben kiemelték, hogy to­vábbra is hatékony pénzügyi csator­nákat fognak fenntartani Iránnal, nem fog leállni a földgáz- és kőolaj­­import a közel-keleti országból. „Rendkívül sajnáljuk az amerikai szankciók ismételt bevezetését” - írták a közleményben, amelyben hangsúlyozták, továbbra is elköte­lezettek a büntetőintézkedések által érintett európai vállalatok védelme iránt. Ennek megfelelően ma életbe lép az EU úgynevezett blokkoló ren­deletének frissített változata, amely megtiltaná az európai cégek számá­ra, hogy eleget tegyenek az Irán el­leni amerikai szankcióknak, így próbálva életben tartani az Egyesült Államok által egyoldalúan felmon­dott nukleáris megállapodást. Az Európai Unió aláhúzta: eleget fog tenni az iráni atomalkuban foglalt vállalásának egészen addig, amíg Teherán is ezt teszi. Az amerikai gazdasági szankciók ismételt bevezetése választásra kényszeríti az iráni kormányt: vagy elfogadja az amerikai követeléseket nukleáris programjáról és térségbeli tevékenységének felfüggesztéséről, vagy az összeomlást kockáztatja - vélekedett Jiszrael Kac izraeli köz­lekedési és hírszerzési miniszter. „A ma visszaállított amerikai szankciók arra kényszerítik az irániakat, hogy döntsenek: vagy megfelelnek az amerikai követelésnek a térségbeli terrorral és a nukleáris fegyverke­zéssel kapcsolatban, vagy az össze­omlást és a rendszer bukását kockáz­tatják” - írta Jiszrael Kac. „Az első lehetőség jó, a második kiváló” - tet­te hozzá az izraeli miniszter az ame­rikai szankciókat üdvözölve. Izrael a kezdetektől élesen bírálta az Iránnal 2015-ben aláírt atomalkut, s Benjá­min Netanjahu miniszterelnök he­lyeselte Donald Trump amerikai el­nök lépését az egyezség felülvizsgá­latáról. Az izraeli kormány szerint az egyezmény hosszú távon nem aka­dályozza meg Iránt nukleáris prog­ramjának végrehajtásában, és a gaz­dasági könnyítések révén lehetővé teszi Teherán számára, hogy az ér­dekeit képviselő harcosokat támo­gasson a Közel-Keleten, miközben nem korlátozza ballisztikusrakéta­­fej lesztési programj át. Trump: Oroszokkal tárgyalt a fiam Washington. Donald Trump amerikai elnök Twitter-bejegy­­zésében közölte, idősebb fia, if­jabb Donald Trump 2016-ban azért találkozott a New York-i Trump-toronyban oroszokkal, hogy információkat kapjon Hil­lary Clinton demokrata párti el­nökjelöltről. Az elnök először is­merte el a találkozó létét, ami sze­rinte nem volt törvényellenes, mert a „politikában mindig így csinálják”. Elemzők megjegyzik: a politikai életben valóban rutin­nak számít az információgyűjtés az ellenlábasokról, csakhogy nem az USA ellenségeiként számon tartott országok képviselőitől. If­jabb Trump találkozója idején ér­vényben voltak az amerikai szankciók Oroszország ellen. A CNN hírtévé fehér házi for­rásokra hivatkozva azt állította: Trumpot hónapok óta aggodalom tölti el amiatt, hogy a családját is érinthetik az egykori kampány­csapata munkatársai és oroszok közötti esetleges összejátszást feltárni kívánó, Robert Mueller vezette bizottság vizsgálatai. (MTI) A hirosimai atomtámadás áldozataira emlékeztek Hirosima kapcsán Indiában is tiltakoztak az atomfegyverek ellen (SITA/AP) Japánban egyperces csenddel adóztak tegnap a Hirosimái atomtámadás áldozatai emlé­kének az első atombomba ledobásának 73. évfordulóján. Abe Sindzó miniszterelnök beszédében kijelentette: nő a különbség az atomhatalmak és az atomfegyverrel nem rendelkező országok között. Tokió. Helyi idő szerint 8.15 perc­kor az egész országban tisztelegtek a több tízezer halálos áldozat előtt, aki­nek az élete 1945. augusztus 6-án ab­ban a percben véget ért, amikor az Enola Gay nevű B-29-es amerikai bombázó ledobta a városra a Little Boy (Kisfiú) nevű atombombát. Sé­rüléseik és a radioaktív sugárzás mi­att 1945 végéig összesen 140 ezer ember halt meg a hirosimai atomtá­madás következtében. Hirosimában, a Béke Emlékparkban Matszui Ka­­dzumi, a város polgármestere azt mondta: olyan világot kell teremteni, amelyben nincsenek atomfegyverek. Kifejtette, a világban több mint 14 ezer nukleáris robbanófej van, ame­lyek miatt megismétlődhet Hirosima története. Egyes országok ünnepé­lyesen hivatkoznak nemzeti érzüle­tükre, miközben nukleáris fegyvereik modernizációjával foglalkoznak, ahelyett, hogy a nukleáris leszerelés útjára lépnének - hangoztatta. Abe Sindzó kormányfő beszédé­ben kevésbé éles hangnemet ütött meg, és ez tükrözi, hogy mennyire megosztott a japán társadalom a nuk­leáris fegyverekkel kapcsolatban. Ja­pán nem írta alá tavaly azt az ENSZ- egyezményt, amely betiltja az atom­fegyverek gyártását, tárolását és be­vetését, hasonlóan több más ország­hoz, amely arra hivatkozik, hogy Eszak-Korea nukleáris fenyegetést jelent. „Az utóbbi években egy­értelművé vált, hogy nagy különbség van az egyes országok között az atomfegyverek számának csökken­téséhez való hozzáállásukban” - mondta Abe, anélkül, hogy utalt vol­na az ENSZ-egyezményre. „Hazánk türelmesen azon van, hogy híd le­gyen a két országcsoport között, és élére álljon a nemzetközi közösség erőfeszítéseinek” - tette hozzá. Idén 85 országból érkeztek a megemlé­kezésre, többek között az unióból, a nukleáris hatalmaktól - az US A-ból, Franciaországból, Nagy-Britan­­niából és Oroszországból - ám Kína nem képviseltette magát. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents