Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)

2018-08-06 / 180. szám

www.ujszo.com I 2018. augusztus 6. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Seagal lett Putyin ökle Legalábbis kulturális tárén, azt mondják. Trump ás Putyin között kellene közvetítenie. Az orosz külügyminisztérium be­jelentése szerint humanitárius ü­­gyekben lesz különmegbízott közve­títő Oroszország és az Egyesült Ál­lamok között Steven Seagal volt hol­lywoodi akciófilm-hős és harc­művész. A 66 éves Seagal, aki 20ló­ban orosz állampolgárságot kapott, tevékenységét a kulturális és a művé­szetek terén való együttműködés, va­lamint a nyilvánossággal és az-'íSú­­sággal való kapcsolattartás tért g­­ja kifejteni munkáját. A poszt nem jár fizetséggel. Putyin rajongó Arról, hogy Seagalt Vlagyimir Pu­tyin Oroszország és az Egyesült Ál­lamok közötti közvetítőnek szemelte ki, már 2015 áprilisában cikkezett az amerikai BuzzFeed News hírportál. Az amerikai kormányzati forrásokra hivatkozó portál szerint Putyin a G8 csoport 2013 júniusában, az észak­írországi Lough Eme partján megtar­tott csúcstalálkozóján javasolta őt Barack Obama amerikai elnöknek erre a feladatkörre. Az orosz elnök azzal az ötlettel állt elő, hogy legyen Seagal Oroszország kaliforniai és arizonai tiszteletbeli konzulja, aki ekképpen közvetítő le­hetne a Kreml és a Fehér Ház között is. Seagal Putyin szemében remek je­löltnek tűnt a jelképes titulusra és a feladatra, ugyanis szerinte a színész ízig-vérig amerikai hazafi, aki egy­szersmind kapcsolatban áll orosz ro­konaival - a nagyanyja Vlagyivosz­tokból származott el -, valamint az orosz politikai és biztonsági appará­tussal is. Obama azonban meghök­kent az elképzelésen a szíriai konf­liktus eltérő megítélése miatt rendkí­vül rossz hangulatú megbeszélésen, és nem vette azt komolyan. Putyin és Seagal egyaránt 1952-es születésű, mindketten japán harcmű­vészetek feketeövesei, és nagy becs­ben tartják egymást. A 90-es években sikeres amerikai színész 2013-ban nyíltan ki is jelentette, hogy „a világ egyik legnagyszerűbb, ha nem a legnagyszerűbb vezetőjének” tartja az orosz elnököt, akivel többször is mutatkozott a kamerák előtt. Steven és a Farkasok Steven Seagal a 2014-es ukrajnai orosz beavatkozást követően is vé­delmébe vette Putyint, sőt, elutazott az elcsatolt Krím félszigetre, Sze­­vasztopolba is, az orosz elnök által pártfogolt Éjszakai Farkasok elne­vezésű motoroscsoport találkozójára. A farkasok egy motoros bandát al­kotnak, félkatonai szervezetként működnek, Putyin kitüntette őket a Krím félsziget megszállásában be­töltött szerepükért, és alakulatuk van Kelet-Ukrajnában, az oroszbarát sza­­kadárokkal harcolnak az ukrán állam ellen. Európai főhadiszállásukat Szlovákia területén alakították ki, it­teni szimpatizánsaik segítségével — ebből jelenleg is belpolitikai botrány van az országban. Seagalt, akinek Putyin 2016 no­vemberében személyesen adta át az orosz útlevelét, tavaly kitiltották Uk­rajnából. A Buzzfeed News szerint a Moszkvában a 90-es évek eleje óta gyakran felbukkanó Seagal - aki a Kalasnyikov gépkarabélyok' rek­lámarcaként is szóba került - kiváló személyes kapcsolatokat ápolt Dmitrij Rogozin volt miniszter­elnök-helyettessel, de jó nexusban áll a Putyin személyes ukrajnai közve­títőjének tekintett Viktor Medved­­csuk üzletemberrel - aki állítólag az orosz elnök egyik lányának kereszt­apja -, továbbá Ramzan Kadirov csecsen és Kirszan Iljumzsinov volt kalmük vezetővel, valamint más, az orosz elnökhöz közel álló kulcssze­replőkkel is. (MTI, úsz) A sikeres. civilek KOLLAI ISTVÁN egy civil szervezet sikere az önkéntesek toborzása és a pénzadományok gyűjtésében mérendő, akkor Ma­gyarországon a pártok a legsikeresebb civil szerve­zetek. Egy magyar újságíró nemrég független lapot akart gründolni közada­kozásból. Dudás Gergelyről van szó, aki a legbefolyásosabb magyar hír­portálnak, az Index.hu-nak volt a vezetője. Nem egy országos híresség ő, de az újságolvasók számára ismerősen csenghet a neve, tévéstúdiókban is felbukkant. Közéleti személyiségként indított kampányt, hogy új, függet­len médiáját Politis néven elindíthassa. A függetlenség ez esetben azt je­lentette (volna), hogy a tulajdonos ne egy vállalkozó legyen, hanem az előfizetők tízezrei. Ne egyszemélyes felső akarattól függjön a lap, hanem az olvasói tömegigénytől. Ehhez indulásnak összesen majd' 300 millió forintot akart összekalapozni; a rendkívül ambiciózus költségvetésnek alig a tizede jött össze, pedig jópár közéleti figura, művész és publicista adta nevét a tervhez. A tömegtámogatás így is csúfosan elmaradt a várttól. Alig néhány hónap különbséggel egy párt is a néphez fordult. Magyar­­ország legnagyobb ellenzéki szerveződése, a Jobbik kérte támogatóit adakozásra, hogy ki tudják fizetni az Állami Számvevőszék rájuk szabott gigabüntetését. Á pénztárcák megnyíltak, a Jobbik kasszájába végül 100 millió forint érkezett. Ennél is látványosabb - mondjuk, hogy érthetetle­nebb? - volt az Együtt nevű törpepárt pénzgyűjtési kampánya. Az Együtt, mivel a 2018-as választáson az 1 százalékot sem érte el, köteles volt visszafizetni a pár hónappal korábban törvény szerint kiutalt állami kam­pánytámogatást. A párt ekkor a támogatóihoz fordult (sőt, azokhoz is, akik nem rá szavaztak, mondván, hogy ha már a szavazófülkében ekkora hibát vétettek, most legalább valamit jóvátehetnek...). A rámenős stílus meghozta az eredményét, sok-sok tízmillió forintot szedett össze az Együtt, tartozását meg tudta fizetni. Ami után a párt fel is oszlatta magát. Az önkéntességre és az alulról jövő támogatásra általában úgy szokás utalni, mint igazi civil erényre. Ha ez így van, és általában így van, akkor Magyarországon a legsikeresebb civil szervezetek a pártok: azok nyitják meg a pénztárcákat, és nekik vannak önkénteseik. Nem sok NGO mond­hatja el magáról, hogy a Fidesz 2000-es években indult polgári köreinél több embert tudott megmozgatni. Éppen Szlovákia a példa, hogy ennek nem feltétlenül kellene így len­nie: a pártok itt nem vetemedtek adománygyűjtésre, az újságírók saját napilap-indítása viszont sikerrel járt, a Denník N talált mind mecénást, mind vevőket. Újságolvasó ember számára irigylésre méltó helyzetnek tűnik ez Budapestről nézve, ahol a média működtetését a tulajdonos­pénzemberek mára már csak úri szeszélyként vagy politikai számításból gyakorolják. A fenti példák pedig talán tükröznek valamit a magyar nép múltjából és habitusából is: végletes politikai polarizációban edződött a 20. században, ahol tiszta törésvonalak vannak elnyomott és elnyomó, kitelepített és be­települő, népi és urbánus, nyugatos és patrióta között. Nem bonyolult dolgok ezek, sőt kifejezetten egyszerű kódok, amiket az is értelmezni tud, aki nem hallott korábban törésvonalakról. Egy ilyen világban a minden­féle saját ügyeket tematizáló civilek és polgárok olvashatatlanok, se íze, se bűze alakok, egyrészt-másrésztező tetszelgők. És egyébként is, rettentő unalmasak a kardcsörtető, végvári hangulatú politikához képest. A végén pedig talán nincs mit csodálkozni azon, hogy ahol újságok fenntartására nem gyűlik össze pénz, de pártokra igen, ott független lapok sincsenek, csak pártok vannak. FIGYELŐ feltételrendszerérői. Liam Fox az Európai Bizottságot hibáztatva úgy vélekedett, már 60 százalék a valószínűsége ennek. A The Sun­day Timesban megjelent inteijúban a kormány keményvonalas brexit­­párti táborának szószólója komp­romisszumképtelennek nevezte az Európai Bizottságot. (MTI) Brexit: nem lesz megállapodás? A brit külkereskedelmi miniszter szerint egyre nő az esélye, hogy nem születik megállapodás az Egyesült Királyság európai uniós tagsága megszűnésének (brexit) Dániában kiszabták az első bírságot a burkatörvény miatt Le akarták tépni egy muszlim nőről a burkát, a tülekedéshez kihívták a rendőröket. A dán rendőrség pénteken kiszabta az első bírságot egy olyan nőre, aki megsértette az augusztus 1-jén életbe lépett, burkatörvényt, az arcot elta­karó ruhadarabok viseletét tiltó jog­szabály rendelkezéseit. A. nikábot viselő 28 éves nőt ezer korona (134 euró) bírsággal sújtották -jelentette a Ritzau helyi hírügynök­ség. Értesülései szerint a teljes arcot eltakaró kendőt viselő nő egy másik nővel veszekedett egy horsholmi be­vásárlóközpontban. „Az összetűzés során a nikáb lehullott, de amikor ki­érkeztünk, a nő már visszahelyezte arcára” - fogalmazott az egyik rend­őr. A rendvédelmi szervek fényképet készitettek a nikábot viselő nőről, s lefoglalták a megfigyelőkamerák felvételeit az incidensről, hogy meg­állapíthassák, szándékosan rántották­­e le kendőjét. A két nő ellen rendzavarás miatt is vizsgálatot indítottak a kiszabott bír­ság mellett. A jobbközép kormánykoalíció, amely az elmúlt években megszigo­rította a menedékjoggal és bevándor­lással kapcsolatos jogszabályokat, tavaly nyújtotta be a törvényjavasla­tot, melyet a dán törvényhozók idén májusban fogadtak el. Áusztriában, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában és Bul­gáriában már van hasonló törvény ér­vényben. Dániában 2010 januárjában a liberális-konzervatív dán kormány már döntött a burka és a nikáb vise­lésének korlátozásáról a közterülete­ken, de az iskolákra, a közigazgatásra és a vállalatokra bízta e muzulmán női viseletre vonatkozó szabályozást. A most életbe lépett törvény kivé­telt tesz bizonyos esetekre azzal, aki az arcát elfedő ruhadarabot visel, ilyen például a hideg időben hordott símaszk, vagy a dán közlekedési sza­bályok által a motorbiciklizéshez előírt bukósisak, akárcsak a karneváli maszk. Az első alkalommal kiszabható bírság ezer korona, de a többszöri szabálysértők ennek tízszeresével vagy hat hónap szabadságvesztéssel is büntethetők. Továbbá, aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel kény­szerít az arca elfedésére, arra pénz­bírságot, de akár két év börtönbünte­tést is kiszabhatnak. A burka tetőtől talpig fedi a testet, és még a szem előtti rést is háló ta­karja, a nikáb pedig a teljes arcot el­takaró kendő, amelyet a muzulmán nők a földig érő köpenyük fölé húz­nak a fejükre. (MTI) Robert Kaiihák

Next

/
Thumbnails
Contents