Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)
2018-08-06 / 180. szám
4 KÜLFÖLD 2018. augusztus 6. | www.ujszo.com RÖVIDEN Lezuhant egy kisgép Svájcban Bem. Lezuhant egy 20 személyes repülőgép a svájci Alpokban, a fedélzetén lévő mind a 20 ember életét vesztette. A Ju-52- es típusú -1939-ben készült - gép a rendőrség közlése szerint a Piz Segnas hegység nyugati oldalán, 2540 méteres magasságban csapódott földnek. A tragédia még szombaton történt, a mentési munkálatokat a hegyi terep nehezítette. A gépen 17 utas és a háromfős személyzet tartózkodott, mindannyian szörnyethaltak. Hivatalos közlések szerint 11 férfi és 9 nő halt meg, többségük svájci állampolgár. Annyit még tudni lehet, hogy az áldozatok között van egy osztrák pár és fiuk is. Svájcban szombaton egy másik kisrepülő is balesetet szenvedett, a Luzern melletti Hergiswilnél. Annak a tragédiának négy halálos áldozata van, egy kétgyermekes helyi családtagjai. (MTI) Lefejezték az egyik túszt Bejrút. Az Iszlám Állam dzsihádista szervezet tagjai lefejezték az egyik túszt, akit többedmagával a múlt héten raboltak el a szíriai kormányerők elleni támadásaik során esz- Szuveida délnyugat-szíriai tartományban. A hírportálok Muhannad Dukan Abu-Ammár néven azonosították a 19 éves áldozatot, akiről az Iszlám Állam tett közzé felvételeket meggyilkolása előtt. A dzsihádisták 50 embert, köztük mintegy 30 nőt és gyereket hurcoltak el magukkal az esz-Szuveida tartomány elfoglalásáért harcoló szíriai kormányerők ellen indított támadásaik során. A radikális iszlamisták egy időre több települést is elfoglaltak, egyes helyeken tömeggyilkosságokat követtek el, több mint 120 civilt öltek meg. (MTI) Falfirkák Elie Wiesel szülőházán Bukarest. Antiszemita, gyalázkodó falfirkákat festettek szombatra virradó éjszaka ismeretlen tettesek a 2016-ban elhunyt Elie Wiesel Nobel-békedíjas író, holokausztkutató múzeumként berendezett máramarosszigeti szülőházának falára, a román rendőrség vizsgálatot indított az ügyben. A washingtoni holokauszt múzeum úgy reagált, hogy a történtekért a helyi hatóságokat is felelősség terheli. (MTI) Három cseh katona halt meg egy öngyilkos merényletben MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kabul/Prága. Életét vesztette tegnap legkevesebb három NATO-katona egy öngyilkos robbantásos merényletben Afganisztán keleti részén - jelentette be az Afganisztánban tartózkodó NATO-erők parancsnoksága. A cseh védelmi minisztérium később Prágában közölte, hogy a robbanásos merénylet áldozatai cseh katonák voltak. „A merényletben három cseh katona halálos sérüléseket szenvedett” - olvasható a cseh hadsereg vezérkarának közleményében. A dokumentum szerint a cseh katonák őrszolgálatot teljesítettek a bagrami támaszpont mellett, amikor az ismeretlen merénylő közvetlen közelükben felrobbantotta magát. „Három katonánk tragikus halála nagyon megrázott bennünket” - jelentette ki Lubomír Metnar cseh védelmi miniszter, aki őszinte részvétét fejezte ki az áldozatok családjainak és hozzátartozóinak. Jan Pejsek, a prágai védelmi tárca szóvivője közölte, hogy a cseh áldozatok közül kettő tizedes, egy pedig törzsőrmester volt. A cseh közlemény szerint az őrjáratban hat katona vett részt, további három katona - két afgán és egy amerikai - megsebesült a robbantásos merényletben. A bagrami támaszponton jelenleg 250 cseh katona teljesít szolgálatot. A mostani három áldozattal a cseh hadsereg Afganisztánban már 28 katonáját veszített el. A merénylet elkövetőjeként a kabuli kormány és az azt támogató nemzetközi erők ellen fegyveres felkelést folytató tálib szélsőségesek jelentkeztek. „Megöltünk nyolc amerikai megszállót egy taktikai robbantásban” -állította közleményében Zabihulláh Mudzsáhid tálib szóvivő. Megfigyelők figyelmeztetnek, hogy a lázadók gyakran túloznak az ilyen híreikben. Az amerikai hadsereg tegnap csak annyit közölt, hogy a robbanásban egy amerikai és két afgán katona megsebesült. Kelet-Afganisztánban a tálibok mellett az Iszlám Állam nevű dzsihádista szervezet is aktív. Bár a NATO 2014-ben hivatalosan leállította harci bevetéseit a középázsiai országban, erői továbbra is támogatásban és kiképzésben részesítik az afgán katonákat, és folytatnak terrorellenes küldetéseket. A drúz kisebbség és zsidó támogatóik több tízezres tömege tüntetett szombat este egy zsúfolásig megtelt téren Tel- Aviv központjában az Izraelt a zsidó nép nemzeti otthonaként meghatározó törvény ellen. A drúz kisebbség - amely alapvetően a végletekig hűséges az izraeli államhoz - hosszú ideje most először tartott nagyszabású tüntetést. A törvényt a kisebbségek diszkriminatívnak tartják, szerintük a jogszabály másodrendű állampolgárokká teszi őket. Sérelmezik azt is, hogy a jogszabály az arab nyelvet hivatalosról különleges státusúvá minősítette le. (sita/ap-felvétel) NATO-légibázis a Balkánon Tirana. Edi Rama albán miniszterelnök Facebook-bejegyzésében tudatta: az Észak-atlanti Tanács jóváhagyta, hogy Albániában épüljön meg az első balkáni NÁTO-légibázis. Albánia feltett szándéka, hogy megépítse az első balkáni NATO-légibázist Kucova városában - írta bejegyzésében Rama. Az albán kormányfő szerint a NATO-beruházás költsége csak a projekt első részében több mint 50 millió eurótteszki. Az Albániában megépítendő támaszpont a logisztikát, a légvédelmet és a személyzet kiképzését érintő ügyekben fog segítségetnyújtani aNATO-erőknekmondta Rama. Az 50 ezer lakost számláló Kucova város Berat megyében található, amely a déli régió északi részén helyezkedik el. Kucova neve 1950-től 1990-ig Sztálinváros volt. Az egykori kommunista állam 2009 óta NATO-tagállam. (MTI) Maduro Kolumbiát vádolja a dróntámadással Nicolás Maduro venezuelai elnöknek hirtelen meg kellett szakítania beszédét szombaton egy caracasi katonai rendezvényen, mert dréntémadós célpontja volt, emiatt sürgősen el kellett hagynia a helyszínt. Caracas/Bogotá. Az államfő szerint a venezuelai jobboldal és a kolumbiai elnök áll a merénylet hátterében. A Reuters hírügynökség először arról adott hírt, hogy az államfő beszédét közvetítő rádió- és televízióadást egyik pillanatról a másikra meg kellett szakítani, előtte azonban a képernyőn még látni lehetett, hogy az alakzatban felsorakozott katonák szétoszlanak, majd futni kezdenek, a pódiumon pedig többen riadtan néztek felfelé. A hírügynökségek az első percekben nem tudtak további részletekkel szolgálni, viszont a venezuelai tájékoztatási minisztérium nem sokkal később azt közölte, hogy néhány, robbanóanyaggal felszerelt drón robbant fel a pódium közelében, miközben az elnök hallgatóságához beszélt. A tárca vezetője, Jorge Rodriguez szerint merényletkísérletről van szó, de - mint hozzátette - az elnöknek nem esett baja, az eseményen részt vevő tisztek is épségben kerültek ki az incidensből. Maduro három órával az incidens után rádió- és tévéinterjújában azt mondta: az ellene végrehajtott merénylet mögött bizonyosan a venezuelai jobboldal és a leköszönő kolumbiai elnök, Juan Manuel Santos áll. „Rekordidő alatt tisztáztuk a helyzetet, merénylet volt ez a meggyilkolásomra, ma akartak megölni, és nincs kétségem afelől, hogy minden szál a venezuelai jobboldalhoz és a szélsőbaloldalhoz vezet, amely a kolumbiai szélsőbaloldallal szövetkezve cselekedett, s kétség sem fér ahhoz, hogy e merénylet hátterében Juan Manuel Santos áll” - mondta Maduro, közölve azt is, hogy már el is fogták a merénylet néhány gyakorlati végrehajtóját. A kolumbiai elnöki hivatal megalapozatlannak nevezte Nicolás Maduro venezuelai elnök vádaskodását. „Ez megalapozatlan. Az elnök lányunokája, Celeste keresztelőjével, nem pedig külföldi kormányok megbuktatásával van elfoglalva” - közölte az újságírókkal a hivatal egy meg nem nevezett forrása. (MTI) Phenjan gazdasági segítséget kér az atommentesítés fejében A nemzetközi közösségnek gazdasági segítséget kell nyújtania a Koreai-félsziget fejlődéséhez, válaszul Észak- Korea atom mentesítési lépéseire. Szingapúr. Ezt Ri Jong Ho északkoreai külügyminiszter jelentette ki szombaton, a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) szingapúri regionális biztonsági fórumán. A phenjani diplomata elítélte az Egyesült Államokat az Észak-Korea ellen bevezetett büntetőintézkedések fenntartása miatt, miközben, mint mondta, országa Jóindulata jele- : ként” olyan intézkedéseket hozott, mint a nukleáris és rakétakísérletekre ; önként vállalt moratórium és egyes objektumok megsemmisítése. Ri Jong Ho azt is felrótta Washingtonnak, hogy nem válaszolt Phenjan felhívására, hogy hivatalos nyilatkozatbanjelentsék ki, véget ért a koreai háború (mely 1953-ban fegyverszünettel zárult, anélkül, hogy békemegállapodást kötöttek volna). Szerinte most Washingtonon a sor, hogy lépéseket tegyen a phenjani bizalomerősítő intézkedésekre válaszul. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a szingapúri fórumon kezet rázott, és mosolyogva néhány szót váltott phenjani kollégájával, de hivatalos kétoldalú találkozót nem tartott vele. Kijelentette: a nemzetközi közösségnek továbbra is diplomáciai és gazdasági nyomást kell gyakorolnia Észak-Koreára mindaddig, amíg az ország le nem mond nukleáris fegyvereiről. Pompeo előzőleg már hangot adott elégedettségének amiatt, hogy a délkelet-ázsiai szervezet fenntartotta az eddigi szankciókat Phenjannal szemben. Eközben egy friss ENSZ-jelentés rámutatott, hogy jelentősen növekedett az illegális olajszállítmányok száma. Az Észak-Korea elleni szankciókat felügyelő ENSZ-szakértők jelentésükben kiemelték: Phenjan a szén- és fegyverszállítmányokra vonatkozó, illetve a pénzügyi szankciókat is igyekszik kijátszani. (MTI)
