Új Szó, 2018. augusztus (71. évfolyam, 176-201. szám)
2018-08-06 / 180. szám
2 I KÖZÉLET 2018. augusztus 6.1 www.ujszo.com Kevés a fiatal, dolgozhat a nyugdíjas ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A folyamatosan növekvő munkaerőhiány miatt az állam fokozatosan olyan engedményeket tett az elmúlt időszakban a nyugdíjasok munkavállalásának engedélyezése terén, amelyek néhány éve még elképzelhetetlenek lettek volna. Júliustól már a korengedménnyel nyugdíjba vonulók is dolgozhatnak megbízási szerződésre, ha a havi bevételük nem lépi túl a 200 eurót, ezentúl megkapják a nyugdíjat is. „Ha a megbízási szerződés alapján kapott éves fizetés túllépi a 2400 eurót, akkor leállítják a nyugdíj folyósítását. A következő évben ismét utalják majd a nyugdíjat, és elszámolnak a visszatartott tételekkel” - tájékoztatott a Szociális Biztosító. Júliusig a korengedményes nyugdíjasok a nyugdíj mellett egyáltalán nem dolgozhattak, még megbízási szerződéssel sem. Csak úgy tehettek szert némi plusz bevételre, hogy saját vállalkozást indítottak. Minden más esetben leállították a járandóságuk folyósítását. A szociális biztosításról szóló törvény ugyanis egyáltalán nem tette lehetővé, hogy valaki egyszerre legyen korengedményes nyugdíjas és legyen nyugdíjbiztosítása is. Júliustól enyhült a szabályozás: legfeljebb havi 200 eurós jutalomról szóló megbízási szerződéssel lehet dolgozni, s ebből a bevételből nem kell semmilyen jáRÖVIDEN Családi ház gyulladt ki Lúcson Lúcs. Tragédia történt a Dunaszerdahelyi járásban, kigyulladt egy családi ház, egy ember megfulladt. Vasárnap reggel gyulladt ki a ház, a tüzet feltehetően egy cigaretta okozta. Egy embert füstmérgezéssel szállítottak kórházban, a házban egy harmadik személy is volt, sokkos állapotban találtak rá. A kár 15 ezer euró. (TASR) Kizuhant a ruzinovi kórház 8. emeletéről Pozsony. Szombaton reggel, nem rulékot fizetni a Szociális Biztosítónak. 200 eurés plafon Ez nemcsak a korengedményesekre, hanem az összes nyugdíjasra vonatkozik. „A diákokhoz hasonlóan az öregségi, a korengedményes, a rokkantsági és a szolgálati járandóságban részesülők sem fizetnek július 1-jétől társadalombiztosítási járulékot, ha a havi bevételük nem lépi túl a 200 eurót, és a munka elvégzéséről vagy a munkatevékenységről szóló megbízási szerződésre dolgoznak” - tájékoztatott a Szociális Biztosító. A két szerződéstípus abban különbözik, hogy az előbbi alapján legfeljebb 350 órát lehet dolgozni évente, az utóbbi alapján pedig maximum 10 órát hetente. Ha a havi jövedelem túllépi a 200 eurót, már fizetni kell a járulékot, de csak a 200 euró feletti tételből. Például aki 300 eurót keres, a 200 eurót tisztán megkapja, s a maradék 100 euróból kell járulékot fizetni. Noha így havonta több kerül a nyugdíjas zsebébe, de a járulékmentes keresetet nem fogják figyelembe venni a nyugdíj átszámolásakor. A dolgozó nyugdíjasok járandóságát a nyugdíjaztatásuk után szerzett társadalombiztosítási időszakok alapján a biztosító automatikusan, legkésőbb március végéig átszámolja, s az esetleges nyugdíjemelésről mindenkit írásban tájékoztat. Párhuzamos szerződés Ha a nyugdíjasnak párhuzamosan több megbízási szerződése is van, a diákokhoz hasonlóan a járulékfizetési kedvezményt csak egy munkaadónál érvényesítheti: nyilatkozatot tesz, hogy az adott munkáltatóval kötött szerződésre kéri a felmentést a járulékfizetés alól. A járulékfizetési kivételt érdemes a legmagasabb bevételből érvényesíteni. Az ehhez szükséges nyomtatványt a Szociális Biztosítóban lehet beszerezni. Viszont a korengedménnyel nyugdíjba vonulónak nem éri meg több megbízási szerződésre dolgozni. A járulékfizetési kedvezményt az egyik alapján kérheti, a többi alapján viszont lesz társadalombiztosítása, ami továbbra is összeegyeztethetetlen a korengedményes nyugdíjjal, vagyis leállítják a nyugdíja folyósítását. A járulékfizetési kedvezménnyel csak az élhet, akinek a biztosító már jóváhagyta a nyugdíjat, nem elég, hogy benyújtotta az igényét. 244 ozren dolgoznak A dolgozó nyugdíjasok száma folyamatosan nő, az utóbbi két évben 211 ezerről 244 ezerre emelkedett. A májusi adatok szerint 145 520 öregségi, 98 892 pedig rokkantsági nyugdíjas. A legtöbben (142 166) alkalmazottként dolgoztak, 19 237 nyugdíjas vállalkozott, 67 353-nak pedig megbízási szerződése volt. Tavaly a Szociális Biztosító 164 korengedményes nyugdíjas járandóságának folyósítását szüneteltette, mert munkát vállaltak. (sza) 41 milliárd litert sört főztek az EU-ban sokkal 8 óra előtt kizuhant egy nő a ruzsinovi kórház egyik nyolcadik emeleti ablakából. Az 55 éves nő azonnal szörnyethalt. A rendőrség nyomozást indított, egyelőre nem tájékoztat az eset részleteiről. (TASR) Női holttest a Morva folyóban Magyarfalu (Záhorská Vas). Női holttestet húztak ki a Morva folyóból szombaton délután a tűzoltók. Mivel a test már bomlásnak indult, a helyszínelő orvos boncolást rendelt el a halál okának megállapítása érdekében. A rendőrség élj árást indított. (TAS R) A tavalyi 6vban 41 milliárd liter alkoholtartalmú sört gyártottak az EU tagállamaiban. Pozsony. A növekedés az előző évhez képest 2,5 milliárd liter, és közel évi 81 liter jut az arany ló nedűből az EU minden egyes polgárára, beleértve a csecsemőket is. Az Eurostat jelentése szerint a sörfőzésben Németország az éllovas, 8,1 milliárd literrel. A németek után a britek, a lengyelek, a hollandok, a spanyolok és a belgák következnek. Ezzel szemben Szlovákiában viszont 5 százalékkal csökkent a termelés. (SITA) (TASR-felvétel) Agyelszívás: aki kint van, az kint is marad NAGYROLAND Nem működik a külföldön dolgozó szakemberek hazacsábítását cálzó program, három év alatt tizennégyen jöttek vissza. A szlovákiai tanárok és tudományos szakemberek kezdetben nem azzal a céllal mennek külföldre dolgozni, hogy végleg ott is maradjanak - derül ki az Értelmet nyer (To dá rozum) projekt felméréséből. A felmérés során 197 személyt kérdeztek meg arról, miért ment külföldre, valamint arról is, hogy tervezie egyáltalán a visszatérést. Kiderült, hogy a külföldön dolgozó tanárok és tudósok mindössze 19 százaléka távozott azzal a szándékkal, hogy már nem tér vissza, viszont most már 43 százalékuk érzi úgy, hogy inkább kint marad. Az egyik leggyakoribb ok az itthoni alacsony fizetés, valamint az, hogy kint sokkal több pénz jut tudományos munkára, kutatásra, s ezáltal a színvonal is jóval magasabb. Szintén gyakori okként említették, hogy külföldön a szakemberek sokkal képzettebbek, így könnyebben lehet velük együttműködni. A megkérdezettek 20 különböző országban dolgoznak, közülük legtöbben az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Svájcban, Németországban, Csehországban és Ausztriában. Renáta Hall, az Értelmet nyer projekt igazgatója szerint a legnagyobb probléma az, hogy a megkérdezettek egyelőre nem lámák semmi okot arra, hogy hazajöjjenek. „Szlovákiában már 2015 óta működik a szakemberek hazacsábítását célzó program. Az elmúlt három évben nem volt túl sikeres, mindössze 14 embert sikerült rávenni a visszatérésre. A felmérés éppen azért készült, hogy kiderítsük, mi ennek az oka. Az alacsony fizetés mellett komoly akadály például a munkahelyek rossz felszereltsége, a kevésbé képzett munkatársak és a megbecsülés hiánya” - közölte Hall. A külföldön dolgozó szakemberek mintegy 60 százaléka korábban azért ment ki, hogy jobb egyetemen tanuljon, aki pedig külföldön tanul, aligha tér haza. Lapunk megkérdezett néhány egyetemistát, miért választott külföldi egyetemet és tervezi-e a hazatérést. Lovász Ákos a prágai Cseh Műszaki Egyetemen tanul, korábban pedig a Szlovák Műszaki Egyetem diákja volt, így van összehasonlítási alapja. Elmondása szerint az oktatás színvonala nyomott a legtöbbet a latban. „Úgy is mondhatnám, erősebb a mezőny. Több a külföldi diák, mind bizonyítani szeretne, motiváltak, így az oktatás is színvonalasabb. Ebben nagy szerepe van a tanárok hozzáállásának. Emberszámba veszik a diákokat, sokszor kollégaként kezelik őket, míg a pozsonyi egyetemen ez nincs mindig így. Nagyon fontos tényező az is, hogy Csehországban az egyetem sokkal hatékonyabban kezeli a szakmai gyakorlatok kérdését, mint a pozsonyi” - mondta Lovász Ákos. Árra még nem tud biztos választ adni, hogy visszatér-e. „Elképzelhető, hogy Csehországban maradok. Többször beszélgettem már erről a témáról Szlovákiából érkező diákokkal, a többségük azt mondja, inkább marad. Én ezt nem tudom egyértelműen kijelentem.” A Magyarországon tanuló egyetemisták szintén az oktatás színvonalát emelik ki, mint az egyik legfontosabb szempontot. A visszatéréssel kapcsolatban azt mondják, nagyon kicsi az esélye annak, hogy Szlovákiában fognak munkát keresni.
