Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)
2018-07-30 / 174. szám
6 KULTÚRA 2018. július 30. I www.ujszo.com RÖVIDEN Sikeres Delacroixtárlat a Louvre-ban Párizs. Minden idők legsikeresebb kiállítása volt az Eugene Delacroix-retrospektiv a párizsi Louvre-ban - közölte a Louvre. A július 23-án zárult kiállítást napi átlagban 5000, összességében 540 ezer látogató kereste fel, amire nem volt példa a múzeum 1793-as megnyitása óta. 1963 óta ez volt az első, Delacroixnak szentelt kiállítás Franciaországban. A tárlaton 180 művet mutattak be az impresszionizmus úttörőjének minden alkotói szakaszából, a történelmi tablóktól és csataképektől kezdve az állatfestményeken és a keleti motivumú képeken át az arcképekig és vallási munkákig. A kollekciót szeptember 17-től a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumban mutatják be, a Louvre szerint ez lesz a festő első retrospektív kiállítása Amerikában. (MTI) Csillagok háborúja Carrie Fisherrel London. Carrie Fisher korábban forgatott jeleneteivel készül el a Csillagok háborúja kilencedik epizódja - jelentette be a stáb. A- forgatás szerdán kezdődik a londoni Pinewood Stúdióban. Az egyelőre cím nélküli produkcióban a színésznővel Az ébredő erő című részhez forgatott és korábban nem látott jeleneteket használják fel, vagyis eldőlt, hogy nem pótolják mással Leia hercegnő szerepében. Carrie Fisher 2016 karácsonyán hunyt el váratlanul, halálát szívproblémák okozták 60 éves korában. Nem tudták volna elképzelni a Skywalker-saga méltó lezárását Carrie Fisher nélkül - fogalmazott a szereposztást szombatra virradóra bejelentő közlemény szerint J. J. Abrams rendező, hozzátéve: megtalálták a módját annak, hogy a hetedik epizódhoz felvett jeleneteket használva tisztelegjenek a színésznő előtt híres szerepében. A kilencedik rész bemutatóját 2019 decemberére tervezik. (MTI) Történeti térképek vándorkiállításon Budapest. Augusztus 2-án nyitják meg az Országos Széchényi Könyvtárban a Változó terek - A Duna menti térség történeti térképeken 1650-1800 című kiállítást, melyen hetven értékes térkép mutatja be a Duna menti térség térképészetének fejlődését 1650-tól 1800-ig. A tárlat alapját azok a különleges darabok adják, amelyeket a badeni őrgrófok katonai, hadászati célokból hoztak létre. A kiállítás a tübingeni Dunai Sváb Történelem és az Országismeret Intézet, valamint a Baden-Württembergi Tartományi Levéltár Karlsruhei Tartományi Központi Levéltár együttműködésével született meg, és azt az időszakot mutatja be, amikor a mai értelemben vett Duna menti régió kialakult. A kiállítás Karlsruhéből indult nemzetközi vándorútra, és a Duna menti térség számos városában lesz látható. (tb) Meghajolt előtte a világ Ralph Fiennes, az Oscar-díjas angol színész rendezett játékfilmet Rudolf Nurejev életéből SZABÓ G. LÁSZLÓ “ “ 1 “ —. “ s——■ Oleg Ivenko kapta Nurejev szerepét (Képarchívum) Tíz évvel azután, hogy hosszas kutatás eredményeként Julia Kavanagh megírta csaknem ezeroldalas, magyarul is megjelent életrajzi regényét Rudolf Nurejevről, A fehér holló címmel film készült a könyvből. Rendezője pedig Ralph Fiennes, aki Szabó István A napfény íze című alkotásában hármas főszerepet játszik, korábban pedig Gróf Almásy Lászlót, a neves magyar nyelvészt és kutatót formálta meg Az angol betegben. Kavanagh olvasmányos életrajzát Fiennes is lenyűgözve olvasta, a briliáns tehetségéről híres, szakmai körökben szent szörnyetegnek nevezett balettisten kalandokban és izgalmakban gazdag pályája olyan elemi hatással volt rá, hogy azonnal igent mondott a róla szóló film megrendezésére. „Ez a történet a kompromisszummentességről, a hazáról, a korlátokat építő ideológiákról és az igaz barátságról szól - nyilatkozta Fiennes. - De sokat elmond arról a balettkultúráról is, amelyet Nurejev maga mögött hagyott a Szovjetunióban.” Kavanagh, aki a londoni Királyi Balettben szerezte meg balett-táncosi diplomáját, majd különböző angliai társulatokban kapott nem túl nagy szerepeket, egy idő után váltott, és balettkritikus lett. Nurejevről szóló könyvéttöbb nyelvre lefordították, és mindenütt a világon komoly elismerést szerzett vele. A regényt Rudolf Nurejev születésével indítja, aki a transzszibériai expresszen, a Bajkáltó közelében jött a világra, egy lepedőkkel elfüggönyözött fülkében. Hogy később táncos lett a kisfiúból, azon senki sem lepődhetett meg, hiszen már kisgyerekként az volt a kedvenc szórakozása, hogy székeket tologatott egymás mellé, és anyja, valamint nővérei szórakoztatására a zene ritmusára ugrált egyik ülőalkalmatosságról a másikra. Valóban regényes élet vette kezdetét: szegény volt a család, még ágyból sem volt elég a házban, a kis Rudolfnak már csak a földön jutott hely, sokat éhezett, új ruhát ritkán kapott, télen a nővére kabátját használta, abban járt iskolába. Egy baskír néptáncegyüttesben figyeltek fel kiemelkedő tehetségére, és egy moszkvai tűmé során felvételizett a Bolsoj társulatába. Diplomát a leningrádi Kirov Balett iskolájában szerzett, és húszévesen már A hattyúk tava hercegét táncolta. Nem sokkal később már világszerte fenoménként ünnepelték. Ehhez azonban nagyot kellett lépnie. A szó földrajzi értelmében. Leningrádban ugyanis állandó felügyelet alatt állt, más országok szülöttjeivel szóba sem állhatott, külföldi koreográfusokról legfeljebb álmodozhatott, ahhoz, hogy külföldi turnéra utazhasson, politikailag megbízhatónak kellett lennie. A Kirov Balett társulatában töltött három éve alatt azonban mindössze háromszor táncolhatott Leningrádon kívül. Idegen nyelvet ezért nem is beszélt. Kavanagh írja: egy közel-keleti vendégszereplésük során, amikor egy fiatal férfi próbált beszédbe elegyedni vele a szálloda folyosóján, minden kérdésre nyet-tel válaszolt. Mert sem angolul, sem franciául, sem németül, sem olaszul nem tudott. Hazautazásuk után aztán azonnal tanárt keresett magának, akitől angolul tanult, mert a következő külföldi tűmén már nem akart süketnémát játszani. Az pedig Párizsban volt, ahol 1961. július 16-án, a Le Bourget repülőtéren egy merész ugrással a francia rendőrök mellett termett, és „szabad akarok lenni!” felkiáltással megváltotta hőn vágyott szabadságát. Otthon azonnal hazaárulónak minősítették, édesanyját már csak a gorbacsovi éra idején, tizenhét évvel a drámai szökése után látogathatta meg. Ez mind elhangzik Fiennes rendezésében. „Eleinte senkivel sem barátkozott - írja Kavanagh. - Akkoriban menekült módjára viselkedett: roppant vadul és amúgy szovjetesen. Nem ismerte a kedvességet és az udvariasságot. Párizs után London következett, a Királyi Balett, amelynek táncosaként az amerikai közönséget is magába bolondította. Világhírességek hajoltak meg művészete előtt, köztük Jacqueline Kennedy, II. Erzsébet brit királynő, a Rothschild család, Andy Warhol, Mick Jagger, Freddie Mercury, Alain Delon. 1964- ben Bécsben nyolcvankilencszer tapsolták vissza a Staatsoperben, ahol később Herbert von Karajan biztatására karmesterként is bemutatkozott. Utolsó szerepét 1992-ben Budapesten, a Magyar Állami Operaház Cristoforo című balettjében, Keveházi Gábor koreográfiájában táncolta mint Angyal. 1993-ban halt meg, a kor egyik gyógyíthatatlan betegségében. Halála előtt nem sokkal a legmagasabb francia kulturális kitüntetést, a Művészet és Irodalom Rendjének parancsnoki fokozatát is megkapta. Nureyev: All The World His Stage (Az egész világ a színpada) címmel nemrég brit dokumentumfilm készült róla eddig ismeretlen és titokban rögzített felvételekkel, amelyeken a Jacqui és David Morris rendezőpáros szerint nagyon avantgárd módon és szexuálisan kihívóan, az elképzelhető legprovokatívabb mozdulatokkal táncol. Nurejev szerepét Ralph Fiennes rendezésében Oleg Ivenko, a táncosra nagyon hasonlító orosz balettművész alakítja. A tragikus sorsú Jurij Szolovjevet, a Kirov Balett egykori táncosát, akivel Nurejev együtt lakott az ominózus párizsi turné során Szergej Polunyin, a balett ukrán fenegyereke, a Take Me to Church angyala játssza. A bemutató őszre várható, előbb jön Morrisék sokat ígérő portréfilmje. Újraforgatják a Charlie angyalait Kristen Stewarttal és két brit kolléganőjével, Naomi Scott-tal, valamint Ella Balinskával forgatják újra a Charlie angyalai című akcióvígjátékot. Los Angolos. A Sony Pictures bejelentése szerint az 1970-es évek televíziós sikersorozata nyomán ismét mozifilm készül, ezúttal Elizabeth Banks rendezésében. Banks közleményében hangsúlyozta, a Charlie angyalai olyan eredeti produkció, amely a cselekvő nők előtt tiszteleg. Filmje pedig Charles Townsend örökségét megőrizve az új generáció modem és globális angyalait mutatja be. Banks a társszerzője és társproducere is a filmnek, Kristen Stewart lesz az akcióvígjáték egyik angyala (TASR/AP-felvétel) továbbá ő alakítja az eddigi feldolgozásokban csak férfi színészekre kiosztott Bosley szerepét is. A Charlie angyalai sorozat 1976- ban debütált az amerikai televízióban Farrah Fawcett, Kate Jackson és Jaclyn Smith foszerepelésével. Az angyalok csinos magándetektívek voltak, akiket titokzatos főnökük, Charlie Townsend küldött újabb és újabb küldetésekre, anélkül, hogy a lányok találkozhattak volna vele a valóságban. A sorozatot követően 2000-ben Lucy Liu, Cameron Diaz és Drew Barrymore a filmvásznon játszotta el az angyalokat, és a sikeres filmhez 2003-ban folytatás is készült. A legújabb feldolgozást várhatóan 2019 szeptemberében láthatják a nézők. (MTI)
