Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)

2018-07-30 / 174. szám

4 I RÖVIDEN 75 iszlamistát ítéltek halálra Kairó. Egy kairói bíróság halálra ítélte a Muzulmán Testvériség 75 tagját, köztük az Egyiptomban betiltott iszlamista mozgalom több vezető személyiségét is a 2013-as ülősztrájkokkal kapcso­latban. A Mohamed Murszi ál­lamfő megbuktatása után hata­lomra került, majd kétszer is el­nökké választott Abdel-Fattáh esz-Szíszi hivatali ideje alatt az egyiptomi hatóságok lecsaptak a feltételezett muzulmán szélsősé­gesekre, és több száz embert - köztük a Muzulmán Testvériség számos tagját vagy támogatóját - ítélték halálra, és tucatszám haj­tottak végre kivégzéseket. (MTI) Lelőtték Milosevics volt ügyvédjét Belgrád. Agyonlőtték szomba­ton Belgrádban az otthona előtt Szlobodan Milosevics néhai szerb elnök volt ügyvédjét. Az 57 éves Dragoszlav Ognjano­­viccsal a gyilkosság módjából ítélve bűnözők végezhettek. A férfival volt 26 éves fia, akit szintén lövés ért, bár csak a jobb kaiján. Ognjanovics a 2000-es évek elején Milosevicset védte háborús bűnök vádjával szem­ben a nemzetközi bíróságon, majd Szerbia néhány hírhedt al­világi vezetőjének védőügy­védje volt. (MTI) Orvosokat menesztettek Managua. A nicaraguai egész­ségügyi minisztérium elbocsá­tott mintegy 20 orvost azért, mert Daniel Ortega elnök kor­mánya ellen tüntetők sérüléseit látták el - mondta az egyik me­nesztett. Az orvosokat a León városában levő Oscar Danilo Rosales közkórházból tették ki. A felmondólevelekben indoklás nem volt, azokat a kórház igaz­gatója írta alá, aki nem volt haj­landó nyilatkozni a sajtónak. Ortega elnök tagadj a, hogy kor­mánya valaha is megtiltotta volna tüntetők egészségügyi el­látását. Nicaraguában április óta rendszeresek a heves tüntetések, amelyeknek emberi jogi cso­portok szerint már csaknem fél­ezer halálos áldozatuk van. (MTI) KÜLFÖLD Oroszország tucatnyi nagyvárosában több tízezren tüntettek szombaton és tegnap is a nyugdíjkorhatár tervezett eme­lése ellen. A megmozdulásokat a szakszervezetek, a kommunista párt és baloldali csoportok szervezték. Moszkvában mintegy tízezren gyűltek össze a városközpontjában, de tüntetés volt - bár kisebb -Vlagyivosztoktól Szentpétervárig több más városban is. A tüntetők egy része Dmitrij Medvegyev miniszterelnök lemondását követelte a reform miatt, amellyel a férfiak esetében 60 évről 65-re, a nők esetében 55-ről 63-ra akarják emelni a nyugdíjba menetel korhatárát fokozatosan 2032-ig. A törvény tervezetét első olvasásban már jóváhagyta a parlament július 19-én. Oroszországban jelenleg a férfiak esetében 67 év a várható élettartam, a nők esetében 77 év. (TASR/AP-feivétei) Puigdemont Brüsszelből folytatja a harcot MTI-TUDÓSÍTÁS Brüsszel. Carles Puigdemont volt katalán elnök Brüsszelből folytatja a harcot Katalőnia függetlenségért. A politikus szombaton, miután megérkezett Németországból, Brüsz­­szelben tartott sajtótájékoztatót. Ezen kijelentette: Európa-szerte tovább fog harcolni a katalán függetlenségért. „Utam nem ér véget, amíg min­den politikai foglyot ki nem enged­nek, a száműzetésben levők vissza nem térhetnek, és amíg a katalán emberek nem gyakorolhatják ön­rendelkezési jogukat erőszaktól való fenyegetettség nélkül” - hang­súlyozta. „Elutazom kontinensünk legutolsó szegletébe is, hogy kép­viseljem a katalánok igaz ügyét” — fűzte hozzá. „Puigdemont Brüsszelbe való visszatérése a spanyol állam vere­ségét jelenti” - jelentette ki Quim Torra katalán elnök a hivatali előd­jével közös sajtótájékoztatón. „Utam nem ér véget, amíg minden politikai foglyot ki nem engednek" - hangsúlyozta Puigdemont (Sita/ap) A volt katalán elnököt a Kataló­­niában tavaly októberben tartott, alkotmányellenes népszavazás mi­att körözik a spanyol hatóságok. A népszavazást követően Madrid fel­oszlatta a katalán regionális parla­mentet, és leváltotta a katalán kor­mányt, de az új választások után is­mét függetlenségpárti kormány alakult az autonóm tartományban. A spanyol főügyészség lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt kezdemé­nyezte büntetőeljárás megindítását a volt katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen. Puigdemont minden vádat tagad, és több társával Belgiumba mene­kült a spanyol igazságszolgáltatás elől, amely azonban európai elfo­gatóparancsot adott ki ellenük. A volt elnököt ennek alapján vették őrizetbe négy hónapja Németor­szágban, ahol a bíróság két héttel ezelőtt úgy döntött, lázadás miatt nem lehet kiadni Spanyolország­nak, de a hűtlen kezelés vádja miatt igen. Azóta a spanyol hatóságok visszavonták a volt elnök ellen ki­adott európai elfogatóparancsot, és így Carles Puigdemontot nem fe­nyegeti őrizetbe vétel Spanyolor­szágon kívül. Babis: értelmetlen az EB javaslata Prága. Elfogadhatatlan és ér­telmetlen az Európai Bizottság javaslata, amely szerint 6000 eu­­rót adnának migránsonként a be­fogadó országoknak - jelentette ki Andrej Babis cseh miniszter­­elnök abban az interjúban, ame­lyet szombaton közölt a Právo című független cseh baloldali na­pilap. „Ez egy újabb értelmetlen javaslata az Európai Bizottság­nak, amely nem képes megérteni, hogy az illegális migrációt Euró­pán kívül kell megállítani, a me­nedékkérelmeket Európán kívül kell elintéznünk” - jelentette ki a cseh kormányfő, aki a múlt héten Salzburgban német politikusok­kal is tárgyalt erről a kérdésről. „A bajor kormányfővel folyta­tott tárgyalásaim után még in­kább meggyőződésem, hogy az illegális migrációt minden áron meg kell állítanunk” - jegyezte meg Andrej Babis. Szerinte har­colni kell az embercsempészek ellen, hajóiknak nem szabad ki­futniuk a tengerre, Európának pedig nem kellene befogadnia az illegális migránsokat. „Abból ki­indulni, hogy az illegális migrán­­soknak meg kell érkezniük hoz­zánk, hiba. Nem kell. Azokban az országokban kell segítséget nyúj­tanunk nekik, melyekből szár­maznak. Az Európai Bizottság ábrándozik és javíthatatlan” — szögezte le a cseh kormányfő. Kifejtette: Nem szeretné megél­ni, hogy néhány év múlva Cseh­országban több legyen a beván­dorló, mint az őslakos, ahogy az ma már néhány európai uniós or­szágban valóság. (MTI) 2018. július 30. | www.ujszo.com Török menekültek fulladtak meg Ankara. A 2016-os törökor­szági puccskísérletért felelőssé tett gülenista hálózat feltétele­zett tagjait szállító csónak süllyedt el tegnapra virradó éjjel az Egei-tenger török partjainál. A balesetben hat ember meghalt, köztük három gyerek, egy eltűnt után még kutattak. A beszámoló szerint a csónak, amelyben a két csempésszel együtt összesen 16- an utaztak, a törökországi Ay­­valik körzetéből tartott a szem­közti görög Leszbosz szigetre, amikor egyelőre ismeretlen ok­ból felborult. Az Anadolu úgy tudja, hogy a menekülők mind török állam­polgárok voltak. (MTI) Újra szabadlábon az izraeli katonákat megpofozó palesztin lány Az izraeli hatóságok tegnap kiengedték a börtönből azt a 17 éves palesztin lányt, Ahed Tamímit, aki amiatt töltött csaknem 8 hónapot börtön­ben, mert egy ciszjordániai településen többször is megü­tött, megrúgott és megpofo­zott kát izraeli katonát. Jeruzsálem/Tel-Aviv/Even- Je-húda. Ászáf Librati, az izraeli büntetés-végrehajtási szolgálat szóvivője elmondta, hogy Tamímit édesanyjával - akit erőszak szítása miatt szintén elítéltek - együtt sza­badon engedték, és Ciszjordániába vitték őket. A lányt 2017 decemberében vet­ték őrizetbe, miután az izraeli ka­tonák felpofozásának esetét meg­örökítő videofelvétel futótűzként terjedt el a közösségi médiában. A 17 éves lány ellen 12 pontban, köz­tük súlyos testi sértés miatt emeltek vádat. Tamími később vádalkut kö­tött, amelynek keretében elismerte bűnösségét, ezért csökkentették az ellene felhozott vádpontokat, így nyolchavi börtönbüntetésre ítélték. A Tamímiról készült felvétel részben azért terjedt el villámgyor­san az interneten, mert a lány hosszú, göndör, vörösesszőke ha­jával, zöldeskék szemével és vilá­gos bőrével egyáltalán nem illik abba a képbe, ahogyan a legtöbb ember a palesztinokat elképzeli. Az eset nagy visszhangot váltott ki. Tamímit a palesztinok hősként tisztelik. A lány „rutinos” tüntető. A több száz fős Tamími család heti rend­szerességgel tart tüntetéseket a Rámalláh közelében található Nabi- Szálehben azóta, hogy az izraeli hadsereg 2009-ben korlátozta a pa­lesztinok hozzáférését a környező földekhez. A lány apja, Biszmi el­mondta: a történtek után szeretné­nek normális életet élni. Elmondá­sa szerint lánya azt tervezi, hogy jo­got tanul. A B’tselem izraeli civil szervezet szerint több mint 300 palesztin kis­korút tartanak fogva izraeli börtö­nökben. (MTI) A 17 éves Ahed Tamími apjával és anyjával. Afiatal lány a palesztin ellenállá! ikonjává vált. (TASR/AP-felvétel

Next

/
Thumbnails
Contents