Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)
2018-07-28 / 173. szám
KÜLFÖLD www.ujszo.com | 2018. július 28. Ezrek tiltakoztak a bírósági reform ellen A fővárosban mintegy kétezren tüntettek az elnöki palota előtt. Andrzej Duda államfő csütörtökön aláírta az igazságügyre vonatkozó több törvény módosításait, amelyek az ellenzék szerint alkotmányellenesek. (SiTA/AP-feivétei) Bajorországnak saját menekültügyi hivatala van Manching/Beriin. Megalakult pénteken az Ingolstadt melletti Manchingban az önálló bajor menekültügyi hivatal, melynek megnyitóján Markus Söder bajor miniszterelnök az integráció fontosságát emelte ki. A menedékkérelmekkel és az elutasítottak visszaküldésével egyaránt foglalkozó hivatal augusztus 1-jén kezdi meg a munkát. A konzervatív miniszterelnök szerint az új hivatal javítani fogja azoknak a menekülteknek a maradási esélyeit, akik be akarnak illeszkedni a társadalomba. A politikus aláhúzta: Bajorország jóval nyitottabb lesz, és minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, hogy egyensúlyt teremtsen a menekültügyi kérdésben. Söder a menekülteknek nyújtandó munkavállalási engedélyekről és képzési lehetőségekről beszélt. A bajor kormány deklarált célja, hogy a menekültügyi hivatal felállítása a kitoloncolásokat is felgyorsítsa. Magát a menekültügyi eljárást viszont továbbra is Nümbergben, a szövetségi menekültügyi hivatalban folytatják majd le. Eszak-Rajna-Vesztfália több városa, Köln, Bonn és Düsseldorf is önként befogad olyan embereket, akiket a Földközi-tengeren mentenek ki a vízből - tudatták a városok vezetői, akik közös levélben tudatták szándékukat Angela Merkel kancellárral. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Varsóban ós több más lengyelországi városban tiltakozásokra gyűltek össze csütörtök este az Európai Bizottság által is vitatott bírósági reform ellen. A fővárosban mintegy kétezren tüntettek az elnöki palota előtt, lengyel és uniós zászlókat lobogtattak. A transzparenseken egyebek közt a „szabad bíróságok” és az „alkotmány” szavak szerepeltek. A gyűlés befejezése után egy csoport a helyszínt biztosító rendőröket üres üvegekkel dobálta meg, és közönséges stílusban szidalmazta őket. A szervezők szerint mintegy négyezren vettek részt a nyugat-lengyelországi Poznanban szervezett tüntetésen. Kisebb tiltakozások voltak másutt is, például Wroclawban, Lódzban, Krakkóban. A lengyel bírósági reform történetének legújabb fejleménye az, hogy Andrzej Duda államfő csütörtökön aláírta az igazságügyre vonatkozó több törvény módosításait. Ezeket múlt héten a szejm, kedden pedig a szenátus jóváhagyta. A változások egyebek mellett a legfelsőbb bíróságot érintik. Ennek elnökét az eddigi előírások szerint a 120 fős testület legalább 110 bírójának jelenlétében kellett megválasztani, az új változat szerint elegendő a bírói testület kétharmada a választáshoz. A törvényhozók szerint ez a változtatás biztosítja a legfelsőbb bírósági elnök gyorsabb megválasztását, a lengyel igazságügy zökkenőmentesebb működését. Az ellenzék szerint viszont a módosítások alkotmányellenesek. A legfelsőbb bírósági elnök posztja július 4-e óta betöltetlen, mert a ; legutóbbi elnök, Malgorzata Gersdorf egy korábbi előírás értelmében nyugállományba került. Maga Gers: dorf egyébként továbbá is érvényes: nek tartja megbízatását.A bíráknak a bírósági reform folyamán leszállították a nyugdíjkorhatárát, ugyanakkor a legfelsőbb bíróságot új kamarákkal bővítették, mindezért a testületben : jelenleg több poszt betöltetlen. Phenjan átadta az amerikai katonák földi maradványait Bassár el-Aszad visszatérésre sürgette a szíreket Damaszkusz. Hazájukba való visszatérésre sürgette a szíriai menekülteket Bassár el-Aszad szíriai elnök Damaszkuszban. Orosz újságíróknak adott interjújában Aszad kijelentette: „Az szeretnénk, hogy minden egyes szíriai visszatérjen hazájába, különösen mióta a terrorizmus felett győzelmet arattunk Aleppóban 2016 végén”. A szíriai elnök szerint továbbra is a terroristák kiűzése a cél, miközben a szíriai területek többségét már sikerült visszafoglalniuk. A damaszkuszi vezetés és szövetségese, Moszkva terroristának nevezi a rezsim fegyveres ellenzékéhez tartozó csoportokat. (MTI) Megérkezett pénteken a délkoreai Oszanban működő amerikai légitámaszpontra az a szállítmány, amely az 1950-53-as koreai háborúban életüket vesztett amerikai katonák földi maradványait tartalmazta - közölte az amerikai hadsereg. Szöul. Phenjan a tetemek átadásával teljesítette a júniusi szingapúri amerikai-észak-koreai csúcstalálkozón tett egyik ígéretét. Az 55 ládában elhelyezett maradványokat az amerikai légierő egyik gépe szállította az észak-koreai Vonszanból Oszanba. A légitámaszponton fehér kesztyűs katonák várták az ENSZ-zászlóba csomagolt ládákat, amelyeket autókkal szállítottak tovább. Az átadás időpontja jelképes: 65 évvel ezelőtt ezen a napon írták alá a koreai háborút lezáró fegyverszüneti megállapodást. A hazatérés emlékünnepségét augusztus 1-jén tartják meg az oszani bázison, ezt követően szállítják az elesett katonákat az Egyesült Államokba. A maradványokat a következő hetekben több vizsgálatnak vetik alá, hogy rendszerezni tudják őket, és kiderüljön, valóban egykori amerikai katonák darabjait tartalmazzák-e a ládák. Donald Trump amerikai elnök a Twitter közösségi oldalra feltett üzenetében megköszönte Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőnek a katonák földi maradványainak átadását. Azt írta: „Ennyi év után, számos (amerikai) család számára ez egy jelentős pillanat lesz. Köszönet érte Kim Dzsong Unnak.” A szöuli külügyminisztérium közleményben köszönte meg Phenjan gesztusát, amely szerinte jelentős lépés a béke irányába. A koreai háborúban milliók vesztették életüket, köztük mintegy 36 ezer amerikai katona. A konfliktus lezárása után hatvanöt évvel mintegy 7700 amerikai katonát továbbra is eltűntként tartanak nyilván. Közülük 5300-nak Észak- Koreában veszett nyoma. (MTI) I 3 RÖVIDEN Nyitottak a látogatásra Washington. Donald Trump amerikai elnök nyitott a moszkvai látogatásra - jelentette be pénteken a washingtoni Fehér Ház. Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője közleményében leszögezte: ha hivatalos meghívást kap, az amerikai elnök nyitott a moszkvai vizitre. „Trump elnök váija Putyin elnököt Washingtonban a jövő év elején, és nyitott a moszkvai látogatásra, amint megkapja a hivatalos meghívást” - olvasható a közleményben. A Fehér Ház közleményének kiadása előtt Vlagyimir Putyin a BRICS- országok johannesburgi csúcstalálkozója alkalmából megtartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy kész Moszkvában találkozni Donald Trumppal, és maga is hajlandó lenne ellátogatni Washingtonba. (MTI) Összecsapás a Mocsetek torán Jeruzsálem. Az izraeli rendfenntartó erők hangbombákkal, erőszakkal távolították el a palesztinokat az al-Aksza mecset melletti Mecsetek teréről, miután zavargások törtek ki a pénteki muzulmán ima után és a palesztinok köveket dobáltak - jelentette az izraeli katonai rádió. Értesülése szerint egy rendőr könnyebben megsebesült a kődobálás következtében. Az izraeli egyenruhások erőszakkal, tömegoszlató fegyverek bevetésével távolították el a térről a palesztin imádkozókat. Palesztin források több könnyebb sebesültről is beszámoltak a tömegoszlatás után. (MTI) Lubomír Metnar nem mond le Prága Nem mond le Lubomír Metnar cseh védelmi miniszter a 2004-ben megvédett diplomamunkájával kapcsolatban felmerült kétségek miatt, az Ostravai Egyetem és két más szakértői csoport elemzése szerint ugyanis a szakdolgozat nem minősíthető plágiumnakközölte maga a miniszter pénteki sajtótájékoztatóján Prágában. (MTI) Orbán: A határokat meg kell védeni, senkit nem szabad behozni Az Európai Bizottság napjai megvannak számlálva, mandátuma jövő év májusában lejár - jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Kossuth rádió 180 perc című műsorában pántokén, a brüsszeli testület jelenlegi döntéseivel kapcsolatban. Budapest/Beriin. A kormányfő reagált a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárásra és arra is, hogy a testület javaslata szerint 6000 eurót adnának migránsonként a befogadó országoknak. Azt mondta: nem tulajdonít jelentőséget a bizottság mostani döntéseinek, hiszen minden, mostani kezdeményezés már kifutott az időből. Orbán szerint azt a módszert kell megtalálni, „hogyan lavírozzunk, evickéljünk” el a jövő év májusáig. Elvi kérdésnek nevezte, mire fordítja az unió az emberek pénzét, és veszélyes gondolkodásnak nevezte azt, ha azt a migránsoknak adnák oda. Hangsúlyozta: a jövőben olyan Európai Bizottság kell, amely nem a határokat megvédő országokat bünteti. Steve Barmon, Donald Trump amerikai elnök korábbi tanácsadója mozgalmáról szólva, melynek célja Soros György és az általa támogatott szervezetek tevékenységének ellensúlyozása, Orbán azt mondta: sok sikert kíván az amerikai konzervatív eszmék terjesztéséhez. A migrációról, a menekültpolitikáról beszélt a magyar kormányfő abban az inteijúban is, amely a Bild című német lap honlapján jelent meg. A határokat meg kell védeni, senkit nem szabad behozni vagy beengedni -jelentette ki a miniszterelnök. „Minden megmentettnek vissza kell térnie Afrikába. Csak így akadályozhatjuk meg a tömeges haláleseteket a tengeren” - hangsúlyozta. Szerinte a felelősség elsősorban azoké, akik útnak indulnak, de hibásak azok az európai politikusok is, akik bátorítják a migránsokat, és azt a benyomást keltik, hogy érdemes útnak indulni. „Ha tehát életeket akarunk menteni, akkor a Földközi-tenger déli partjánál kell feltartóztatnunk az embereket, mielőtt a reménytelen útnak nekivágnak” - fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy Magyarország fogad-e be önként migránsokat, a miniszterelnök egyértelművé tette: a magyar emberek döntöttek, nem akarnak bevándorlást. A kormányfő hozzátette, hogy a nők és a gyermekek segítséget kapnak a határnál, de gazdasági bevándorlókat Magyarország nem fogad be. Orbán hangsúlyozta: Magyarország álláspontja évek óta az, hogy nem a bajt kell Európába hozni, hanem a segítséget kell odavinni, ahol szükség van rá. A lap arra is rákérdezett, hogy mit gondol Angela Merkel tevékenységéről. A kormányfő világossá tette, hogy nem feladata minősíteni a kancellár munkáját, ez a német választópolgárok dolga. „Merkel asszony sem kritizált engem soha” - tette hozzá. „Merkel asszony nem illetékes abban, hogy ki élhet Magyarországon. Én sem engedném meg magamnak, hogy eldöntsem azt, ki él Németországban és ki nem. És ezt teljes udvariassággal elmondjuk” - magyarázta. Megjegyezte: ha ő olyan menekültpolitikát folytatna, mint Angela Merkel, az emberek még aznap elzavarnák. Az inteijúban Sorosról is kérdezte a Bild Orbánt, aki azt válaszolta, hogy Soros Györgyben egy öreg, magyar spekulánst lát, „a kaszinókapitalizmus képviselőjét, aki a pénzét a bevándorlás támogatására költi”. (MTI)
