Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)

2018-07-27 / 172. szám

101 TUDOMÁNY EST ZUiö.JUIIUSZ/. | www.ujszo.uum Memóriaromlás a tartós fájdalomérzéstől Az időskori szellemi hanyatlás nagyobb kockázatának kialakulásában több tényező szerepet játszhat, például az opi­oid, kábító hatású fájdalomcsillapítók szedése (Fotó: Shutterstock) CSIBRÁNYI ZOLTÁN Sajnos lehetetlenség leélni úgy egy egész életet, hogy soha ne fájna valamije az embernek. Ez alapjáraton nem mindig és nem feltétlenül gond. Erős fájdalmak esetén meg az ember nagyobb valószínűséggel utánajársz okoknak és kezelteti magát. De mi van, ha elhanyagolja és kifejezetten hosszú időn át fájdalmakkal él valaki? Az agy a test bármely részéről ér­kező jelek alapján a fájdalom sokféle típusát képes „előállítani”. Csonttö­rés, belső vérzéses sérülés, műtét utá­ni vagy más kiindulási pontú fájda­lom akutként hetekig eltarthat, s ha ez a gyógyulás után 3-6 hónapnál is to­vább fennáll, krónikus fájdalomról beszélünk. Lévén az agy bonyolult szerv és a test egésze sem egy faék, olykor e rendszernek olyan hibái adódnak, amelyeket sok esetben egyelőre a kutatóorvosok sem érte­nek. Hogy az élet ne legyen könnyű, a test néha hibás jeleket küld az agy­nak, s az azt követően is fájdalomér­zetet generál, amikor az azt eredeti­leg kiváltó sérülés már elmúlt, meg­gyógyult. Ugyanakkor a helyzet összetettsége folytán az is igaz, tes­tünk a tűszúrásszerű, áramütésszerű érzettel járó, zsibbasztó, szúró, sajgó, hasogató, nyilalló, bizsergő, égő, lüktető fájdalmakkal mégiscsak arról értesít bennünket, hogy valami hibá­­dzik, ha nem is jelent halálosan ko­moly veszélyt. Természetes ösztönből a legtöbb ember igyekszik elkerülni a fájdal­mat, ha meg adódik, mielőbbi meg­szüntetésén fáradozik. Mivel tom­pítható, szüntethető meg a fájda­lom? Esete válogatja, de egyebek mellett segíthet a több alvás, keve­sebb stressz, életmódváltás, krémek, pszichoterápia, fizikoterápia, aku­punktúra, jég vagy hő alkalmazása, gyógyszerek, injekciók, TENS- terápia (elektromos impulzusokkal segítenek a szervezetnek beindítani a saját fájdalomcsillapító-mecha­nizmusát), végső esetben műtét. Kutatók szüntelenül keresik az új módszereket, egyfelől mert a min­dennapi jó közérzethez fájdalom­­mentes lét kell, másfelől meg, mert a huzamos ideig fennálló fájdalmak az egészség kárára vannak. Megszámlálhatatlanul sok kutatás foglalkozik a különféle fájdalmak eredetével-okaival és keresi az eny­hítésükre, megszüntetésükre alkal­mas lehetőségeket. Két példa. Az Osteoporosis and Sarcopenia szak­lapban 2017. november 13-án jelent meg egy japán kutatók jegyezte ta­nulmány a krónikus enyhe deréktáji fájás kapcsán. Korábbról tudni le­hetett, előfordulása nő az életkorral, és hogy ebben több tényező érintett, közte a csontritkulás. Most pedig ki­derítették, az életkor előrehaladtával előálló izomerő- és izomtömeg­vesztéssel (szarkopénia) is össze­függ - ezért arra a következtetésre jutottak, az idősek izmainak erősí­tését és teljesítményfokozását célzó terápiás kezelések jól szolgálhatnak az időskori krónikus enyhe deréktáji fájás kialakulása megelőzésében vagy a tünetek enyhítésében. Az át­lagolvasó ki nem találná, mit java­solnak a portugáliai Säo Joäo Köz­ponti Kórház (Porto) kutatói a Porto Biomedical Journal 2017. novem­ber-december számában közzétett kutatásukban a végbélrepedésből eredő fájdalom enyhítésére: botuli­num toxin, röviden botox injekciót. Miért fontos a fájdalmak okának megszüntetése? Erre ad beszédes vá­laszt egy a JAMA Internal Medicine folyóiratban megjelent tanulmány. A San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem kutatói hármasa arra mutat rá, hogy a tartós fájdalmakkal élőknek romol­hat a memóriája. Az évekig tartó vizsgálatok 10 065 fő részvételével folytak, közülük 1120 érzett tartós fájdalmat a kutatási időszak kezde­tekor (a tesztalanyok 62 évesek vagy afeletti korúak voltak, többségük fe­hér bőrű nő). A szűnni nem akaró, akár ízületi gyulladás következtében fellépő fájdalomérzés a kutatói körök által korábban nem sejtett mellékha­tást idézhet elő. A jelek arra utalnak, a heveny fájdalom összefügghet olyan agyi elváltozásokkal, amelyek következtében megnő az értelmi gondok kockázata. A kutatásban két­évente értékelték a résztvevők fájda­lomszintjét, a mentális egészségüket pedig memóriatesztekkel mérték. Az 1998-ban és 2000-ben is mérsékelt vagy súlyos krónikus fájdalomérzés­től szenvedő betegeknek bő 9%-kal gyorsabban romlottak a következő tíz évben az eredményei a memóriatesz­teken azokéhoz képest, akik nem kín­lódtak folyamatos fájdalmaktól. A kutatók szerint ekkora mértékű me­móriaromlás elegendő negatívum ahhoz, az adott emberek ne tudják helyesen kezelni pénzügyeiket, összekeverjék vagy teljesen elfelejt­sék szedendő gyógyszereik adagolá­sát, és az ilyen tényezők miatt nyil­vánvalóan romlik életminőségük. Mi több, az állandó fájdalommal élők­nél, ugyan csekély mértékben, 2,2%­­kal, de megnőtt a demencia, az idős­kori szellemi hanyatlás kialakulásá­nak a kockázata. Az anesztéziái és perioperatív betegellátás osztály munkatársa, Dr. Elizabeth Whitlock vezető szerző azt mondja: „Az idős embereknek meg kell őrizniük em­lékezetüket ahhoz, hogy függetlenek tudjanak maradni. Három idős közül egy-egy krónikus fájdalmakban szenved, ezért a fájdalom és a kog­nitív hanyatlás közötti kapcsolat megértése az első fontos lépés, hogy megleljük a módját, hogy e betege­ken segíteni lehessen.” Fontosnak tartják hangsúlyozni, bár eredmé­nyeik elsőként mutatnak rá a fájdal­mak és az emlékezet terén fellépő gondok közötti kapcsolatra, de az ok­okozati összefüggések hátterét nem bizonyítják. Az időskori szellemi ha­nyatlás nagyobb kockázatának kiala­kulásában több tényező szerepet játszhat, például az opioid, kábító ha­tású fájdalomcsillapítók szedése (megjegyzendő: a vizsgálatban nem •jegyezték, hogy a résztvevők közül valaki szedett-e ilyeneket). Korábbi kutatás szerint az ibuprofen is növeli az időskori szellemi hanyatlás koc­kázatát. Lehet, a fájdalomérzés érzel­mi feszültsége is beindíthatja a szer­vezet stresSzhormonpályáit, ame­lyekről azt tartják, felelősek lehetnek a kognitív hanyatlásért; ha így lenne, abból az tűnik ki, a hatékony fájda­lomkezelés óvja a memóriát. Fájdalmakkal nem jó élni, ez tény, és emellett, úgy tűnik, aki nem akar­ja eszét veszteni, jobban teszi, ha ko­moly fájdalmait kezelteti. Volt esélye az életnek a Holdon a távoli múltban A Hold felszínén uralkodó körülmények alkalmasak voltak egyszerű életformák kialakulásának támogatására azután, hogy a Hold négymilliárd évvel ezelőtt törmelékből kialakult ' (Fotó: Shutterstock) MTI-HÍR Bár ma a Hold lakhatatlan, a távoli múltban lőhetett esély az életre a felszínén egy új kutatás szerint. Valójában két olyan időablak van, amikor lakható lehetett volna a Hold - állítja az Astrobiology című szaklapban megjelent tanulmányá­ban Dirk Schulze-Makuch, a Wa­shingtoni Állami Egyetem asztro­­biológusa. Munkatársával, lan Crawforddal, a Londoni Egyetem kutatójával úgy vélik, a Hold felszínén uralkodó kö­rülmények alkalmasak voltak egyszerű életformák kialakulásának támogatására azután, hogy a Hold négymilliárd évvel ezelőtt törme­lékből kialakult, és még egyszer 3,5 milliárd évvel ezelőtt, amikor a Hold vulkanikus aktivitása elérte csúcsát. A Hold mindkét időszakban nagy mennyiségben lövellt ki magából na­gyon magas hőmérsékletű, illékony gázokat, vízgőzt. Schulze-Makuch és Crawford szerint ennek a gázkilö­késnek a hatására folyékony víztó­csák alakultak ki a felszínen, és egy elég sűrű atmoszféra, amely képes volt megtartani őket évmilliókon át - olvasható a PhysOrg tudományos­­ismeretteijesztő hírportálon. „Ha folyékony víz és jelentős lég­körjellemezte a korai Holdat hosszú időn keresztül, úgy véljük, hogy a Hold legalább átmenetileg lakható lehetett” - fejtette ki Schulze- Makuch. A szakértők munkájukat korábbi űrmissziók eredményeire, valamint holdkövek és a Holdról ho­zott talajminták elemzésére alapoz­va készítették el. A minták azt bizo­nyítják, hogy a Hold nem olyan szá­raz, mint azt korábban vélték. 2009-ben és 2010-ben egy nem­zetközi kutatócsoport több millió tonna vízjeget fedezett fel a Holdon. Ráadásul bizonyítékot találtak arra, hogy nagy mennyiségű víz található a Hold köpenyében, amelyről úgy hitték, hogy a Hold formálódásának korai szakaszában került oda. A korai Holdat valószínűleg meg­védte egy mágneses mező, amely a halálos napszéltől is megvédhette volna az életformákat. Schulze-Makuch szerint a Holdon az élet - ha volt egyáltalán - ugyan­onnan is eredhetett, ahonnan a Föl­dön, de sokkal valószínűbb, hogy egy meteorittal érkezett a felszínére. Á földi életre utaló legkorábbi bizonyí­tékok fosszílizálódott cianobaktériu­­mok, amelyek 3,5-3,8 milliárd éve­sek. Ezen időszak alatt a Naprend­szert gyakori és heves meteroitbecsa­pódások jellemezték. Elképzelhető, hogy egyszerű organizmusokat, pél­dául cianobaktériumokat tartalmazó meteoritok szakadtak le a Föld fel­színéről és landoltak a Holdon. „Nagyon úgy néz ki, hogy a Hold lakható volt ebben az időszakban. Valószínűleg mikrobák éltek a Hol­don lévő víztócsákban, amíg a fel­szín szárazzá és halottá nem vált” - mondta el Schulze-Makuch. A szak­értő ugyanakkor elismerte, hogy az elméletek alátámasztására „ag­resszív”, a Hold felfedezésére irá­nyuló jövőbeli programokra van szükség.

Next

/
Thumbnails
Contents