Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)

2018-07-27 / 172. szám

101

TUDOMÁNY EST

ZUiö.JUIIUSZ/. | www.ujszo.uum

Memóriaromlás a tartós fájdalomérzéstől

Az időskori szellemi hanyatlás nagyobb kockázatának kialakulásában több tényező szerepet játszhat, például az opioid, kábító hatású fájdalomcsillapítók szedése (Fotó: Shutterstock)

CSIBRÁNYI ZOLTÁN

Sajnos lehetetlenség leélni úgy egy egész életet, hogy soha ne fájna valamije az embernek. Ez alapjáraton nem mindig és nem feltétlenül gond. Erős fájdalmak esetén meg az ember nagyobb valószínűséggel utánajársz okoknak és kezelteti magát.

De mi van, ha elhanyagolja és kifejezetten hosszú időn át fájdalmakkal él valaki?

Az agy a test bármely részéről érkező jelek alapján a fájdalom sokféle típusát képes „előállítani”. Csonttörés, belső vérzéses sérülés, műtét utáni vagy más kiindulási pontú fájdalom akutként hetekig eltarthat, s ha ez a gyógyulás után 3-6 hónapnál is tovább fennáll, krónikus fájdalomról beszélünk. Lévén az agy bonyolult szerv és a test egésze sem egy faék, olykor e rendszernek olyan hibái adódnak, amelyeket sok esetben egyelőre a kutatóorvosok sem értenek. Hogy az élet ne legyen könnyű, a test néha hibás jeleket küld az agynak, s az azt követően is fájdalomérzetet generál, amikor az azt eredetileg kiváltó sérülés már elmúlt, meggyógyult. Ugyanakkor a helyzet összetettsége folytán az is igaz, testünk a tűszúrásszerű, áramütésszerű érzettel járó, zsibbasztó, szúró, sajgó, hasogató, nyilalló, bizsergő, égő, lüktető fájdalmakkal mégiscsak arról értesít bennünket, hogy valami hibádzik, ha nem is jelent halálosan komoly veszélyt.

Természetes ösztönből a legtöbb ember igyekszik elkerülni a fájdalmat, ha meg adódik, mielőbbi megszüntetésén fáradozik. Mivel tompítható, szüntethető meg a fájdalom? Esete válogatja, de egyebek mellett segíthet a több alvás, kevesebb stressz, életmódváltás, krémek, pszichoterápia, fizikoterápia, akupunktúra, jég vagy hő alkalmazása, gyógyszerek, injekciók, TENS- terápia (elektromos impulzusokkal segítenek a szervezetnek beindítani

a saját fájdalomcsillapító-mechanizmusát), végső esetben műtét. Kutatók szüntelenül keresik az új módszereket, egyfelől mert a mindennapi jó közérzethez fájdalommentes lét kell, másfelől meg, mert a huzamos ideig fennálló fájdalmak az egészség kárára vannak.

Megszámlálhatatlanul sok kutatás foglalkozik a különféle fájdalmak eredetével-okaival és keresi az enyhítésükre, megszüntetésükre alkalmas lehetőségeket. Két példa. Az Osteoporosis and Sarcopenia szaklapban 2017. november 13-án jelent meg egy japán kutatók jegyezte tanulmány a krónikus enyhe deréktáji fájás kapcsán. Korábbról tudni lehetett, előfordulása nő az életkorral, és hogy ebben több tényező érintett, közte a csontritkulás. Most pedig kiderítették, az életkor előrehaladtával

előálló izomerő- és izomtömegvesztéssel (szarkopénia) is összefügg - ezért arra a következtetésre jutottak, az idősek izmainak erősítését és teljesítményfokozását célzó terápiás kezelések jól szolgálhatnak az időskori krónikus enyhe deréktáji fájás kialakulása megelőzésében vagy a tünetek enyhítésében. Az átlagolvasó ki nem találná, mit javasolnak a portugáliai Säo Joäo Központi Kórház (Porto) kutatói a Porto Biomedical Journal 2017. november-december számában közzétett kutatásukban a végbélrepedésből eredő fájdalom enyhítésére: botulinum toxin, röviden botox injekciót.

Miért fontos a fájdalmak okának megszüntetése? Erre ad beszédes választ egy a JAMA Internal Medicine folyóiratban megjelent tanulmány. A San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem

kutatói hármasa arra mutat rá, hogy a tartós fájdalmakkal élőknek romolhat a memóriája. Az évekig tartó vizsgálatok 10 065 fő részvételével folytak, közülük 1120 érzett tartós fájdalmat a kutatási időszak kezdetekor (a tesztalanyok 62 évesek vagy afeletti korúak voltak, többségük fehér bőrű nő). A szűnni nem akaró, akár ízületi gyulladás következtében fellépő fájdalomérzés a kutatói körök által korábban nem sejtett mellékhatást idézhet elő. A jelek arra utalnak, a heveny fájdalom összefügghet olyan agyi elváltozásokkal, amelyek következtében megnő az értelmi gondok kockázata. A kutatásban kétévente értékelték a résztvevők fájdalomszintjét, a mentális egészségüket pedig memóriatesztekkel mérték. Az 1998-ban és 2000-ben is mérsékelt vagy súlyos krónikus fájdalomérzéstől szenvedő betegeknek bő 9%-kal gyorsabban romlottak a következő tíz évben az eredményei a memóriateszteken azokéhoz képest, akik nem kínlódtak folyamatos fájdalmaktól. A kutatók szerint ekkora mértékű memóriaromlás elegendő negatívum ahhoz, az adott emberek ne tudják helyesen kezelni pénzügyeiket, összekeverjék vagy teljesen elfelejtsék szedendő gyógyszereik adagolását, és az ilyen tényezők miatt nyilvánvalóan romlik életminőségük. Mi több, az állandó fájdalommal élőknél, ugyan csekély mértékben, 2,2%kal, de megnőtt a demencia, az időskori szellemi hanyatlás kialakulásának a kockázata. Az anesztéziái és perioperatív betegellátás osztály munkatársa, Dr. Elizabeth Whitlock vezető szerző azt mondja: „Az idős embereknek meg kell őrizniük emlékezetüket ahhoz, hogy függetlenek tudjanak maradni. Három idős közül egy-egy krónikus fájdalmakban szenved, ezért a fájdalom és a kognitív hanyatlás közötti kapcsolat megértése az első fontos lépés, hogy megleljük a módját, hogy e betegeken segíteni lehessen.” Fontosnak tartják hangsúlyozni, bár eredményeik elsőként mutatnak rá a fájdalmak és az emlékezet terén fellépő gondok közötti kapcsolatra, de az okokozati összefüggések hátterét nem bizonyítják. Az időskori szellemi hanyatlás nagyobb kockázatának kialakulásában több tényező szerepet játszhat, például az opioid, kábító hatású fájdalomcsillapítók szedése (megjegyzendő: a vizsgálatban nem •jegyezték, hogy a résztvevők közül valaki szedett-e ilyeneket). Korábbi kutatás szerint az ibuprofen is növeli az időskori szellemi hanyatlás kockázatát. Lehet, a fájdalomérzés érzelmi feszültsége is beindíthatja a szervezet stresSzhormonpályáit, amelyekről azt tartják, felelősek lehetnek a kognitív hanyatlásért; ha így lenne, abból az tűnik ki, a hatékony fájdalomkezelés óvja a memóriát.

Fájdalmakkal nem jó élni, ez tény, és emellett, úgy tűnik, aki nem akarja eszét veszteni, jobban teszi, ha komoly fájdalmait kezelteti.

Volt esélye az életnek a Holdon a távoli múltban

A Hold felszínén uralkodó körülmények alkalmasak voltak egyszerű életformák kialakulásának támogatására azután, hogy a Hold négymilliárd évvel ezelőtt törmelékből kialakult ' (Fotó: Shutterstock)

MTI-HÍR

Bár ma a Hold lakhatatlan, a távoli múltban lőhetett esély az életre a felszínén egy új kutatás szerint.

Valójában két olyan időablak van, amikor lakható lehetett volna a Hold - állítja az Astrobiology című szaklapban megjelent tanulmányában Dirk Schulze-Makuch, a Washingtoni Állami Egyetem asztrobiológusa.

Munkatársával, lan Crawforddal, a Londoni Egyetem kutatójával úgy vélik, a Hold felszínén uralkodó körülmények alkalmasak voltak egyszerű életformák kialakulásának támogatására azután, hogy a Hold négymilliárd évvel ezelőtt törmelékből kialakult, és még egyszer 3,5 milliárd évvel ezelőtt, amikor a Hold vulkanikus aktivitása elérte csúcsát.

A Hold mindkét időszakban nagy mennyiségben lövellt ki magából nagyon magas hőmérsékletű, illékony gázokat, vízgőzt. Schulze-Makuch és Crawford szerint ennek a gázkilökésnek a hatására folyékony víztócsák alakultak ki a felszínen, és egy elég sűrű atmoszféra, amely képes volt megtartani őket évmilliókon át - olvasható a PhysOrg tudományosismeretteijesztő hírportálon.

„Ha folyékony víz és jelentős légkörjellemezte a korai Holdat hosszú időn keresztül, úgy véljük, hogy a Hold legalább átmenetileg lakható lehetett” - fejtette ki Schulze- Makuch. A szakértők munkájukat korábbi űrmissziók eredményeire, valamint holdkövek és a Holdról hozott talajminták elemzésére alapozva készítették el. A minták azt bizonyítják, hogy a Hold nem olyan száraz, mint azt korábban vélték.

2009-ben és 2010-ben egy nemzetközi kutatócsoport több millió tonna vízjeget fedezett fel a Holdon. Ráadásul bizonyítékot találtak arra, hogy nagy mennyiségű víz található a Hold köpenyében, amelyről úgy hitték, hogy a Hold formálódásának korai szakaszában került oda.

A korai Holdat valószínűleg megvédte egy mágneses mező, amely a halálos napszéltől is megvédhette volna az életformákat.

Schulze-Makuch szerint a Holdon az élet - ha volt egyáltalán - ugyanonnan is eredhetett, ahonnan a Földön, de sokkal valószínűbb, hogy egy meteorittal érkezett a felszínére. Á földi életre utaló legkorábbi bizonyítékok fosszílizálódott cianobaktériumok, amelyek 3,5-3,8 milliárd évesek. Ezen időszak alatt a Naprendszert gyakori és heves meteroitbecsapódások jellemezték. Elképzelhető, hogy egyszerű organizmusokat, például cianobaktériumokat tartalmazó meteoritok szakadtak le a Föld felszínéről és landoltak a Holdon.

„Nagyon úgy néz ki, hogy a Hold lakható volt ebben az időszakban. Valószínűleg mikrobák éltek a Holdon lévő víztócsákban, amíg a felszín szárazzá és halottá nem vált” - mondta el Schulze-Makuch. A szakértő ugyanakkor elismerte, hogy az elméletek alátámasztására „agresszív”, a Hold felfedezésére irányuló jövőbeli programokra van szükség.