Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)
2018-07-25 / 170. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com [ 2018. július 25. I 5 A menekülő Özil Még egy félreértés: akkor most merre is van a Mesut Özil utca? Két óriásplakát Devrek határában, ebből a törökországi városból vándorolt ki mégaz 1970- es években Mesut Özil családja. (TASR/AP-feivétei) Trump - elefánt a porcelánboltban DUDÁSTAMÁS Donald Trump európai turnéja nem hozta közelebb az amerikai elnököt európai szövetségeseihez, sőt, ha ez lehetséges, még tovább romlott a transzatlanti partnerek viszonya. Trump többször is éles hangnemben nyilatkozott az EU-ról, egy interjúban egyenesen az USA egyik fő ellenfelének kiáltotta ki. Az USA és az EU közötti kereskedelmi háború egyre elkerülhetetlenebbnek tűnik, mindkét fél élesíti a késeket, készül a következő ellenlépésre. A teljes összeütközés azonban még most is elkerülhető lenne, főleg ha elmaradna az Európából származó autók importjára kivetett amerikai védővámok bevezetése. Az EU nem hagyhatná válasz nélkül ennek bevezetését, és ezután már nehéz lenne visszautat találni. Ezért is tűnik rendkívül fontosnak Jean-Claude Juncker mai látogatása a Fehér Házban. A tárgyalások egyik fő témája természetesen az USA és az EU közötti kereskedelmi kapcsolatok alakulása, és az Európai Bizottság elnöke megpróbálja meggyőzni amerikai partnerét arról, hogy az autóimportra kivetett védővámok az amerikai gazdaságnak is komoly károkat okozhatnak. Az előjelek azonban nem túl kedvezőek, ugyanis a Fehér Ház képviselői azt nyilatkozták, a Trump-Juncker találkozó hossza attól függ, hogy mennyire érdekes ajánlattal érkezik az Európai Bizottság elnöke. Ha Trumpnak nem tetszik az, arrfit hall, akkor a megbeszélés gyorsan véget ér. Lehet, hogy tényleg így lesz, az Európai Bizottság szóvivője szerint ugyanis Juncker nem konkrét ajánlattal utazik Washingtonba. Mindeközben Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter érdekes javaslattal lepte meg európai partnereit a világ legfontosabb gazdáságainak hétvégi G20-as találkozóján. Mnuchin ugyanis tolmácsolta Donald Trump üzenetét, hogy kész tárgyalni az USA-EU-Japán szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról. Ez elméletileg jó hír, de az amerikai elnök kijelentéseit és lépéseit elemezve jogosan kételkedhetünk e javaslat őszinteségében, épp ezért az európai országok pénzügyminiszterei is óvatosan fogadták. Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter szerint ilyen tárgyalásokról csak akkor lehet szó, ha az amerikai kormány jóindulata jeléül törli az EU- ból származó acél- és alumíniumtermékekre kivetett védővámokat, és ejti az autóimportra kivetendő védővámokkal kapcsolatos ötletét is. Ez azonban a jelenlegi kiélezett helyzetben nem vártható, ezért nehezen elképzelhető, hogy az EU érdemben foglalkozna az amerikai szabadkereskedelmi javaslattal. Donald Trumpnak egy dolgot már bizonyosan sikerült elérnie, bár nem valószínű, hogy ez volt a célja. A védővámokkal dobálódzó amerikai kormánynak ugyanis sikerült jelentősen feljavítania legfontosabb gazdasági partnerei egymással való viszonyát. Ennek kiváló példája az EU és Japán között a múlt héten aláírt szabadkereskedelmi egyezmény. Igaz, hogy a tárgyalások már több éve folytak erről a két fél között, de a bennfentesek szerint igazi nagy áttörést csak az elmúlt hónapokban sikerült elérni. Javult továbbá az EU és Kína gazdasági viszonya, a két gazdasági óriás közelebb került ahhoz, hogy a kínai kormány jobban megnyissa a kínai piacot az európai befektetők előtt. Egyértelmű, hogy Donald Trump jó úton halad afelé, hogy az USA az összes gazdasági partnerét elidegenítve magányosan álldogáljon a világkereskedelem színpadán. FIGYELŐ Bár nem menekült, Geleenkirchenben született, mógis a német menekültkérdés részévé vált a labdarúgó-válogatottságtól visszavonuló Mesut özil, és döntése politikai üggyé terebélyesedett. Özil 2014-ben vb-címet nyert, a nemzeti együttesben 92-szer szerepelt. Most sokan személyesen őt hibáztatták a német válogatott leszereplése miatt, majd az őt ért rasszista és tiszteletlen megnyilvánulások miatt vasárnap bejelentette, hogy nem szerepel többé a labdarúgó-válogatottban. Ügyében már Heiko Maas német külügyminiszter is megszólalt, és azt kérte, Özil döntésével összefüggésben ne vonjanak le következtetéseket a menekültek németországi integrálásáról. A török sajtó és a politikusok viszont rasszizmust emlegetve bírálták Németországot. Nem hiszem, hogy az Angliában, az Arsenalban játszó 29 éves labdarúgó ügye rálátást enged Németország integrációs képességeire - fogalmazott Maas. A külügyminiszter önmérsékletre szólított fel. „Azt hiszem, az ügy minden érintettjének el kell gondolkodnia a történteken. Szegénységi bizonyítvány mindannyiunk számára, hogy valaki rasszista viszálykodások miatt mondjon le a válogatottságról. Ebben az esetben többet vesztünk egy kiváló játékosnál” - vélekedett Maas. A miniszter nem értett egyet azokkal a vádakkal, hogy Özil a magatartásával hozzájárult a német válogatott kieséséhez a labdarúgó-vb-n. Úgy fogalmazott, „az igazságot a pályán nyújtott játék jelenti”, és a németek korai kiesésének semmi köze ahhoz, hogy Mesut Özil Recep Tayyip Erdogan török államfővel fényképezkedett. A világbajnokság előtt Özilt sokan bírálták, miután a szintén török származású Ilkay Gündogannal együtt a török államfővel, Erdogannal találkozott, és erről fotó is készült. Özil közleményében azt hangsúlyozta, hogy a találkozó és a közös fotó nem a politikáról szólt. Mustafa Yeneroglu, Erdogan pártjának, az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) egyik képviselője bírálta „a Németországban élő törökök feletti gyámkodást”, szerinte a török Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban, Macedóniában és Szerbiában átlagban 30 fegyver jut száz lakosra, ami 15 százalékkal van a világátlag felett - közölte a NIN című szerb hetilap a kézifegyverek elterjedését kutató belgrádi központ összesítésáre hivatkozva. A vizsgálat szerint egyes országokban a fegyverek 75 százaléka van az állampolgárok birtokában, a többivel a rendőrség és a katonaság rendelkezik. Országonként félmillió és 1,6 millió közé tehető azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek rendelkeznek lőfegyverrel, legtöbb esetben fegyvertartási engedély nélkül. Ebben a tekintetben Szerbia és Montenegró vezet, ott száz lakosra átlagban 40 könnyűfegyver jut. Csak Szerbiában illegálisan 1,5 millió, míg legálisan 1,1 millió lőfegyver van a polgárok birtokában. bevándorlókra igyekeznek rákényszeríteni az Erdoganról alkotott egyoldalú német szemléletmódot, s azokat, akik nem igazodnak ehhez, „kiebrudalják”. Mahir Ünal, a párt szóvivője szerint az Özil-ügy bizonyítja, hogy Németország valódi szándéka nem a törökök befogadása, hanem beolvasztása. Halil Özer, a kormányközeli Habertürk török lap sportkommentátora bocsánatkérést követelt Özil számára Németországtól, mert teljesen természetes, hogy valaki „eredeti hazája“ elnökével fényképezkedik. Twitter-üzenetében Özil különösen sérelmezte azt a bánásmódot, Beteges hagyomány Zoran Dragisics, a szerb parlament védelmi bizottságának tagja szerint több okból tartanak fegyvert az emberek. „Egyrészt ennek van egy beteges hagyománya, másrészt ez mégiscsak a Balkán” - mondta. Kifejtette, hogy a Balkánon mindig is nagy félelemben éltek az emberek, féltek az államtól, a szomszédoktól, vagy éppenséggel egy újabb háborútól. Ez utóbbitól való félelmet pedig nemcsak a média és a politikusok táplálják, hanem a titkosszolgálatok is, amelyeknek nem áll érdekükben a Balkán stabilitása - tette hozzá a szakértő, aki úgy vélte: a problémát csak a törvények szigorításával lehet megoldani, és súlyos börtönbüntetést kell kiszabni az engedély nélküli fegyvertartókra. Mile Novakovics, a szerb bűnügyi rendőrség egykori vezetője szerint nem csak Szerbiát és Montenegrót kell kiemelni a régióban, sok fegyver van közkézen Koszovóban, amelyben szerinte különösen Reinhard Grindel, a német labdarúgószövetség elnöke, illetve a német sajtó és szponzorok részesítették. „Vannak fokmérői annak, hogy valaki teljes értékű német, amiket én nem teljesítek? Barátaimat, Lukas Podolskit és Miroslav Klosét sosem nevezik német lengyeleknek, de én mitől vagyok német török? Azért, mert Törökországról van szó? Azért mert muszlim vagyok?” - tette fel a kérdést Özil. „Szívből támogatjuk testvérünk, Mesut Özil becsületes kiállását” - írta Mehmet Kasapoglu török sportminiszter a Twitteren. (MTi/dpa) Bosznia-Hercegovinában és Horvátországban is. Mint mondta: őt nem az állampolgároknál illegálisan lévő fegyverek aggasztják, hanem az illegális raktárokban vagy elásott rejtekhelyeken lévő fegyverek, amelyeket bűncselekményekhez, például embercsempészethez használhatnak. Nem szabad elfelejteni, hogy a délszláv háborúból számos fegyver maradt ezen a területen, emiatt virágzik a fegyverkereskedelem, ugyanis nagy a kereslet és jó a kínálat is - fogalmazott Novakovics. Pisztoly 100 euróórt Szerbiában egy eredeti Kalasnyikov gépkarabély a feketepiacon 150-200 euróba kerül, míg a Skandináv-félszigeten ugyanezért a fegyverért 2000-3000 eurót kell fizetni. Egy pisztoly ára 100 és 1000 euró között mozog, míg Nyugat- Európában 2000 eurót is elkérnek érte. (MTI) Nagy-Magyarország térképét vizsgálják A román oktatási minisztérium vizsgálódik a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskolában, ahol a diákok Nagy- Magyarország térképét rajzolták az udvarra június 4-én. Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő elmondta: a minisztériumi emberek kivizsgálják, hogyan járt el a tanfelügyelőség az ügyben. A rajzokról készített fényképeket az iskola Facebook-oldalára tették ki az esemény után, de miután a média felkapta az ügyet, eltávolították. A megyei prefektus azért bírálta az iskola igazgatóját, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának 98. évfordulóján „politikai” rendezvénybe keverte az iskola diákjait. Az iskola tanárai azt állítják, az egyik feladata az volt a diákoknak, hogy rajzolják le az udvarra azokat a területeket, ahol jelenetős számú magyar közösségek élnek. A fotanfelügyelő szerint így rajzolódott ki Nagy-Magyarország térképe. (MTI) Vonzza a nőket az Iszlám Állam Alábecsülték az Iszlám Állam terrorszervezethez csatlakozó és a Szíriából, illetve Irakból hazájukba visszatérő nők és kiskorúak számát brit kutatók tegnap ismertetett jelentése szerint. A King's College London egyetem szakértői úgy vélik, hivatalos kormányzati adatok híján és a nők szerepének változását tekintve az Iszlám Államon belül, a hatóságok jelentősen alábecsülik a veszélyt, amelyet a visszatérő nők jelentenek. A világhírű egyetem radikalizálódás tanulmányozásával foglalkozó nemzetközi központja (ICSR) szerint a közelmúltban a nők aktív részesei voltak terrorista cselekedeteknek szerte a világon. Az Iszlám Államhoz Irakban és Szíriában 2013 áprilisa és 2018 júniusa között csatlakozó 41 490 külföldi állampolgár közül 4761 (13%) volt nő, további 4640 (12%) pedig kiskorú. Néhány nő különösen nagy biztonsági kockázatot jelent tekintettel a kiképzésre, amelyet az Iszlám Állam által ellenőrzött területeken kaptak. (MTI) Aliig fel van fegyverkezve a Balkán
