Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)

2018-07-23 / 168. szám

EGÉSZSÉG ■ 2018. JÚLIUS 23. Pimasz kis kölyök Rosztovék Petyája. Szeretnivaló ördögfió­ka, aki húszévesen majd önként és büszkén megy a háború­ba, mert a haza úgy kívánja. S ahogy Tolsztoj megírta. Szasa Bargman, a Háború és béke vígszínházi rendezője egyetlen perc alatt döntött Simon Boldizsár mellett, amikor a kis Petya szerepére gyerekszínészt keresett. A Földessy Margit Színitanoda növendéke ugyanis első látásra lenyűgözte. Ez a fiú megkérdőjelezhetetlenül színpadra született Még a születése is drámai volt. Ezt már az édesanyjától, Zsuffa Bözsitől tudom, aki­vel a próbák során többször beszélgettem. Megfogott benne az a fenntartás nélküli szeretet anyai büszkeség, de tisztánlátás is, amely tizenegy éves fiához köti. Boldizsár iga­zi szerelemgyerek Sokat vár­tak rá a szülei. „Pedagógus voltam, szolgála­ti lakásban laktunk huszon­kilenc éves voltam, amikor igazából próbálkoztunk, és rá tíz hónapra jött Boldizsár. Ikerterhességnek indult. Va­lószínűleg a letapadással volt a gond. A kislány elment, Boldizsár jönni akart. Az or­vos közölte velem, hogy erős gyerek lesz, ha megmarad." A szülés teljesen átlagosan kezdődött. Beindították nála, mert pár nappal túlhordta a gyereket. Ma már sírás nélkül tud beszélni róla. Nem min­dig volt ez így. „Reggel hétkor indították be a szülést, és délután ötkor; amikor lelassult a gyerek szív­hangja, azt mondták: császár! A szülésznő már délben kérte az orvosomat, hogy császá­­rozzon, mert annyira kötött az izomzatom a sport miatt, hogy nem tudom megszül­ni a gyereket A csípőm nem tágult, három ujjnál megállt. Pedig egy hétig tágítottak Kínzás volt Ma már nem engedném, hogy ezt az utat csinálják végig velem Fél ötkor betoltak a műtőbe, hétszer szúrták meg a gerin­cemet, mert az anesztezio­lógus nem találta el a kellő pontot Beadták az injekciót lebénultam, nem éreztem semmit, de amikor kiemelték belőlem Boldizsárt, az csodá­latos élmény volt Betoltak a szobába, Boldizsár ott feküdt mellettem, minden rendben volt. A császár után éjfélkor felállítottak A kálvária egy óra felé kezdődött Olyan fájdal­mat éreztem, mintha késeket szurkáltak volna a bordáim közé. A sportnak köszönhe­tően tudtam, hogy valame­lyik belső szervem görcsöl, közel a hátamhoz Próbáltam megnyomni a csengőt hogy szóljak a nővérnek de más­fél órába telt, míg fel tudtam emelni a kezem Mondtam neki, hogy nagy a baj, kalciu­mot adjon, belső szervi gör­csöm van. Honnan tudom, kérdezte. Sportolóként tisz­tában vagyok az anatómiával, mondtam. Mire ő: ahhoz, hogy kalciumot adjon, főorvo­si engedély kell, de ne keltsük fel a főorvos urat. Ha bitang nagy bajban vagy, fentről jön a segítség. Ha injekcióval jelent volna meg az ágyam mellett a nővér; hogy beadja a fájdalom­­csillapítót, azzal még nagyobb bajt okozott volna. Jól van, akkor üljünk fel! Megfogta a nyakamat próbált segíteni, de a szemem fennakadt, begör­csölt a légút, dobált a görcs az ágyon. Ordított a nővér; hogy vegyek levegőt Pofozni kezdett, így tudtam hirtelen nagy levegőt venni, és vissza is estem az ágyra. Nem sokkal azután, hogy a nővér elrohant, jött az aneszteziológus és a fő­orvos, akit addig nem lehetett felkelteni. Elkezdtek felettem vitatkozni, hogy ki hol hibá­zott. Egymásra kenték a dol­gokat.” És még csak ezután jött a java... SZABÓ G. LÁSZLÓ A teljes cikk a Vasárnap keddtől, július 24-től megvásárolható számában olvasható. www.ujszo.com hatással, mely tulajdonsága lehető­vé teszi ezen baktériumok izolálá­sát. Flemingnek és munkatársainak azonban nem sikerült magát a ha­tóanyagot kivonniuk a gombatelep által termelt anyagból, s emiatt a penicillin átütő sikere az 1940-es évekig váratott magára, gyógyító tulajdonságát csupán ekkor fejthet­te ki először. Az ausztrál Howard Florey és a ná­ci Németországból emigrált Ernst Chain voltak az elsők, akiknek si­került a penicillint koncentrált és tisztított formában előállítaniuk. A két tudós ezután 1940. május 25-én nyolc fertőzött egéren, majd a következő év januárjában immár emberen is kipróbálta az új szert. A kísérletek teljes sikert hoztak, s így elhárult a tömeggyártás elől az utolsó akadály, amire a már javá­ban dúló háború miatt is nagy szükség volt. Penicillint eleinte ki­zárólag a szövetséges csapatok kato­nái kaphattak, s csak a háború vége felé, illetve utána jutottak hozzá az amerikai civilek is. (vitai) r •» r EGY DRÁMÁI SZÜLÉS története Mit tehetünk szájszag ellen? Igyon vizet! Ahogy öregszünk, egyre nagyobb a kockázata a kiszáradásnak. Nem vesszük észre, hogy szomja­sak vagyunk, ezért szerencsés, ha a vízivás szokássá válik. A víz mi­nimálisra csökkenti a szájban a baktériumok számát, és emellett sók más előnye is van. Zárja ki a ritka okokat! Vannak helyzetek, amikor fogá­szati vagy belgyógyászati ok hú­zódik a szájszag hátterében. Ke­resse fel fogorvosát, ha a kelle­metlen lehelet minden erőfeszíté­se ellenére megmarad. A fogszu­vasodás és a fogínybetegségek is vezethetnek szájszaghoz, és néha fertőzés vagy májbetegség is kide­rülhet. Egyen egy szelet kenyeret! Meglepően sokan vannak, akik tartósan szájszaggal küzdenek. Ha ön is közéjük tartozik, és a rágógumi nem segít, próbálja ki az alábbi tippeket! lasztás: ez az édesítőszer a bakté­riumok szaporodását is gátolja. Egy vizsgálat szerint a fahéj csök­kenti a szájszagot. Más ízekkel el­lentétben nemcsak elfedi a sza­got, hanem elpusztítja a szájban lévő baktériumok egy részét is. A cukros rágok rontják a fogat, így a cukormentes fahéjas rágó­gumi a legjobb választás. Ételmaradékok Sokszor a rossz szájszag hátterében a hiányos szájápolás áll. A szájsza­got a lebomló ételmaradékok és a baktériumok együttesen okozzák. Ezért van szükség fogmosásra, de ilyenkor a nyelvet is érdemes fino­man átdörzsölni, hogy a baktériu­moktól megszabaduljunk. A nyelv mikroszkóp alatt úgy néz ki, mint egy rongyos szőnyeg. Apró szálak ezrei között bújnak meg az étel­maradékok és a baktériumok. Ezeket rendszeresen le kell takarí­tani fogkefével vagy egy kanál élé­vel. A protéziseket és fogszabály­zókat is alaposan meg kell tisztíta­ni, mielőtt visszarakjuk a szánkba. A szájvíz jó ödet, de csak átmene­tileg. Ragozzon! A nyál a leghatékonyabb fegyver a rossz szájszag ellen. Ezért is van, hogy a bizonyos gyógyszerek mi­atti szájszárazság rossz szájszag­hoz is vezet. A cukormentes rá­gógumik serkentik a nyálelválasz­tást, szemben a cukorkákkal, amelyek általában csak átmeneti­leg fedik el a rossz szájszagot. A nyál nem csak mechanikailag mossa ki a baktériumokat a száj­ból, antiszeptikus és lebontó ha-A szájszagot a lebom­­ló ételmaradékok és a baktériumok együttesen okozzák tással is bír. Bármi kellemesebbé teszi a leheletet, ami serkenti a nyálelválasztást, de a xylitollal édesített rágógumi a legjobb vá-Diéta esetén a rossz lehelet „ace­­tonos”, ez annak a tünete, hogy kevés szénhidrátot fogyaszt. El le­het nyomni ezt a szájszagot, de kevés szénhidráttal is kivédhető a rossz szag. Használjon szájzuhanyt! A szájzuhany a fogíny alatt és a fogak között is tisztaságot teremt. Ami a szájban marad, az erjedni kezd. Egyszer szagolja meg hasz­nált fogselymét, és rögtön megér­ti, miről van szó! Ha úgy gondolja, hogy rossz a le­heleté, kérdezzen meg erről mást is! Sokan vannak, akiknek kény­szerképzete a kellemetlen száj­szag, pedig valójában nincs is ilyen problémájuk. (WebMD) NAGY FELFEDEZÉSEK Alexander Fleming és a penicillin A londoni St. Many’s kórház fertőző betegségek osztályán 1928 nyarán Alexander Fleming egy Staphylococcus nevű baktérium­­törzs tenyésztésével foglalkozott. Háromhetes szabadsága után visszatérve azt tapasztalta, hogy az asztalon felejtett tenyésztőcsé­szék tartalma valahonnan idegen gombaspórákkal fertőződött. Az eltelt időszak alatt az időjárás kedvezően alakult, először a gombák elszaporodására alkal­mas hűvös napok jöttek, majd ezt követték a baktériumok szá­mára megfelelőbb meleg na­pok. Az újra munkához látó Fleming észrevette, hogy a gom­batelep környékén a baktérium­telep átlátszóvá vált, mintha fel­oldódtak volna a Staphylococcusok. Mint kiderült, valamilyen, a gombákból szárma­zó anyag teljesen elpusztította a környező területeken élő baktéri­umokat. Az elkövetkező hónapok­ban Fleming számos kísérletet vég­zett az általa penicillinnek elkeresz­telt erősen antibakteriális hatású anyaggal. Kiderítette, hogy a fel­fedezett anyag sok bakteriális eredetű betegség kórokozóját ugyanúgy elpusztítja, mint a Staphylococcusokat, ugyanakkor nem zavaija a fehérvérsejtek nor­mális működését. Az új anyaggal kapcsolatos kutatásai rámutattak, hogy az nem károsítja az egészséges szervezetet, továbbá hogy nem minden baktériumra van végzetes

Next

/
Thumbnails
Contents