Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)
2018-07-21 / 167. szám
PRESSZÓ ■ 2018. JÚLIUS 21. ÉVFORDULÓ www.ujszo.com 100 éve végezték ki az utolsó cárt Száz éve, 1918. július 17-ére virradóra végezték ki Jekatyerinburgban II. Miklóst, az utolsó orosz cárt és családját, ezzel véget ért a Romanov-dinasztia 300 éves országlása. ► III. Sándor cár és Dagmar dán királyi hercegnő legidősebb fia, Nyikolaj Alekszandrovics Romanov 1868. május 6-án született. Hamar meglátszott a küfiún, hogy nem uralkodásra termett: kedves, de félszeg és határozadan volt. ► Apja halála után, 1894. október 20-án lépett trónra, és egy hónappal később elvette Alexandra hesseni hercegnőt, Viktória brit királynő unokáját, aki az ortodox hitre áttérve az Anna Fjodorovna nevet kapta. A koronázási ünnepségen több ezer, ajándékra váró embert tapostak agyon, Miklóst ekkor kezdték Véres néven emlegetni. ► Az új cár a reformokat elutasította, a változást követelő megmozdulásokat elfojtotta. 1905. január 9-én a fővárosban a katonák a szentképekkel és a ccár portréjával rendezett körmenet résztvevői közé lőttek, a véres vasárnapnak 4600 halottja és sebesültje volt. ► Oroszország 1914-ben a britekkel és franciákkal szövetségben, az antant tagjaként lépett be az első világháborúba. A -sorozatos vereségek, a veszteségek, a nélkülözés és a nyomor az uralkodó ellen fordította népét, a német származású cárnét és a gyűlölt kegyenc Raszputyint árulással vádolták, amin Raszputyin meggyilkolása sem változtatott. A legenda szerint az őrült szerzetes halála előtt levelet ín a cámőnek: „Kegyeden kínok közt halok meg. Halálom után testem nem talál nyugalomra. Aztán elveszted a koronádat. Te és a fiad, mint ahogy az egész családod le lesztek mészárolva. Ezután egy szörnyű özönvíz árasztja el Oroszországot. Az ördög keze közé kerül.” ► 1917 januárjától egymást érték a sztrájkok, tüntetések a fővárosban, s március 8-án kitört a forradalom. Március 12- én ideiglenes kormány alakult, ezzel egy időben létrejöttek a munkás- és katonaszovjetek. Miklóst március 15-én lemondatták, véget ért az orosz monarchia története és a Romanov-dinasztia három évszázados uralma. ► Miklóst családjával együtt Carszkoje Szelóban helyezték házi őrizetbe, majd a családot 1917 nyarán a nyugat-szibériai Tobolszkba vitték. A polgárháború alatt, 1918 áprilisában a közeledő fehérek elől az Európa és Ázsia határán fekvő Jekatyerinburgba ivitték őket, ahol fogolyként éltek az Ipatyevházban, még az ablakon sem nézhettek ki. ► 1918 nyarán a bolsevikok ellen küzdő fehérek csapatai Jekatyerinburg közelébe értek, és félő volt, hogy kiszabadítják Miklóst. A július 16-ról 17-re virradó éjszaka egy különítmény felébresztette és a pincébe parancsolta a cári párt és gyermekeiket - a 22 éves Olgát, a 21 éves Tatjánát, a 19 éves Mariját, a 17 éves Anasztáziát és a 13 éves Alekszej cárevicset -, továbbá orvosukat és személyzetüket. Itt felolvasták halálos ítéletüket, majd sortüzet adtak le rájuk, a legenda szerint a három cárlányt, mivel a fűzőjükbe varrt ékszerekről a golyók visszapattantak, puskatussal verték agyon. ► A tetemeket ágyneműbe csomagolva a Jekatyerinburg melletti erdőbe vitték, ahol savval és mésszel öntötték le, majd egy elhagyott bányában elásták. (Számos legenda keringett arról, hogy a család egyes tagjai életben maradtak, csak Anasztáziából legalább tíz bukkant fel.) ► A vélt maradványokat 1979-ben találták meg, de csak a kommunizmus bukása után, 1991-ben hántolták ki és 1998-ban a szentpétervári Péter Pál-erődben, a cárok hagyományos temetkezési helyén temették újra (Marija és Alekszej maradványaira csak 2007-ben bukkantak rá). (MTI) Megerősítették a legújabb genetikai vizsgálatok II. Miklós és családtagjai csontjainak azonosságát A legújabb genetikai vizsgálatok megerősítették, hogy valóban a 100 éve meggyilkolt II. Miklós orosz cár és családtagjai maradványait találták meg egykoron Jekatyerinburgban - jelentették be hétfőn a vizsgálatokat végző szakemberek. A feltárt csontok újabb vizsgálatai elvezethetnek ahhoz, hogy az orosz ortodox egyház elismerje: a cári család maradványait tárták fel 1979-ben, és teljes pompával végső nyugalomra helyezzék azokat. A genetikai vizsgálatokat az ortodox egyház rendelte el, amely megkérdőjelezte a korábbi eredményeket. A teszt része volt az, hogy II. Miklós apjának, III. Sándor cárnak a maradványait kihantolták, és a vizsgálatok igazolták, hogy „apáról és fiáról van szó” — jelentették be az illetékesek. Az ortodox egyház közölte, hogy mérlegeli az eredményt, és méltatta a vizsgálatok lefolytatását. II. Miklós (Fotók: TASR/AP) II. Miklós cárt és német származású feleségét, valamint öt gyermeküket, szolgáikat és orvosukat 1918. július 16-ról 17-re virradóra a bolsevikok lőtték agyon az Ural-hegységben lévő Szverdlovszkban (ma Jekatyerinburg), ahol házi őrizetben éltek. Gyilkosaik villámgyorsan elföldelték a maradványokat, amelyek nagy részét 1979-ben találták meg. A cár, a felesége és három gyermeke csontjait 1998-ban Szentpétervárra szállították, de az orosz ortodox egyház megtagadta a méltó temetést tőlük, megkérdőjelezve valódiságukat. Az azonosítás érzékeny vallási problémát vet fel, mivel az ortodox egyház mártírként szentté avatta a cárt és családját, ezért csontjaik szent relikviáknak számítanak. Sokan azt várták, hogy az egyház a keddi százéves évfordulóhoz időzítve elismeri a maradványok azonosságát. Vladimir Legoida, az egyház szóvivője közölte, hogy figyelmesen tanulmányozzák a legújabb eredményeket. A vizsgálatok tovább folytatódnak, történelmi dokumentumok bevonásával. (MTI) Százezren emlékeztek a cári családra A 100. évforduló mozgósította a cáristákat és szimpatizánsait. Az emlékezők körmenetét Kirill pátriárka vezette. Helyi idő szerint éjjel két órakor indult útnak a körmenet a kivégzés helyszínétől, és a 21 kilométerre fekvő Ganina Iama kolostorba tartott. (Fotók: sita/ap) K irill pátriárka, vezetésével mintegy százezer ember emlékezett kedden II. Miklós utolsó orosz cár és családja kivégzésének 100. évfordulójára az uráli Jekatyerinburgban, ahol 1918. július 17-re virradóra a bolsevikok agyonlőtték az akkor már trónjáról lemondott és házi őrizetben tartott cárt, családját, szolgálóit és orvosukat. Helyi idő szerint éjjel két órakor indult útnak a körmenet a kivégzés helyszínétől, és a 21 kilométerre fekvő Ganina Iama kolostorba tartott. Az orosz ortodox hívők az ország különböző részeiből érkeztek, de külföldről is jöttek emlékezni a cári családra. Mintegy húszezer ember a kolostornál csatlakozott a menethez - közölték a helyi hatóságok. 2002-ben egy hasonló megemlékezésen csupán kétezer ember vett részt. A kolostor azon helyek egyikén épült, ahol az utolsó orosz cár és családja maradványait elhantolták a kivégzés után. A zarándokokhoz szólva Kirill pátriárka hangoztatta, hogy Oroszországnak „tanulnia kell ebből a nehéz és keserű tapasztalatból”. „Kitartóan ellen kell állnunk minden olyan gondolatnak és olyan vezetőknek, akik azt ajánlják nekünk, hogy életünk, hagyományaink és hitünk megsemmisítésével fogadjunk el egy új, ismereden, boldog jövőt” - szólított fel az egyházi vezető. Az orosz állam a kivégzés 100. évfordulójára nem tervezett semmilyen hivatalos megemlékezést, de a minisztériumok illetékesei részt vesznek egyes egyházi megemlékezéseken. (MTI)
