Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)

2018-07-21 / 167. szám

o N t/5 Patthelyzetben 3attinsonnal L3. oldal 2018. július 21., szombat, 11. évfolyam, 28. szám 19. századi krimi egy francia kastély padlólapjain I 1 alpesi francia I i ryr y falu kastélyának I %/ padlódeszká­~ J ira írta titkos k jJ naplóját egy 19. századi ács. Az őszinte feljegy­zésekből kirajzolódik az egykori falusiak élete.A különleges naplót a Picomtal kastély új tulajdonosai találták meg, amikor 2000-ben fel­újították az épület emeleti szobáit. A ceruzás írás a padlólapok alsó fe­lén rejtőzött, így azt csak a deszkák felszedésekor lehetett észrevenni. A feljegyzéseket a dátumok szerint 1880 és 1881 között Joachim Mar­­tin készítette - számolt be róla a BBC honlapja. A kutatás hamar kiderítette, hogy Martint bízta meg a kastély ak­kori tulajdonosa a parkettázással. Az ács különleges naplójából ki­derül, hogy az utókornak szánta a feljegyzéseket. A 72 rövidebb­­hosszabb naplórészlet némelyike pusztán a tényeket sorolja, mások­ban azonban személyes érzelmeit is megosztja a leendő olvasóval. Megtudhatjuk, milyen volt az élet Les Crottes-ban, hogyan dolgozott Martin, mit gondolt a faluban élő emberekről, milyen politikai néze­teket vallott, és mit gondolt kortár­sai szexuális életéről. Naplója egy falusi ember kivételes tanúvallomá­sa az adott korról és kortársairól. „Egy egyszerű mesterember szavai. Nagyon személyes dolgokról szá­mol be, mert tudja, hogy azokat senki sem fogja elolvasni, csak va­lamikor a távoli jövőben” - mondta el Jacques-Olivier Boudon, a Sor­bonne Egyetem történésze. Joachim a szextől a bűntetteken át a vallásig számos témát felhoz, és ezzel rendkívüli bepillantást enged a kastély falain túli kis település, Les Crottes (ma: Crots) lakóinak életé­be. A napló legsokkolóbb bejegyzé­se egy gyermekgyilkosságot idéz fel, amely 12 évvel később is üldözte Joachimot. „1868-ban éjféltájban elhaladtam egy istálló ajtaja előtt. Nyöszörgést hallottam. Egy régi barátom szere­tője volt, aki éppen vajúdott” - írta. Az ács felidézte, hogy időközben a nő hat gyermeket szült, négyet közülük az istállóban földeltek el. Azt is világosan leírta, hogy nem az anya, hanem a szeretője - vagy­is barátja, Benjamin - ölte meg a gyermekeket, akit Joachim azzal is megvádol, hogy az ő feleségét is megpróbálta elcsábítani. „Ez a bűnöző most megpróbálta el­­baltázni a házasságomat. Csak egy szót kéne szólnom, rámutatni az is­tállóra, és mind a börtönben végez­nék. De nem teszem. Gyermekkori barátom. Az anyja pedig az apám szeretője” - írta. Joachim naplója szerint az olyan falvakban, mint Les Crottes, a gyermekgyilkosság tabu volt, a népek tudták, hogy megtör­ténik, de senki sem beszélt róla. Nagyon is elképzelhető, hogy a De vidéken orvosból kevés volt, és a betegekhez is a papokat hív­ták. Joachimnak és a többi pana­szosnak ezzel a gyakorlattal nem is volt baja, csupán azzal, hogy az abbé doktornak egyáltalán nem vált be. Másik érdekesség, hogy a falu nem katolikus papot kért az abbé he­lyett, hanem protestánst, noha Les Crottes-ban alig akadtak protestáns hívők, bár Joachim anyja éppen egy volt közülük. Boudon szerint ez azt mutatja, hogy az emberek fejében a katoli­cizmus és a protestantizmus között nem volt olyan éles különbségtétel, mint gondolták, egy házas lelki­­pásztor éppenséggel szimpatikus volt számukra. „Boldog Halandó. Mikor engem olvasol, én már nem leszek többé. Légy okosabb annál, mint én vol­tam 15 és 25 éves korom között, amikor csak a szerelemért és az al­koholért éltem, keveset tettem és sokat költöttem. Hegedűs voltam” — írta magáról az ács. Joachim Martinról kevés maradt fenn. 1842-ben született és 1897- ben hunyt el. Fiatalemberként ün­nepségeken hegedült. Négy gyer­meke született. Nem tudni, hogy készült-e róla valaha fénykép. Boudon szerint az ács nyilvánva­lóan okos és érzékeny ember volt. Naplóját kifejezetten a halála utáni időknek, egy jövendőbeli olvasó­nak szánta. ,A történetem rövid és őszinte és egyenes, mivel rajtad kívül senki sem látja majd, mit írtam” - fogal­mazott a padlódeszkán. Picomtal kastély időközben egy kis szállodává alakult át, így bárki eltölthet egy-két napot a varázsla­tos, ám egyben titokzatos épület­ben. Joachim Martin padlólapjait hiába keresnénk a kastélyban, ám aki érdeklődik irántuk, annak szívesen megmutatják. Nyaranta egyébként egy rendezvény ke­retében egy színész bújik az ács szerepébe, és a falu életéről mesél. Olyan pikáns részletekbe azonban, mint Joachim Martin, nem bo­csátkozik. (MTI, ug) Részlet a padlódeszkára írt naplóból A zeneterem (Fotók: Cháteau de Picomtal) titok terhe vezette Joachimot a naplóírásra. A másik ok a helyi pap elleni haragja lehetett. Az 1880-as években gyors változá­sok zajlottak, létrejött a harmadik francia köztársaság, a monarchia a végét járta, országszerte reformok zajlottak, amelyek az egyház hatal­mát is korlátozták. Joachim örült a reformoknak, részben személyes ér­zelmei miatt, ugyanis utálta Lagier abbét, aki szerinte a gyónást hasz­nálta ki szexuális vágyai kielégítésé­re, és nagy nőfaló hírében állt. Mint egy bejegyzésben írta: az abbé beleártotta magát a családi ügyek­be, a gyónás ürügyén arról faggató­­zott, hogy ki hogyan szeretkezik a feleségével. A kastély kert felőli része közötti feszültség tovább nőtt: 1884-ben azt kérték a hívők, hogy váltsák le Lagier-t. Számos levél támogatta a petíciót, közülük az egyiket Joachim írta. A levelek részben arra hivatkoznak, hogy az abbé megsérti a gyónási titkokat. De azt is írták, hogy szörnyen al­­kalmadan doktor. Ez pedig egy újabb érdekességre világít rá, arra, hogy a korabeli falusi életben sok pap gyógyító­ként is működött, ami ugyancsak felbosszantotta az igazi orvosokat. ▼ A kastélyszálló legszebb lakosztá­lya, amelyet XVI. Lajosról neveztek á-*■ A Cháteau de Picomtal az Hautes-Alpes megye Crots falujában, a gyönyörű Lac de Serre-Poncon közelében „Tudni akarja, hogy hány alkalom­mal egy hónapban”, és azt is, hogy milyen pozitúrában. Boudon szerint akkoriban nem volt ritka, hogy a papok ilyen kér­déseket tettek fel a hívőknek azon a vallási alapon, hogy irtsák a nem gyermeknemzés céljából történő szexuális együtdétet. Az epizód fel­jegyzése azonban azt jelzi, hogy ez a gyakorlat inkább az egyházellenes­­séget növelte. Bourdon kutatásai kiderítet­ték, hogy a gyülekezet és az abbé

Next

/
Thumbnails
Contents