Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)
2018-07-20 / 166. szám
KÖZÉLET 2 I 2018. július 20. lwww.ujszo.com Kérdéses a kórházi reform megvalósítása A kórházi ágyak csökkentése után több ideje lesz a nővéreknek és az orvosoknak a páciensekre (Felvétel: Jozef Dubravay/Plus jeden den) NAGYROLAND Az egészségügyi minisztérium könnyebben megközelíthető kérházakat ígér, emellett pedig több mint 5000 kihasználatlan kórházi ágytól is megszabadulna. Tornáé Szalay, az Egészségpolitikai Intézet (HPI) vezetője szerint a változások jól hangzanak, a megvalósításukban viszont kételkedik. Andrea Kalavská (Smer-jelölt) egészségügyi miniszter szerint az egyes beavatkozások szisztematikus elosztása rendkívül fontos. A lokális kórházakba kerülnének például a lábtöréses betegek, de ezekben a kórházakban stabilizálnák a súlyosabb betegek állapotát is - például szívinfarktussal érkező pácienseket - szükség esetén pedig további vizsgálatokra szállítanák őket a magasabb minősítéssel ellátott kórházakba. A lokális kórházak a tervek szerint fél órán belül elérhetőek lesznek a lakosság mintegy 91 százalékának, így ide kerülnek majd a sürgős esetek. A második csoportba tartozó kórházakba a lakosság 92 százaléka legfeljebb egy órán belül eljutna, a harmadik csoportba tartozó nemzeti kórházak pedig szinte az egész lakosság számára elérhetővé válnának két órán belül. Miroslav Kocán, az Általános Egészségbiztosító (VsZP) vezérigazgatója szerint a kórházak új felosztása sokat segíthet az egészségügy helyzetének stabilizálásában. „Újraértelmeztük a kórház fogalmát. Meghatároztuk, hogy milyen esetekben kell a kórházaknak azonnal elérhetőknek lenniük, és azt is átgondoltuk, hogy milyen kórházi kezeléseket érdemes nagyobb osztályok hatáskörébe helyezni” - jelentette ki Kocán. Kevesebb ágy Kalavská a rövidebb kórházi látogatások fontosságát is hangsúlyozta. Elmondása szerint a világban elterjedt a kórházi ellátás időtartamának lerövidítése, Szlovákiában is ez lesz a megoldás. A rövidebb kórházlátogatásokkal együtt a kórházi ágyak kihasználtsága is megváltozna. A reform értelmében a kórházi ágyak csaknem egyötöde eltűnne, így a 32 ezer ágyból mindössze 26 500 maradna. Ä minisztérium felhívja a figyelmet, hogy a kevesebb ágy miatt a kórházak több pénzt tudnának megspórolni, amit a megmaradó ágyak fejlesztésére fordíthatnak, és így a betegekre is több orvos és nővér jutna. Mária Lévyová, a Páciensek Jogvédő Szövetségének (AOPP) elnöke pozitívan áll a változásokhoz. „A nem kihasznált ágyak eltávolításának köszönhetően az orvosok többet tudnak majd kommunikálni a betegekkel, ami a gyógyításban az egyik legfontosabb tényezőnek számít” - mondta Lévyová. Ha sikerül a reform... Peter Pellegrini kormányfő a sajtótájékoztatón hozzátette, hogy tárgyalt a pozsonyi, a kassai és a turócszentmártoni orvosi egyetem dékánjával, és megkérte őket, hogy fokozatosan vegyenek fel 185 diákkal többet. A diákok felvétele 2 millió euróba fog kerülni, de Pellegrini kijelentette, hogy erről a lépésről már tárgyalt Peter Kazimir (Smer) pénzügyminiszterrel is, s hajlandók lesznek fedezni ezt a többletkiadást. A változásokkal kapcsolatban óvatosan fogalmazott Tomás Szalay. „A reform mind gazdasági, mind egészségügyi szempontból hatékony. Ha sikerülne véghezvinni az ígért változtatásokat, az hatalmasat lendítene a szlovák egészségügy helyzetén. A páciensek számára jobban elérhetővé válnának a kórházak, az egészségügyi dolgozók jobb fizetést kapnának, a kórházak pedig nem termelnének veszteségeket. Valószínű, hogy az egészségügy helyzete a nemzetközi adatokhoz viszonyítva is javulna. Azonban van itt egy feltétel, ha sikerülne megvalósítani a reformot. Az egészségügy tökéletesítéséről már több mint tíz éve zajlanak tárgyalások, születtek is reformok, viszont egyik sem jutott el a megvalósításig, hiszen hatalmas politikai költségekkel járnának, ezért én kétkedő vagyok a tervezet jövőjével kapcsolatban” - mondta lapunknak a szakember. (SUA) Bizonytalan helyzetben az SAV alkalmazottai Börtön egy politikus kérdőre vonásáért A törvénytervezet nagy valószínűséggel összefüggésben van azokkal az ügyekkel, amelyeket a magyar sajtó az utóbbi időben tárt fel kormánypárti politikusokkal kapcsolatban (Somogyi Tibor felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Bár a Focus ügynökség tegnap közzétett felmérése szerint a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) az az intézmény, amely az emberek legnagyobb bizalmát élvezi, az alkalmazottak az akadémiában uralkodó siralmas helyzetre panaszkodnak. Kilátástalan helyzet Andrej Rusnák, az SAV szakszervezeti tanácsának elnöke szerint a problémát az intézet kutatói a közintézménnyé való átalakulása okozza. Elmondta, a dolgozóknak azt ígérték, meg sem érzik az intézmény átalakulását, az alkalmazottak viszont megérezték, és most kérdéseket tesznek fel. „Egyre nagyobb a bizonytalanság, az alkalmazottak azt sem tudják, kivel állnak munkajogi kapcsolatban, milyen módon biztosítják fizetéseiket, a járulékok fizetését. Jogi vákuumban vagyunk” - mondta el Rusnák, hozzátéve: az SAV egyes intézményei jelenleg nem rendelkeznek minden jogkörrel, ami nehezíti a munkaszerződések létrehozását vagy a szolgálati utakkal való elszámolást. Fenyegető felmondáeok Rusnák kiemelte, hogy több mint 3400 alkalmazott dolgozik az SAV 47 intézetében. Elmondása szerint a szakszervezetek már tárgyaltak Martina Lubyová (SNS) oktatásügyi miniszterrel. „Négy találkozón vettünk részt. Biztosítottak minket, hogy ha minden törvényi feltételt teljesítünk, az átalakulás folytatódik” - fejtette ki Rusnák. Arról, hogy a kialakult helyzet miatt benyújtanak-e az SAV alkalmazottai felmondásokat, a szakszervezeti vezető nem akart beszélni, csak annyit mondott, nagy veszteség lenne a tudománynak, ha emiatt az állapot miatt mondanának fel a dolgozók. „A tudományban szeretnénk dolgozni, be akarjuk fejezni a ránk váró kihívásokat. Követjük az etikai kódexet, ezért kényszerülünk még ilyen feltételekkel is dolgozni” - jegyezte meg Rusnák. Megbízunk az SAV-ben A Focus az utóbbi napokban mérte fel, mely intézményekben bíznak a leginkább az emberek. A legtöbben, a válaszadók 71%-a válaszolta, hogy teljesen, vagy inkább az SAV-ben bízik. A második helyen a szlovák felsőoktatási intézmények (70,6%), a harmadik helyen pedig a helyi önkormányzatok szerepeltek (65,2%). Kiderült továbbá, hogy a közszolgálati televíziót és rádiót (RTVS) a megkérdezettek 63,7%-a tartja megbízhatónak, a hadsereget 63,2 százalék, az elnököt 51,4 százalék, a szakszervezeteket 49,9%, a rendőrséget 48,7%, az állami hivatalokat 47,2 százalék, a magánmédiákat 42,6%, a nem kormányzati szerveket 41,1%. A kormányban a megkérdezettek csupán 34,2%, a parlamentben 31,5%-a, a bíróságban és a jogrendszerben pedig 30,9%-a bízik. Ami a skála másik oldalát illeti, a legtöbb válaszadó egyáltalán vagy inkább nem bízik a bíróságokban és a jogrendszerben (66,9 %). A bizalmatlanság tekintetében a második helyen a parlament (66%), a harmadikon pedig a kormány áll (63,6%). (TASR, ma) KÓSAANDRÁS Ugyanolyan rossz megfogalmazást, gumiparagrafusokat tartalmaz a „magánélet védelme" javaslat, mint a gyülekezési törvény módosítása. Budapest. Kosa Lajos, a Fidesz politikusa a Népszavának adott interjúban azzal magyarázta a törvénytervezetet, hogy „ideje visszaszorítani azt, ami a mai közbeszédben szinte mindennapos, amely szerint egy politikust nem a tevékenysége, eredményessége alapján ítélnek meg, hanem teljesen lényegtelen műbotrányok kapcsán igyekeznek befeketíteni. Sokakat ért rendkívül méltánytalan és igaztalan támadás, amely miatt helyes ez a szabályozás. A politikusokat, lehet, sőt kell is bírálni, a családtagjaikat, ismerőseiket pedig békén kell hagyni”. Kosa konkrét példaként még arra is hivatkozott, hogy ha egy újságíró barátja ellop egy rúd szalámit, attól még az újságíróval magával nem kellene foglalkozni. Jogi következmények Nehéz eltekinteni attól, hogy a törvénytervezet összefüggésben lehet azokkal az ügyekkel, amiket a magyar sajtó az utóbbi időben tárt fel kormánypárti politikusokkal kapcsolatban. Az egyik legnevezetesebb Rogán Antal „helikopterezése” volt, Orbán Viktor bizalmasa családjával egy bérelt magánhelikopteren utazott egy esküvőre még 2016- ban, a hírt közlő Népszabadságot nem sokkal később bezárták. Semjén Zsolt svédországi luxusvadászatairól is baj osan lehetne írni ezek után jogkövetkezmények nélkül, hiszen a KDNP vezetője is mondhatná, hogy Svédországban élő testvérét látogatta meg, az utat pedig egy ismerőse finanszírozta (mellesleg egy az állammal is üzletelő ismerős), így ehhez senkinek semmi köze. De magának Kosa Lajosnak sem kellene válaszolnia azokra a kérdésekre, hogy családtagjai hogyan jutottak hozzá különböző üzleti érdekeltségekhez. A magyar média maradék, még függetlenül működő része nyilván foglalkozni fog ezekkel az ügyekkel a jövőben is, de az újságíróknak számolniuk kell a jogkövetkezményekkel, az adott esetben milliós sérelemdíjakkal. Az otthon védelméről szóló paragrafus pedig a politikusok házainak közelébe szervezett demonstrációkat akadályozhatja meg. Ilyenekre is rendszeresen sor került korábban. Börtön is fenyegethet Míg a fenti esetekben „csak” polgári jogi következményekkel kell számolnia a szabálysértőnek, egy friss, másik törvényjavaslat már büntetőjogi kategóriává teszi a „hivatalos személy sérelmére, hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben” a mindennapi életbe önkényesen beavatkozó, vagy megfélemlítő viselkedést tanúsít. Első esetben kettő, a másodikban akár három évig tartó szabadságvesztés is kiszabható lenne ilyen esetben. Az indoklás szerint a,Jnvatalos személyeket is megilleti az a jog, hogy hivatali tevékenységük ellátását követően, például otthonukban, szabadságuk alatt nyugodtan tudjanak pihenni, hivatalos eljárásuk miatt ne zaklassák őket” - mindezt szintén a magánélet védelmére hivatkozva. Ez a kritikusok szerint akár azzal is járhat, hogy egy az utcán sétáló politikust megszólító választópolgárt, újságírót akár börtönbüntetésre is ítélhetik, ha bármilyen ügyben, bármennyire is békés módon, de kérdőre vonja bármivel kapcsolatban és az illető politikus úgy érzi, zaklatás áldozata lett.
