Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)

2018-07-19 / 165. szám

WWW.UJSZO.COM ■ UJSZOÍ®UJSZO.COM ja a tervező, de a mester­séges és a természetes hangulatú létesítmények együttes használata bizony kuszaságot, rendetlensé­get tükröz. A mesterséges vízi elemeket elsősorban az architektonikus kertek­ben használjuk, míg a ter­mészetes vonalvezetésű elemek az organikus ker­tekbe illenek jobban. A víz legfontosabb hatása, hogy környezetében megváltoz­tatja a mikroklímát. A mes­terségesen forgatott víz, az állandó párolgás és a nö­vények fokozott vízfelvevő képességének' hatására a kerti tó szomszédságában jobban megmaradnak az igényesebb növényfajták is. A víz a vadvilágot is vonzza, biztosak lehetünk hát ab­ban, hogy a madarak ha­mar rátalálnak új itatójukra, a kétéltűek pedig szaporo­dóhelyként fogják birtokba venni. Halakat is telepíthe­tünk a tóba, de számolnunk kell azzal, hogy tovább terhelik a vízi ökosziszté­ma kényes egyensúlyát. A víz tisztasága az egyensúly legjobb fokmérője. Amelyik vízben elég oxigén van és kémhatása (pH) is megfe­lelő, annak színe áttetsző, legalább 50-60 cm mélyre átlátható. Ebben a halak és a vízi növények is jól ér­zik magukat, ellenállnak a fertőzéseknek, élősködők­nek. A nagy melegekben a tó vize elkezd algásodni, és elszaporodik felszínén a békanyál. Ez főleg a sekély vizeket veszélyezteti, ahol nincs árnyékos felület. Ki kell építenünk egy állandó vagy időszakos rendszert, amely forgatja a vizet, és visszatértekor oxigént juttat a tóba. A víz forgatását szi­vattyúval oldjuk meg. Apró szökőkutat, vízesést, kerin­getést vagy ezek együttes variációit is kialakíthatjuk. MIT HOVA TELEPÍTSÜNK? Víz mellé vagy közelébe a következő növényeket tele­píthetjük: KERTÉPÍTŐ MÉRNÖK ■ Vízi növények (az egész gyökérzóna állandóan víz­ben van) ■ Mocsári növények (a szár és gyökérzóna idősza­kosan víz alá kerülhet) ■ Vízparti növények (víz­igényük nagy) Ezeknek a növényeknek (vízi és mocsári) pótolha­tatlan szerepük van a víz tisztasága, az oxigénterme­lés és a kémiai egyensúly fenntartása szempontjából, s gyökereik ideális szaporo­dó és élőhelyet jelentenek az apró rákoknak, rovarok­nak, halaknak és kétéltűek­­nek. Napos helyen sok éve­lővel hívhatjuk fel a figyel­met a vízpartra: ilyen a sárgaliliom (Hemerocallis - íaliovka), a szibériai nő­szirom (Iris sibirica - kosa­­tec sibírsky), a fáklyaliliom (Kniphofia uvaria - faklov­­ka), a szappanfű (Sapona­­ria - mydlica) és a japánfű (Miscanthus - miskant). Árnyékba a kaukázusi ne­felejcset (Brunnera mac­­rophylla - brunnera), a bőrlevelet (Bergenia - ber­­génia tucnolistá) és egye­bek mellett az árnyliliomot (Hosta - funkia) javasoljuk. A természetben ezek a növények csak időszakos vízborítást kapnak, amit kertünkben a megfelelően programozott automata öntözőrendszer helyettesít. Kósa Károly A zárt díszmedencék környékére ne ültessen valódi mocsári növényeket, ugyanis a vízszint ingadozása miatt a gyökerek táplálása akadozik! Találja meg a kiszemelt mocsári növény száraz­földi rokonát, amivel szinte ugyanazt a hatást érheti el. Díszkert MUNKÁRA BÍRNI A TERMÉSZETET a Trifender SEGÍTSÉGÉVEL A szemnek alig látható világ - ismerd meg a mikorrhizát, jobb tápanyag ellátást és védelmet biztosító TRIFENDER hihetetlen gazdagságát és „világmegváltó” erejét! Valamikor erdei földbe ültettük palántáinkat, nö­vényeink ebben a talajban nőttek is rendesen, igaz, a gaz is, de nem voltak visz­­szafogva kultúrnövényeink mint napjainkban. Mekko­ra bölcsesség! A hasznos gombák tömkelegé tobzó­dott azokban a földekben, természetes módon fordul­nak elő a talajban és kölcsö­nösen előnyös kapcsolatot alakítanak ki szinte minden növény gyökérzetével. Ed­dig bizonyított kedvező ha­tásuk arra ösztönöz, hogy még többet megtudjunk e szemnek alig látható világ­ról, a hasznos gombák kivé­teles gazdagságáról. A hasznosgombák (mint a Trichoderma asperellum) több millió éve léteznek a Földön, de a talajkutatók csak a közelmúltban fedez­ték fel, hogy ezek az apró organizmusok mennyire fontosak, hogy miként já­rulnak hozzá a növények kiegyensúlyozott fejlődésé­hez, és hogy milyen mód­szerrel lehet ezeket az alkal­mazott közeghez adagolni, hogy a termesztett növé­nyek egészségesebbek és szebbek legyenek. Talajban a hasznosgombák szimbio­tikus módon kapcsolódnak a növények gyökereihez, és mind a gombák, mind a hozzájuk kapcsolódó növé­nyek kölcsönös előnyöket élveznek. A gomba cukrot (glükózt) vételez a növény gyökerétől, és tápanyag­­felvételre alkalmas hosszú hífafonalakat növeszt. A rendkívül vékony fonalak könnyedén behatolnak a ta­laj apró ásványos repedése­ibe, réseibe, ahol másképp elérhetetlen növényi táp­anyagokat találnak, és nagy felületet biztosítanak azok felszívódásához. A gyökér­környezetben található, nö­vényi táplálkozásra alkalmas tápelemeket egyszerűen visszavezetik a gazdaszer­vezetbe, melyeket aztán a növény is könnyen fölvesz. A Trifender segítségével mikorrhizált „másodlagos gyökérrendszer" előnyeivel rendelkező növények több vizet és tápanyagot szívnak fel, mint a mikorrhiza nélküli talajokban növekvő társaik. Ä táplálékfelvétel akár 700 százalékkal is növekedhet azokban a talajokban, ahol mikorrhizapopulációk van­nak jelen. Különösen a fosz­for, a kálium és a magnézi­um felszívódása lesz jobb, de számottevően javul a mikroelemek és a víz fel­vétele is. Különféle mikorr­­hizagombák bőségesen találhatók szinte minden bolygatatlan talajban szer­te a világon. Az intenzíven művelt és vegyi gombaölő szerekkel szennyezett tala­jok ugyanakkor lassan, de végül biztosan elveszítik az összes kedvező hasz­nos mikroszervezetet. Ez a lepusztulási folyamat haj­tatott körülmények között döbbenetesen gyors, akár 2-3 év elegendő hozzá, míg ugyanilyen mértékű lepusz­tulás szántóföldi környezet­ben - a termesztés inten­zitásától függően - 20- 30 év alatt következik be. A ki­merült talajokban növekvő növények gyökérrendszere általában vasvillaszerű ke­mény fogakra emlékez­tet, míg a mikorrhizában gazdag talajokban vastag, egészséges, laza (rongysze­rű) szerkezetű. A Holland kertészetek szaktanácsadói azt taná­csolják, hogy telepítéskor adagoljuk be az első Trifen­der kezelést a már kiültetett növények gyökérzónájába. És ezt a kötelező gondosko­dást, megismétlik havonta a mikroorganizmusokkal egyetemben, és még ter­mészetes serkentőhatású Chitopron nevű készít­ményt is bejuttatnak. A Chit­opron arra serkenti a nö­vényt, hogy több gyökeret képezzen, ez növeli a gyö­kér menyiségét beleértve a szimbiotikus kapcsolatot a gombákkal. így növényeink több tápanyagot tudnak felvenni több gyökéren keresztül. Ezt a techno­lógiát szabadföldön akár búzában napraforgóban repcében csak egyszeri ke­zeléssel meg lehet oldani. Míg intenzív termelés mellet havonta alkalmazva cse­­pegtetőn keresztül látható eredményeket hoz, főleg a mai kizsigerelt, túlsózott földeken termelőknek. TamaSek Zoltán BIOLÓGIAI NÖVÉNYVÉDELEM Systémy ekologickej ochrany rastlin bioTomal BIOTOMAL s.r.O. 941 36 Rábán 176 E-mail: bioservis@jbiotomal.sk www.biotomal.sk 2018. július KERTésUDVAR ^ HIRDETÉS ■ DPI 80026

Next

/
Thumbnails
Contents