Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)

2018-07-18 / 164. szám

6 I KÜLFÖLD 2018. július 18.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Aláírták az unió- Japán egyezményt Tokió. Aláírták az átfogó sza­badkereskedelmi megállapodást az Európai Unió és Japán veze­tői, ami a felek reményei szerint ellensúlyozza a Donald Trump amerikai elnök kereskedelem­politikája által szabadjára enge­dett protekcionista erőket. Az unió és a Japán között 25. csúcs­­találkozó keretében Jean-Claude Juncker, a brüsszeli bizottság vezetője és Donald Tusk, az Eu­rópai Tanács elnöke, Japán ré­széről pedig Abe S indzó kor­mányfő látta el kézjegyével a megállapodást. Japánban és az EU 28 tagállamában 640 millió ember él, a felek együttesen a vi­lággazdaság közel 30%-át teszik ki, részesedésük a világkereske­delem teljes forgalmából meg­közelíti a 40%-ot. Japán az EU 6. legnagyobb exportpiaca. (MTI) Macedónia és az uniós csatlakozás Szkopjo. Macedónia és az Euró­pai Unió között ajövő év júniu­sában kezdődhetnek meg a hiva­talos csatlakozási tárgyalások, az előkészítő folyamat pedig már most megkezdődött - jelentette ki Zoran Zaev macedón kor­mányfő, miután tárgyalást foly­tatott Johannes Hahn uniós bőví­tési biztossal. Hahn azért utazott Szkopjéba, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdésének részleteiről, valamint az uniós átvilágítási szakasz megkezdé­séről tárgyaljon az ország vezető politikusaival. A csatlakozási tárgyalások során a tagjelölt or­szágok és Brüsszel között 33-35 tárgyalási fejezetet nyitnak meg, és a teljes jogú tagság feltétele az összes fejezetek lezárása. (MTI) Patthelyzet Szlovéniában Ljubljana. Patthelyzet alakult ki a kormányalakítási tárgyaláso­kon Szlovéniában, miután a konzervatív Új Szlovénia (NSi) elnöksége úgy döntött, megsza­kítja a megbeszéléseket a parla­mentbe bejutott baloldali pár­tokkal. A Janez Jansa volt mi­niszterelnök vezette ellenzéki jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) megnyerte a június 3- i választást, de nem szerzett elég voksot ahhoz, hogy önállóan kormányt alakítson. Borút Pahor államfő péntekig adott neki időt, hogy tárgyalásokat folytasson egy lehetséges koalícióról. (MTI) Kurz: Ausztria nem fogad be senkit Bécs/Róma. Ausztria nem fo­gad be senkit az Olaszországba hajón érkezett 450 fős migráns­­csoportból -tájékoztatta Sebas­tian Kurz osztrák kancellár olasz kollégáját, Giuseppe Contét. Kurz azzal indokolta az elutasí­tást, hogy Ausztria 2015 óta la­kosságarányosan több menedék­kérelmet fogadott be, mint szá­mos más uniós állam. Németor­szág, Franciaország, Spanyolor­szág, Portugália és Málta jelezte, hogy befogad 50-50 embert. (MTI) Trump csúfosan leszerepelt Az amerikai elnök Vlagyimir Putyinnak adott igazat és nem hazája titkosszolgálatának ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Republikánus és demokrata párti politikusok egyaránt bírálták Donald Trump amerikai elnök Helsin­kiben, a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közösen tartott sajtókonferenciáján elhang­zott, az amerikai választási folyamatba történt orosz bea­vatkozásra vonatkozó kijelen­téseit. Párttársai nagyon súlyos jelzőkkel illették a szerintük leszerepelt Trumpot. Trumpot hevesen bírálták azért, mert szinte minden kérdésben alá­rendelte magát Vlagyimir Putyinnak a csúcstalálkozójuk után tartott kö­zös sajtótájékoztatójukon, melynek mélypontja az a pillanat volt, amikor Trump, Puty innal az oldalán, nem volt hajlandó egyértelműen állást foglalni a kérdésben, hogy a saját tit­kosszolgálatainak hisz-e, vagy Pu­tyin elnöknek abban, hogy az oro­szok titkosszolgálati módszerekkel próbálták befolyásolni az amerikai választást. Szégyenteljes pillanat Paul Ryan, a képviselőház repub­likánus párti elnöke szerint Donald Trumpnak „muszáj pontosan érzé­kelnie”, hogy Oroszország nem az USA szövetségese. „Nincs erkölcsi egyenrangúság az USA és Oroszor­szág között” - szögezte le közlemé­nyében a wisconsini politikus. Ryan hangsúlyozta: nem is kérdés, hogy Moszkva beavatkozott 2016-ban az amerikai választási folyamatba, és Oroszország „továbbra is ellensége­sen viseltetik alapvető értékren­dünkkel és eszményeinkkel szem­ben. Az Egyesült Államoknak Oroszország felelősségére kell össz­pontosítania, és arra, hogy véget vessen a demokrácia elleni aljas tá­madásainak”. A szenátus külügyi bi­zottságának elnöke, Bob Corker le­szögezte: Oroszország a helsinki sajtókonferencián „a balek” képét alakította ki az Egyesült Államokról. Corker csalódottnak és szomorúnak mondta magát, amiért Donald Trump nem vette védelmébe az amerikai hírszerző szervezetek megállapítá­sait az orosz beavatkozásról. Az agydaganattal kezelt John Mc­Cain arizonai szenátor közlemény­ben adott hangot vélekedésének, mi­szerint a csúcstalálkozó „tragikus té­vedés és az amerikai elnökök törté­netének egyik legszégyenletesebb pillanata” volt. A KGB a CIA előtt? Lindsey Graham dél-karolinai szenátor arról posztolt, hogy mind­az, amit Trump a sajtótájékoztatón mondott, azt az üzenetet küldi Moszkvába, hogy az USA „gyen­ge”. A dél-karolinai politikus - aki a szenátus fegyveres erőkkel foglal­kozó bizottságának elnöke is — azt írta: „Trump elnök elszalasztottá a lehetőséget, hogy felelőssé tegye Oroszországot a 2016-os beavatko­zásért, és ezzel erőteljes figyelmez­tetést intézzen Moszkvához az eljö­vendő választásokra nézve.” Sze­rinte ez még több gondot fog okozni, mint ahányat megold. Szintén az orosz beavatkozásról mondottak miatt bírálta Trumpot Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok frakciójának vezetője. Schumer a Twitteren azt írta: az el­nök megjegyzései, amikkel Putyin mellé állt az amerikai rendfenntartó erőkkel, nemzetvédelmi tisztségvi­selőkkel, hírszerző ügynökségekkel szemben, „meggondolatlanok, ve­szélyesek és gyengeségről tanúskod­tak”. A New York-i szenátor szerint Trump „megerősítette ellenfeleinket és meggyengítette a saját és szövet­ségeseink védelmét” és Trump „ön­magát az ország elé helyezte”. Sze­rinte amerikaiak milliói csak még in­kább azon fognak töprengeni, vajon Putyin fogja-e valamivel Trumpot. Nézete szerint az elnök „a KGB-t a CIA elé helyezte”. Egyúttal azt kö­vetelte, hogy a Trump kíséretében Helsinkiben tartózkodott nemzetbiz­tonsági tisztségviselőket és szakem­bereket idézzék be a kongresszusba meghallgatásra. A politikus javasolta tovább, hogy a csúcstalálkozó után fokozzák az Oroszország elleni szankciókat. A Politico című lap szerint az el­múlt egy hétben Trump átírta a bará­tok és ellenségek definícióját, és az amerikai-orosz közeledéssel egy új világrend van kialakulóban. Trump fel sem fogja A Fehér Ház ura nem foglalkozott a bírálatokkal, inkább tovább szidta az FBI-t, meg az orosz beavatkozást vizsgálókat. „A Robert Mueller ve­zette különleges bizottság vizsgálata éket vert az USA és Oroszország kö­zé” - állította Trump a Fox televízió­nak az orosz elnökkel tartott csúcsta­lálkozója utáni inteijújában. Az el­nök elmondta, a megbeszélések kez­detekor Vlagyimir Putyin kifejezet­ten sajnálkozott az amerikai vizsgá­latok miatt. Azt mondta, „igazán szé­gyenletes, mert oly sok jó dolgot te­hettünk volna” - idézte az orosz el­nököt Trump. Majd hosszasan rész­letezte, hogy ezt az éket szerinte „ha­mis hírekkel, boszorkányüldözéssel, elcsalt megállapodásokkal” alakítot­ták ki. Ezzel összefüggésben utalt a törvényhozásban a minap meghall­gatott volt FBI-munkatárs, a Trump elnökké választása ellen fellépni aka­ró Peter Strzok szerepére. (MTI, 444.hu) Széttépte Trumpot a Terminator Arnold Schwarzeneggerfilmszínészésvolt kaliforniai kormányzó videóüzenetet küldött az elnöknek. A 45 másodperces üzenetben elhangzott: „Úgy álltái ott, mint egy tál lefőtt tészta, mintegy rajongó kisfiú. Már csak az hiányzott, hogy aláírást vagy közös fotót kérjél tőle, vagy valami ilyesmi" - mondta Trump és Putyin közös sajtótá­jékoztatójáról, ami szerinte „kínos" volt. „Te vagy az Egyesült Álla­mok elnöke, neked nem szabadna ilyet tenned. Mi az anyám kínja van veled?" - kérdezte Trumpot, majd megidézte a republikánus Ronald Reagan szellemét. „Hova lett Ronald Reagan ereje és ke­mény szavai, amikor állt a berlini fal előtt, és azt üzente »Gorbacsov úr, döntse le ezt a falat«?" - mondta, majd egy fájdalmas, lemondó sóhajjal zárta monológját a Terminatort alakító színész. (444.hu) Ellentámadásba lendültek a brexit kemény vonalasai Elfogadta a brit kormány azo­kat a módosításokat, ame­lyeket a kormányzó Konzer­vatív Párt kemónyvonalas brexittábora terjesztett elő az EU-tagság megszűnóse utáni brit kereskedelmi politika vámszabályozási fejezetáről szóló törvényjavaslathoz. London. A Downing Street-i mi­niszterelnökség indoklása szerint a módosítások elfogadása nem vál­toztat az EU-val fenntartandó maj­dani kereskedelmi kapcsolatokról nemrégiben kidolgozott, a minap 104 oldalas fehér könyv formájában részletesen is közzétett javaslatcso­mag lényegén. E javaslatok jóval szorosabb jövőbeni kapcsolattartást indítványoznak az EU-val, mint amilyent az alsóházi tory frakció ke­ményvonalas brexitcsoportja látni szeretett volna. Boris Johnson, en­nek az erőteljesen EU-szkeptikus konzervatív pártcsoportnak a front­embere a múlt héten le is mondott Theresa May brit kormányfő kénytelen volt engedni a nyomásnak (Sita/ap) külügyminiszteri tisztségéről, és tá­vozott a brexitügyi tárca addigi ve­zetője, David Davis is. A Konzervatív Párt frakcióján be­lül létrejött erőteljesen EU-szkeptikus kampány csoport tagjai a brexit utáni brit kereskedelempolitika vámsza­bályozási fejezetének törvényjavas­latához több módosítást nyújtottak be. Ezek közül az egyik legsarkalatosabb törvényben rögzítené, hogy Eszak­­írország nem válhat az Egyesült Ki­rályság többi részétől különálló vám­szabályozási térséggé. Ennek jelen­tőségét az a mindmáig megválaszo­latlan kérdés adja, hogy miként lehet elkerülni a fizikai határellenőrzés visszaállítását az Egyesült Király­sághoz tartozó Észak-írország és az EU-ban maradó ír Köztársaság 499 km-es, jelenleg teljesen nyitott hatá­rán, amely a brexit után az Európai Unió és az Egyesült Királyság egyet­len szárazföldi vámhatára lesz. A ke­ményvonalas frakciócsoport elfoga­dott indítványai között szerepel an­nak törvénybe iktatása is, hogy az EU- val fenntartandó bármilyen jövőbeni vámpartneri kapcsolatrendszer ki­alakításához a brit parlamentnek kü­lön törvényt kell alkotnia. A brexit hívei az elmúlt időszak­ban alig burkolt fenyegetéseket fo­galmaztak meg Theresa May mi­niszterelnök politikai jövőjével kap­csolatban arra az esetre, ha kormány nem hajtja végre a fehér könyvben foglalt indítványcsomaghoz általuk előterjesztett módosításokat. (MTI) Az amerikai elnök méretes öngólt rúgott hétfőn Helsinkiben ítasr.

Next

/
Thumbnails
Contents