Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)

2018-07-03 / 152. szám

KULTÚRA 2018. július 3.1 www.ujszo.com Hagyjuk magunkat meglepni a Pohodán RÖVIDEN Elhunyt a Macskák koreográfusa London. Elhunyt 92 éves korá­ban Gillian Lynne, a Macskák című musical koreográfusa. Jú­niusban még részt vett azon a névadó ceremónián, amelyen munkássága előtt tisztelegve a New London Színházat, a Macs­kák című musical első otthonát átnevezték Gillian Lynne Szín­házra. Lynne 16 évesen, balett­táncosként kezdte pályafutását, később több mint hatvan előadást állított színpadra a londoni West Enden és a New York-i Broad­­wayn. Koreográfusként a Nort­hern Balettnél és a Bolsoj társu­latában is dolgozott. A legna­gyobb sikereit világszerte And­rew Lloyd Webber Macskák és Az operaház fantomja című mu­sicaljeinek koreografálásával aratta. A Macskákat Lynne ko­reográfiájával 1981-től 9 ezer előadáson láthatta a londoni kö­zönség, és az 1986-ban bemuta­tott Az operaház fantomja is vi­lágsiker lett, a művész a pálya­futása csúcsára ért velük. Kétszer kapta meg a Laurence Olivier­­díjat, és a montreaux-i Aranyró­zsa díjat is elnyerte a Muppet Show tévés koreográfiájáért. A Brit Film- és Televízióművészeti Akadémia (BAFTA) az A Simple Man című zenés filmért tüntette ki díjával. 2014-ben életműve megkoronázásaként II. Erzsébet királynőtől a dame cí­met is megkapta. (MTI) névsorátböngészve leszögezhetjük, a szervezőstáb idei telitalálatot érő fo­gása kétségkívül a karrieije csúcsán álló, excentrikus szólóiról elhíresült gitáros és énekes, St. Vincent lesz. St. Vincent, azaz Annie Clark egy olyan fiatal előadóművész, akiről nem is olyan régen, pályája elején az indie-színtér üdvöskéjeként beszél­tek. 2006-ban Sufjan Stevens zene­karának tagjaként turnézott Európa­­szerte, ezt követő szólókarrierje meglepően gyorsan ívelt felfelé. Az elmúlt tíz évben öt stúdióalbumot ké­szített, David Byme-nel közös le­mezt adott ki (Love this Giant, 2012), a Nirvana tagjai pedig arra kérték, hogy Kurt Cobain helyén gitározzon és énekeljen a zenekar Rock And Roll Hall Of Fame-es beiktatásakor. Ne­gyedik - és egyszerűen csak St. Vin­cent címen futó - albumát a kritiku­sok szinte kizárólag szuperlatívu­­szokkal illették, és azóta az artrock leginnovatívabb alakjaként emlege­tik. St. Vincent tavaly októberben ké­szítette el ötödik lemezét, Masseduc­­tion címmel: az eddig is domináló té­ma, azaz az erőviszonyok, a hatalom dinamikájának boncolgatása mellett az album erősen önéletrajzi hangvé­telt kapott. St. Vincent péntek esti koncertjén vélhetően a legfrissebb lemez dalai dominálnak, úgyhogy kí­váncsian várjuk, mi újat tudunk meg a művészről a produkció során. A nagyok közül kihagyhatatlan a legendás izlandi GusGus koncertje: ők egyébként a Sziget visszatérő vendégei, de idén a Pohoda szerve­zőinek is sikerült őket szerződtetni­ük. Szemezgessünk azonban a ke­vésbé ismert fellépők névsorából is. Yasmine Hamdan neve aligha cseng ismerősen a fülünkben, a BBC azon­ban már felfigyelt rá, hiszen A1 Ja­­milat című albumát tavaly az év leg­jobbjai közé sorolta. Egy libanoni származású énekesről van szó, aki a Közel-Kelet underground zenei színterének legfelkapottabb előadó­ja. Több formáció tagja volt már, a legizgalmasabb azonban a szólópro­jektje, melyben orientális zenét öt­vöz nyugati dallamokkal. A Pohoda szervezői tavaly a hamburgi Reeper­­bahn fesztiválon figyeltek fel rá, és azt mondják, a koncertjén érdemes ott lenni az elejétől a végéig: „A zené­jében folyamatosan merülsz egyre mélyebbre és mélyebbre, a koncert­jét dramaturgiailag fantasztikusan építi fel, a legfinomabb elemektől egy egészen vad befejezésig.” Ha nem ódzkodunk a métáitól, de legalábbis kaphatóak vagyunk a lát­szólag össze nem illő műfajok meg­lepő kombinációira, mindenképpen nézzük meg a Zeal & Ardor néven fu­tó projekt koncertjét. A projekt mö­gött egy svájci-amerikai zenész, Ma­nuel Gagneux áll, aki ezt megelőzően egy jóval lágyabb hangzású formá­ciót működtetett. Jelenlegi projektje az egykori észak-amerikai rabszol­gák spirituáléit ötvözi a black metal­­lal - azaz egy olyan műfajjal, melyet sokszor vádoltak meg vallást és etni­kai csoportokat támadó magatartás­sal. Gagneux-t elmondása szerint már hosszú ideje foglalkoztatta a gondo­lat, hogy a látszólag összeférhetetlent kapcsolja össze, ami számára egyfaj­ta zenei ellenszegülést jelent a műfajon belüli domináns kulturális kódoknak. Érdemes lesz azonban el­menni az izlandi rapperhölgyekből álló Reykjavíkurdaetur, valamint az afrobeat és a free jazz kombinációját játszó tUnE-yArDs koncertjére is. Világörökség - a táj gától a szobrászat bölcsőjéig HAVRAN KATI Trencsén. Csütörtökön kezdő­dik a Pohoda, mely üde színfolt a masszív tömegeket vonzó fesztiválok sorában - a mindössze három napon át tartó rendezvény befogadó­képessége lényegesen kisebb a környező gigantikus feszti­válokénál, zenei felhozatalát pedig külföldi szakáitok is évek éta dicsérik. Akár azt is mondhatnánk, hogy zöld folt a Pohoda a fesztiválok pa­lettáján. Év elején elnyerte az Egy Zöldebb Fesztiválért (A Greener fes­tival) kezdeményezés díját, a szerve­zők pedig újabb és újabb környezet­barát megoldások bevezetését jelen­tették be. Idén teljesen kiiktatják az egyszer használatos műanyag poha­rakat, csupán visszaváltható poha­rakba lehet majd sört vagy üdítőt vá­sárolni, továbbá bevezetik a lebomló anyagból készült tányérokat és evő­eszközöket, melyeket a fesztivált kö­vetően helyben dolgoznak majd fel és hasznosítanak újra. Ezenkívül egy kisebb napenergiás erőmű is működik a fesztivál ideje alatt. Hogy ez mennyiben járul hozzá a fellépő sztá­rok hangosításához és a látványvilág biztosításához, arról egyelőre nem szólnak a hírek, de bízzunk benne, hogy ezen a téren is évről évre kör­­nyezetbarátabb megoldást vázolnak a szervezők. Addig viszont nézzük az idei fellépőket. A csütörtöki nyitónap egy reggea­­legenda, Ziggy Marley koncertjével és a The Chemical Brothers audiovi­zuális produkciójával indul. Az A pénteki kötelező: St. Vincent koncertje (Képarchívum) utóbbi egyébként januárban jelentet- meglátjuk, a trencséni koncert magá­ié be, hogy készülőben a következő, val hoz-e friss ötletek és a megújulás kilencedik stúdióalbumuk - nos, : szelét. A nagyszínpados fellépők A németországi Naumburg gótikus katedrélisát, a dél­spanyolországi Medina Azaharát, a hajdani Cérdobai Kalifátus székhelyét, az észak-olaszországi Ivrea város Olivetti-féle iparnegyedét és több más régészeti emléket is felvett a vilégöröksógi listára az UNESCO a hétvégén. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudomá­nyos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) a bahreini Manámában ülésező illetékes bizottsága a világ­­örökség részévé választotta török­­országi Göbekli Tepét, a világ leg­régebbi ismert, mintegy 12 ezer éves templomát. Felvett a listára 12 japán keresztény helyszínt: a Japán déli részén fekvő 10 egykori keresztény falu, a Hara-vár és az Oura­­katedrális „egyedülálló módon ta­núskodik olyan keresztények kultu­rális hagyományáról, akik 250 éven át rejtve élték meg és adták tovább hitüket” - olvasható az indoklásban. A Koreai-félszigeten buddhista he­gyi templomok tanúskodnak arról, miként olvadt össze a hit az őshonos vallásokkal. Az UNESCO hét ilyen dél-koreai templomot nyilvánított a világörökség részévé. A kulturális örökségben rendkí­vül gazdag Iránból Szászánida Ré­gészeti Táj összefoglaló néven nyolc iszlám előtti régészeti lelőhely ke­rült fel a listára a délkeleti Fársz tar-Medina Azaharát, az andalúziai középkori arab muszlim várost Córdoba első omajjád kalifája, III. Abd ar-Rahmán építtette a 10. században az újonnan lét­rehozott Córdobai Kalifátus központjaként. A város tündöklése azonban nem sokáig tartott, mert a kalifátus megszűnéséhez vezető 1010-es lázadások­ban lerombolták. Híres mecsetjét később katedrálissá építették át a katoli­kus spanyol királyok. Az UNESCO indoklása szerint a romok „mély ismere­tekkel szolgálnak Al-Andalusz (az Ibériai-félsziget muszlim uralom alatt álló része) mára letűnt nyugati muszlim civilizációjáról". tományból, a szászánida dinasztia bölcsőjéből. Az Aasivissuit-Napisat Inuit Va­dászterületet Dánia 10. és Grönland 3. világörökségi helyszíne: az eszkimó vadászterület egyszerre képvisel egy kulturális tájat és egy mai napig is élő szellemi kulturális örökséget. Egye­bek mellett a világörökség része lett a kanadai Pimacsiowin Aki nagy kiterjedésű boreális erdő (tajga) is, az anisinaabe bennszülöttek ősi otthona. Felkerült a világörökségi listára az ősi sziklarajzairól és természeti cso­dáiról híres kolumbiai Chiribiquete Nemzeti Park, amelynek 27 800 négyzetkilométeres területén 600 ezer ábrázolás ismert. (MTI) A Törökország délkeleti részén 1994-ben felfedezett Göbekli Tepe körtemp­loma a világ legrégebbi ismert megalitikus szerkezete Felső-Mezopo­­támiában. Az ásatások során rengeteg különböző méretű kőfaragvány került elő az időszámítás előtti 20 000-10 000 közötti időszakból. E leletek tanú­sága szerint Göbekli Tepe nemcsak egy templom, hanem itt működött a világ legrégebbi szobrászműhelye is, ez volt „a képzőművészet bölcsője".

Next

/
Thumbnails
Contents