Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)

2018-07-17 / 163. szám

www.ujszo.com FOCITIPP ■ 2018. JULIUS 17. HORVÁT FUTBALL 13 Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követően 1919. ápri­lis 14-én a Gradjanski, a HASK, a Hajdúk Split és a Concordia veze­tői találkoztak Zágrábban, és meg­alapították a Jugoszláv Labdarúgó­szövetséget. Ugyan 1929-ben, a zágrábi és a belgrádi alszövetségek közötti nézeteltérés következtében ezt feloszlatták, de 1930 májusá­ban újból létrehozták, és 1939-ig nem is történt komoly változás. Az első szakadás a Horvát Bánság (Banovina Hrvatska) megalakulásá­val jött létre: 1939. augusztus 6-án létrejött ismét a Horvát Labdarú­gó-szövetség, és a horvát (majd a szlovén) klubok elkezdték elhagyni a jugoszláv ligát. 1940 áprilisa és decembere között a horvát válo­gatott négy barátságos mérkőzést is játszott, annak ellenére, hogy a FIFA nem ismerte el a szövetséget hivatalosan. A második világháború zűrzava­rában aztán Jugoszlávia megtá­madását követően, 1941. április 10-én létrejött a Független Horvát Állam (horvátul Nezavisna Drzava Hrvatska, NDH), a fasiszta báb­állam az 1941. május 19-i Római Egyezménnyel egészen az 1943. szeptember 8-i olasz kapitulációig monarchiaként és olasz protekto­rátusként létezett. A futball mit sem veszített népszerűségéből, sőt! Saját bajnokság indult, Horvátor­szágot a FIFA 1941. július 17-én a tagjai közé fogadta, a válogatott pedig 15 hivatalos mérkőzést ját­szott ebben az időszakban. Jugoszláv sikerek horvát segítséggel A második világháború vé­ge után Horvátország a nagy Jugoszlávia részé­vé vált, és a belgrádi székhelyű szövetség lett az ország legfőbb labdarúgó-irányító testületé. Az új kommunista kormány kegyetlenül lesúj tott mindazokra a klubokra, amelyek a háború alatt ak­tívan részt vettek a fasiszta bajnokságban. Többek között a zágrábi székhelyű Concordia, a HASK és a Gradjanski megszűnt, he­lyettük több más klub ala­kult, így jött létre például a Dinamo Zagreb is. A Hajdúk Split azon­ban megmenekült, a játékosok megszök­tek az olaszok által meg­szállt város­­ból, több­A horvátok nemzeti identitása, összetartozása jelentősen nőtt a vb-sikereknek köszönhetően 1940.05.02.: Magyarország-Horvát Bánság 1-0 1940.12.08. : Horvát Bánság-Magyarország 1-1 1941.09.08.: Szlovákia-Független Horvát Állam 1-1 (Pozsony) 1942.06.14.: Magyarország-Független Horvát Állam 1-1 1941.09.28.: Független Horvát Állam-Szlovákia 5-2 (Zágráb) 1994.05.18.: Magyarország-Horvátország 2-2______________ 1942.06.07.: Szlovákia-Független Horvát Állam 1-2 (Pozsony) 1996.04.10.: Horvátország-Magyarország 4-1______________ 1942.09.08.: Független Honrát Állam-Szlovákia 6-1 (Zágráb) 2002.05.08. : Magyarország-Horvátország 0-2 ------------------‘-----------------------;---------------------------------------­------------------■-----------------------------------:------------------------------ 1943.04.10.: Független Horvát Allam-Szlovákia 1-0 (Zágráb) 2004.09.04.: Horvátország-Magyarország 3-0 ------------------------------------------------------------------------------------2005.10.12: Magyarország-Horvátország 0-0 1943.06.06.: Szlovákia-Független Horvát Állam 1-3 (Pozsony) 2008.05.31.: Magyarország-Horvátország 1-1 1944.04.09.: Független Horvát Állam-Szlovákia 7-3 (Zágráb) 2016.03.26.: Magyarország-Horvátország 1-1 ségül a jugoszláv partizánokhoz csadakozott. Ezzel pedig a klub is megmenekült: a Hajdúk maradt az egyeden jelentős horvát csapat, amely azzal büszkélkedhet, hogy az 1911-es alapítás óta él és virul. Ugyan a második világháborút követően a horvát klubok és já­tékosok a jugoszláv fennhatóság alatt működtek tovább, sohasem tagadták meg hovatartozásukat. A Dinamo 1966-67-ben megnyerte a Vásárvárosok Kupáját, a Hajdúk Split 1973-ban a KEK-ben, 1984- ben az UEFA-kupában jutott el az elődöntőig. Az 1960-as Európa Ambivalens érzések: Modric hős vagy bűnös? Azért Horvátországban sem fenékig tejfel minden, miközben az ország egy hónapon át eufóriában tombolt a vb-szereplés miatt, akadtak olyanok, akik (el)átkozták a helyi labdarúgást. Az elmúlt időszakban nagyon durva korrupciós botrányokkal volt tele a sajtó, a helyi futballvezetők közül töb­bet börtönbüntetéssel sújtottak, és ez fenyegeti Luka Modricot és Dejan Lovrent is. Az eszéki bíróság hat és fél év börtönre ítélte Zdravko Mamicot, a Dinamo Zágráb egyko­ri elnökét, aki a vád szerint 15 millió eurót sikkasztott el úgy, hogy Modric (Tottenham) és Lovren (Lyon) eladásakor a bevétel egy részét eltette, és ez után nem fizetett adót. A két játékos a per során hami­san tanúskodott, így aztán elképzelhető, ők sem ússzék meg büntetés nélkül. „Nagyon ambivalens érzések vannak az országban: öröm és düh. Horvát állampolgárként azt mond­hatom, hogy a labdarúgórendszerünkben elviselhetetlen a korrupció. De most, a sikerek idején az újságok első oldalán csak a futballról számolnak be, sehol semmi politika. A politikusaink pedig örülnek ennek, hiszen nem kapnak bosszantó kérdéseket. De az eufória nem tart örökké, a nyár még erről szól, de aztán újra beszélnünk kell az ország valódi prob­lémáiról. Modric jelenleg igazi hős, de eljön az idő, amikor az emberek rájönnek, meg kell különböztetni a pályán remeklő játékost attól az embertől, aki bíróságon tanúskodik, majd később azt mondja, nem emlékszik semmire" - nyilatkozta az osztrák bajnoki második jugoszláv váloga­tottban kilenc, a nyolc évvel későb­bi Eb-ezüstérmes csapatban három horvát játékos szerepelt. Az 1962* es világbajnokság társgólkirálya, Drazan Jerkovic négyszer volt ered­ményes, 1990 és 1992 között ő volt a független Horvátország fút­­ballválogatottjának első szövetségi kapitánya. De említhetnénk Josip Skoblart is, aki 1970-71-ben eu­rópai aranycipős lett az Olympique Marseille csatáraként. Öt vb és öt Eb Kuriernak a zágrábi sportszocioló­gus, Ben Perasovic. Horvátország 1993 óta önálló köz­társaságként képviselteti magát, eddig öt vébén vett részt, 1998- ban világbajnoki bronzérmes volt, öt Európa-bajnoki szereplése közül pedig 1996-ban és 2008-ban is a negyeddöntőig jutott el. A horvát tehetséggondozás és után­­pódás-nevelés világszínvonalú, a jól működő kiválasztási rendszerben könnyű felfigyelni a tehetségekre. Minden város, minden klubjában jók képzett edzők dolgoznak, akik munkáját régiónként egy kijelölt futballinstruktor ellenőrzi. Az aka­démiai képzés már 7-8 éves kortól elkezdődik, folyamatos játéklehe­tőséggel, rendszeres egyéni trénin­gekkel, és miután a topcsapatok­ban számtalan példakép játszik, a klubok a bejáratot utak és kapcso­latok révén kiváló kapcsolatokat ápolnak a nyugati egyesületekkel. Pincési László Egy magyar siker a bánok ellen A magyar és a horvát válogatott története során tíz alkalommal mérkőzött meg egymással, és Magyarország mindössze egyszer tudott győzni. Ez mindjárt a legelső meccsen összejött, a felek 1940. május 2-án az Üllői úton találkoztak, és Dudás János 86. percben szerzett góljával jött össze az 1-0-s siker a Horvát Bánság ellen. „Egy góllal megérdemelték a győzelmet, bevallhatjuk, de a játékvezető elrontotta a szánk izét" - nyilatkozta Jozo Jakopic, a horvátok szövet­ségi kapitánya. A két csapat december 8-án Zágrábban is összecsapott egymással, ahogy a Nemzeti Sport akkoriban írta, a „pályán híg sár volt", így az 1-1-gyel „az irreális körülményeket figyelembe véve reális eredmény született." A gó­lokat Franjo Wölfl és Sárvári Ferenc szerezte. A két csapat a Független Horvát Állam időszakában is találkozott egymással, 1942. június. 14-én, az Üllői úton szintén 1-1 lett az eredmény, Szusza Ferenc góljára a hajrában Branko Plese válaszolt. Olyan kölyköket keresnek és találnak, akikben benne lakozik a potenciális intelligens ragadozó. nogomemi i sportski klub Zagreb - az első futball- és sportklub Zág­rábban) néven. A városi vetélytárs HASK olyan erős volt, hogy az első világháború előtt a Zágrábba láto­gató angol csapatok ellen győzni is tudott, 1914-től pedig megjelentek az első profi edzők, hogy továbbfej­lesszék a helyi futballt. A politikai körülmények egy ide­ig nem engedték, hogy megala­kuljon a helyi nemzeti szövetség, erre 1912-ig kellett várni, ami­kor Milovan Zoricic, Zvonimir Klobucar, Ivan Pipinic, Hinko Würth, Dragutin Ábrecht és Branko Gavella vezetésével végre létrejött a Horvát Labdarúgó­szövetség. A válogatott 1907-ben Prágában a Slavia ellen játszotta le az első nemzetközi mérkőzéseit, és a világháborúk idején is próbálta megőrizni a maga függetlenségét. A FIFA a fasiszta Horvátországot ismerte el » Az intelligens ragadozók Érdekes megvilágításba helyezte a horvát labdarúgás helyzetét Apró Attila, a Délvidék labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, aki a Szabad Magyar Szónak a generációváltásról írt, illetve kifejtette, hogyan nevelik fel konzervatív pedagógiai módszerekkel az intelligens ragadozókat. „Nemzeti válogatottak esetén érdekes a generációváltásokat tanulmányozni. A horvátoknál például húsz év telt el a két be­érett, korban és csoportdinami­kai téren is csúcsra ért csapat megjelenése között. 1998-ban Davor Sukerék - akik valójában még a komplett délszláv futball termékei voltak - világbajno­ki bronzérmesek lettek az X generáció (kb. az 1960-1979 közt születettekre érvényes a kifejezés) képviselőiként, míg a Modric-féle brigád most minimum ezüstöt fog nyerni az Y generációhoz (1980-1995) tartozva. Tehát a folyamatme­nedzsment sikeresnek mondha­tó részükről. Mivel a '98-as generáció legjobbjai gyakorlatilag a mai válogatott játékosok szüle­ivel egykorúak, így nekem igencsak szembetűnő, hogy a horvát játékosok - legalábbis a kiválasztottak - sokkal több élsportolói alapértéket men­tettek át magukba elődeiktől, mint amennyi a mi környe­zetünkre jelenleg jellemző. Gondolok itt Szerbiára és Magyarországra. Általános­ságban és a focira vetítve is igaznak tartom, hogy az Y generáció tagjai - látván, hogy szüleik csak kemény, megfeszített és kitartó munkával tudták fenntartani családjukat - inkább egy kényelmesebb életfelfogásra váltottak, miszerint nekik alapból jár a jólét. Később lépnek be a munkaerőpiacra, később alapítanak családot és a felelősségvállalás elkerülése is alap. Azonban a jelenlegi horvát válogatott nem egy tipikus Y generációs csapat. Aki pedig úgy viselkedik, az még rende­sen oda sem ért Oroszország­ba, már ment is haza (mint Nikola Kalinic). Az alappillé­reket sikerült megtartaniuk, miszerint továbbra is hisznek a kemény munkában, vállalják a felelősséget a saját feladataik elvégzéséért, kellő nemzeti öntudattal bírnak, kollektiven önzőek, azonnal felismerik a játék összefüggéseit az átmenetekkor (labdaszerzés/ labdavesztés pillanata), állandó a lélekjelenlétük... Nagyon lebutítva a horvát képletet, azt fogalmazhatnánk meg, hogy olyan kölyköket keresnek és találnak, akikben benne lakozik a potenciális intelligens ragadozó (nem csak a magyarosan képzett játékos, nem csak a szerbesen agresszív versenyző), majd egyfajta kon­zervatív pedagógiai módszerrel felnevelik. Ezután szinkronba hozzák a játékukat - a felnőtt mezőnybe integrálással össze­kötve - a nemzetközi sztenderd elvárásokkal, így eladhatóvá válnak, a játéktudásuk és a mentalitásuk pedig szilárd alap­ja lehet a későbbi beválásnak valamelyik topbajnokságban."

Next

/
Thumbnails
Contents