Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)
2018-07-14 / 161. szám
Még nem értük el az emberi élettartam határát 12. oldal 2018. július 14., szombat, 11. évfolyam, 27. szám Tisztábbak lettek Európa vizei, de többségük nincs jó állapotban Az Európai Unió tagállamai az elmúlt évekw Ökológiai szempontból különösen jó állapotban vannak Skandinávia északi részének vizei. ben tettek ugyan lépéseket és haladást értek el a folyók, tavak, part menti vizek és a talajvíz minőségének javításában, de sok teendő maradt még számukra, az európai vizek többségének állapota ugyanis nem felel meg az EU vízminőségi minimum követelményeinek - állapította meg jelentésében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA). » A Duna mellékfolyóiban is találtak mikroműanyagot A Tisza után a Duna mellékfolyóiban, az Ipolyban és a Rábában is találtak mikroműanyagot. Az Ipolyban köbméterenként 1,7, míg a Rábában 12,1 mikroműanyag részecskét mutattak ki egy független laboratóriumban. A mérések eredményeiről egy budapesti környezetvédelmi konferencián számoltak be. A műanyaghulladékok jelentős része bekerült a természetes ökoszisztémákba, ahol nem bomlottak le, de fizikai-kémiai hatások, elsősorban UV-sugárzás következtében a műanyagok szerkezete aprózódik, így 5 milliméternél kisebb, ún. mikroműanyagok jönnek létre. A környezetbe kerülő hatalmas mennyiségű műanyagból az élőlények szervezetébe káros vegyületek szivárognak, ami már önmagában is nagy veszélyt jelent. Mindez fokozottan érvényes a mikroműanyagokra, amelyek a környezeti előfordulásuknál jóval koncentráltabb formában juttatják a szenynyezőanyagokat az élőlények szervezetébe. Európában a jelenlegi tanulmányok szerint köbméterenként 10-20 mikroműanyag részecske található a vizekben. A mikroműanyagok emberi tevékenység következtében kerülnek a természetbe, így a legjobb védekezés ellenük a megelőzés, a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás. (MTI) A Duna a romániai Gyurgyevónál ▼ A jelentés szerint - amely több mint 130 ezer európai uniós folyó és tó, part menti és felszín alatti víz, valamint vizes élőhely állapotát vizsgálta - az EU tagállamaiban a felszíni vizeknek csak 40 százaléka éri el ökológiai szempontból a jó minőséget, míg azok kémiai vízminősége 38 százalékban jó. Ökológiai szempontból különösen jó állapotban vannak Skandinávia északi részének, Skóciának, Észtországnak, Szlovákiának, Romániának és egyes földközi-tengeri területeknek a vizei. Rossz állapotban vannak Közép-Európa vízgyűjtőmedencéi, a nagy folyók alsóbb szakaszai - olvasható a jelentésben. A Természetvédelmi Világalap az EEA jelentése alapján lehangolónak nevezte Európa vizeinek állapotát: jelenleg az európai felszíni vizek csupán 40 százaléka egészséges. A WWF felhívta a figyelmet arra, hogy a tagállamok elodázzák a 18 éve elfogadott európai uniós szabályozást. „Édesvizeink állapota sokkoló. Az eredmények nem meglepőek V Édesvizeink állapota sokkoló. Az eredmények nem meglepőek. A Rajna Lyonnál annak ismeretében, hogy a tagállamok az elmúlt 20 évben az EU vizekre vonatkozó irányelveivel kapcsolatos jogi kötelezettségeket nem vették komolyan” - idézi a közlemény Andreas Baumüllert, a WWF Európai Irodájának szakértőjét. „Régóta határozottabb fellépést várunk Európa vízkészleteinek védelméért és megőrzéséért, és csak remélni tudjuk, hogy ez a jelentés felráz mindannyiunkat” - mondta a szakértő. Az Európai Unió tagállamai 2000-ben letették voksukat egy erős, ambiciózus szabályozás mellett. A Víz Keret Irányelv (VKI), amely az EU egyik legprogresszívebb környezetvédelmi szabályrendszere, folyóink, tavaink, vizes élőhelyeink és part menti vizeink védelmét és helyreállítását célozza. Elfogadásával az EU kormányai vállalták, hogy megakadályozzák vizeink további pusztulását, és jobb állapotba hozzák azokat 2015-ig, de legkésőbb 2027-ig - emlékeztetett a WWF közleménye. (MTI)
