Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)
2018-07-12 / 159. szám
6 KÜLFÖLD 2018. július 12.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Életfogytiglan a német neonácinak Trump belegázolt Merkelbe Elkezdődött a NATO-csúcs, amelyen főleg a védelmi kiadások növeléséről tárgyalnak Berlin. A müncheni felsőbíróság bűnösnek mondta ki tíz rendbeli gyilkosságban a Nemzetiszocialista Underground (NSU) nevű szélsőjobboldali terrorszervezet által elkövetett rasszista indíttatású gyilkosságok ügyében az ügy fővádlottját, Beate Zschápét, és életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte őt. A 43 éves Zschápét az NSU által 2000 és 2007 között elkövetett gyilkosságokban és erőszakcselekményekben társtettesként ítélte el a bíróság. Az NSU 2000 és 2007 között tíz embert gyilkolt meg, többségük török nemzetiségű volt, de végeztek egy görög származású emberrel és egy német rendőrrel is. A legtöbb áldozat kisvállalkozó volt, kebabot vagy zöldséget árult. Többségüket nappal közvetlen közelről hangtompítós pisztollyal fejbe lőtték. (MTI) Kurd felkelőket öltek a törökök Ankara. A Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) 18 felkelőjét „ártalmatlanította” eddig Dél- és Délkelet-Törökországban a rendőrség egy tegnap indított műveletben. A PKK 1984-ban indított felkelést a foként kurdok lakta Délkelet-Törökországban a kurd kisebbség függetlenségéért. A lázadók a régió általuk jól ismert magas hegyeit kihasználva harcolnak a török biztonsági erők ellen, azonban az országban számos más helyen is vannak búvóhelyeik. A PKK-t Törökország mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek tekinti. A török-kurd konfliktusban az elmúlt évtizedekben közel 50 ezer ember halt meg. (MTI) Oktatási hivatal elleni merénylet Kabul. Fegyveresek megtámadtak egy oktatási hivatalt a keletafganisztáni Nángarhar tartomány székhelyének, Dzsalálábádnak a központjában, legkevesebb tíz ember meghalt. Attaulláh Hugjáni, a tartományi kormányzó szóvivője elmondta, legalább két robbanás történt, az afgán biztonsági erők felvették a harcot a fegyveresekkel. A küzdelem több mint négy órát tartott. A támadás az iskolák igazgatóságánál történt, egy olyan napon, amikor a városban mintegy 16 ezer diák felvételizett. (MTI) Robbantás Pakisztánban Pesavar. Öngyilkos merénylő robbantott az Ávami Nemzeti Párt (ANP) kampányrendezvényén az északnyugat-pakisztáni Pesavar városában, a támadásban életét vesztette a párt 11 támogatója és egyik vezetője, 36 ember megsebesült. A tartományban 2009-ben nagyszabású offenzívát folytatott a hadsereg az iszlamista szélsőségesek ellen. A radikálisok válaszul az ANP több száz vezetőjével végeztek a 2013-as választások idej én. (MTI) A futball lázában égők forró fegyverbarátsága. Emmanuel Macron francia elnök lelkesen üdvözölte Theresa May brit kormányfőt a NATO-csúcson. (SiTA/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A NATO-tagországok állam- ós kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozójának középpontjában a tagállamok védelmének és biztonságának fokozása, valamint az európai katonai mobilitás és a védelmi kiadások növelése áll, Macedónia pedig meghívást kap a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Donald Trump amerikai elnök máris konfliktusokat gerjeszt. Donald Trump tegnap reggel Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával reggelizett, és amikor a kamerák is vették az étkezés elejét, akkor kifakadt Németország ellen. A NATO- csúcs így különösen rossz hangulatban indult, bár az előzetes várakozások sem voltak valami fényesek. Trump a reggelin többek között ezt mondta Stoltenbergnek: „Németország teljesen az oroszok irányítása alatt van. (...) Az energiájuk 60-70%át Oroszországtól kapják majd az Északi Áramlat-2 új vezetéken keresztül, és azt mondj a nekem, hogy ez normális, de én meg azt gondolom, hogy nem az. (...) Szerintem ez nagyon rosszat tesz a NATO-nak, ennek nem szabadna megtörténnie, és erről beszélnünk kell a németekkel. Ráadásul a németek alig többek mint a GDP 1%-át költik a hadseregükre, miközben mi több mint 4-et. (...) Szerintem nagyon szomorú, hogy Németország ekkora olaj- és gázüzletet köt Oroszországgal. Azt mondják, hogy nekünk kellene megvédeni Európát Oroszországtól, miközben a németek sok-sok milliárd dollárt fizetnek ki az oroszoknak évente.” Több pénz a fegyverekre Angela Merkel német kancellár a csúcsra érkezve visszautasította, hogy Németországot az oroszok irányítanák, azt mondta, hogy „szeretném felhívni a figyelmet, hogy én megtapasztaltam a szovjet megszállást Németország egy részében, személyesen. Jó, hogy most függetlenek vagyunk.” Majd felsorolta, hogy milyen sok katonával és egyéb felszereléssel járul hozzá Németország a NATO misszióihoz, illetve közölte, hogy folyamatosan emelik a hadseregre szánt pénzt. Mint közölte, Németország is a védelmi kiadások növelése mellett döntött, amelynek értelmében 2024-re 80 százalékkal fog többet szánni erre a területre, mint tíz évvel korábban. A szövetségesek 2014-ben vállalták, hogy tíz éven belül bruttó hazai termékük (GDP) közel 2%-ára emelik védelmi kiadásaikat, de ezt a szintet akkor mindössze három ország - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Görögország - érte el. Idén ez a szám nyolcra fog nőni Észtországgal, Lengyelországgal, Lettországgal, Litvániával és Romániával, 2024-re pedig a NATO-tagállamok többsége tervezi a kívánt szintre emelést. Donald Trump a problémák ellenére nagyon jónak nevezte a kapcsolatát a német kancellárral a tegnapi kétoldalú találkozójukat követően. „Nagyon-nagyon jó kapcsolatunk van a kancellárral. Fantasztikus a viszonyunk Németországgal” - hangoztatta Trump a közös sajtóértekezleten, amelyen tájékoztatása szerint a katonai költségvetés növeléséről, kereskedelmi kérdésekről és az általa élesen bírált Északi Áramlat-2 orosz gázvezetékről is szó volt. Macedónia meghívója Emmanuel Macron francia elnök szerint a NATO meggyengülése hosszú távon költségesebb lenne a tagországok számára, mint a védelmi kiadások növelése. A várakozásoknak megfelelően Macedónia meghívást kapott a NATO-csatlakozási tárgyalások megkezdésére az észak-atlanti szövetség szerdai brüsszeli csúcstalálkozóján a Görögországgal fennálló névvita várható lezárásának köszönhetően. A katonai szervezet tagállami vezetői által elfogadott közös nyilatkozatban üdvözölték a névvita rendezését és a macedón kormány reformintézkedéseit. (MTI, 444 hu) Súlyos áldozatokkal járó szíriai összecsapások A szíriai kormányerők legalább 14 tagja életét vesztette a Hálid ibn al-Valíd Hadserege dzsihódista szervezet merényletében Deraa délnyugatszíriéi tartomány területén. Damaszkusz. A dzsihádisták robbanószerrel megpakolt autóval követték el a merényletet Zajzún helységben, amelyet az elmúlt 2 napban foglaltak el tőlük a kormányerők. A szíriai hadsereg és szövetségesei hétfőn öt év után először megközelítették a Hálid ibn al- Valíd Hadserege ellenőrizte területeket, és jelenleg erősítésre várnak, hogy megindítsák a támadást a dzsihádisták ellen. Az Iszlám Államcsatlós szervezet Deraa tartomány területének körülbelül 7 százalékát tartja ellenőrzése alatt. A szélsőséges iszlamisták uralma alatt álló területen mintegy tízezer menekült tartózkodik, ők a kormányerők támadásától tartva menekültek el Deraa tartománybeli otthonukból. A kormányhadsereg és szövetségeseik legalább 27 tagja vesztette életét Szíria északnyugati részén, miután a lázadók támadást indítottak ellenük - jelentette az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű emigráns szervezet kedden. A támadás célpontja két, Latakia tartománybeli falu és megfigyelőállomások voltak. Éatakia tartomány Bassár el- Aszad szíriai elnök fontos hatalmi bástyája a török határ közelében - mutat rá az OSDH. Latakia tartományban, ahonnan Aszad elnök származik, viszonylag kevés erőszakos cselekmény történt a Szíriát 2011 óta sújtó konfliktus során. Itt található a Hmejmím légi támaszpont, ahol a szír kormányerőket 2015 vége óta támogató orosz csapatok állomásoznak. A felkelők azonban ellenőrzésük alatt tartanak egy területet a legnagyobb erődítményüknek számító Idlíb tartomány és a Latakia közötti határ térségében, ahonnan kiindulva rendszeresen indítanak támadásokat a kormányerők ellen. (MTI) Már nincs válságos állapotban az a brit férfi, akit június utolsó napján szállítottak súlyos mérgezéses tünetekkel élettársával együtt a délnyugat-angliai Salisbury kórházába. A 45 éves Charlie Rowley-val a nyomozók beszélni is tudtak. Rowley élettársa, a 44 éves, háromgyermekes Dawn Sturgess vasárnap este a kórházban meghalt. A rendőrség mindenekelőtt azt igyekszik megtudni, hogy Charlie Rowley és Dawn Sturgess miként kerülhetett érintkezésbe a mérgezésüket okozó novicsok idegméreg-hatóanyaggal. (tasr/ap) Babis és a kommunisták Prága. Csehország nemzeti érdekeinek jobb, határozottabb védelmét jelölte meg második kormánya külpolitikájának kiemelt feladataként az Európai Unióban és a világban Andrej Babis cseh miniszterelnök a parlamenti alsóházban elmondott beszédében, amelyben bizalmat kért a testülettől új kormánya számára. Milan Chovanec, a szociáldemokraták korábbi elnöke közölte, nem ad bizalmat a pártja részvételével alakított koalíciós kabinetnek, azonban a kommunisták támogatása miatt ez nem jelent akadályt. Chovanec lépésével viszont a párt elvesztette a parlament első alelnöki posztját, mert ezt Radek Vondrácek (ANO) parlamenti elnök Vojtéch Filipnek, a kommunisták elnökének adta. A tavaly októberi választáson győztes Andrej Babis vezette ANO mozgalom a Cseh Szociáldemokrata Párttal (CSSD) együtt alakított kisebbségi koalíciós kormányt. Miután a két tömörülésnek a 200 tagú alsóházban együtt csak 93 képviselője van (78 és 15 mandátum), ezért a parlament bizalmát csak egy harmadik erő segítségével szerezheti meg. Ennek érdekében az ANO úgynevezett türelmi megállapodást írt alá a 15 mandátummal rendelkező Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjával (KSCM). A kommunista párt vállalta, hogy a bizalmi szavazáskor támogatni fogja a kormánykoalíciót, és a megállapodás érvényessége alatt nem kezdeményez bizalmatlansági indítványt a kormány ellen. A kormányfővel együtt 15 tagú kormányban az ANO tíz, a CSSD öt minisztériumot fog irányítani. Azellenzékmár korábban közölte, hogy nem szavaz bizalmat Babis második kormányának. (MTI, só)
