Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)

2018-07-10 / 157. szám

10 DAC FOCITIPP 2018. JULIUS 10. www.ujszo.com V ida Máté személyé­ben háromszoros magyar válogatott középpályással erő­sített a DAC gárdá­ja. Néhány hetes tárgyalássorozat után a szlovák bajnokság harmadik helyezettje megvásárolta a Vasas já­tékosát, ám az angyalföldi klubnak jövő őszig opciós joga van vissza­vásárolni a futballistát. Vida nem tétlenkedik: már a dunaszerdahelyi klub Dinamo Tbiliszi elleni Euró­pa Liga-meccsére készül. Vida Máté 1996-ban született Bu­dapesten. A Vasas utánpódását végigjárva már 17 évesen bemu­tatkozott az akkor másodosztályú együttes felnőttcsapatában, majd a következő szezonban már döntő érdemeket szerzett a bajnoki cím­ben és a feljutásban. Összesen 131 alkalommal viselte az angyalföldi klub mezét, ezalatt 4 gólt szerzett és 11 gólpasszt adott az elsősorban védekező középpályásként szerep­lő játékos. Vida a magyar korosz­tályos válogatottakat is végigjárta, mielőtt 2016-ban a felnőtt váloga­tottban is bemutatkozhatott volna az Elefántcsontpart elleni barátsá­gos találkozón. Szeretettel köszöntjük a DAC- ban! Gondolom, miután kiesett a Vasas a magyar élvonalból, nem csak a dunaszerdahelyi klub ke­reste. Milyen ajánlatai voltak még, és miért a DAC lett a befutó? Először is szeretném üdvözölni az Új Szó olvasóit és a DAC- szurkolókat! A dunaszerdahelyi ajánlat mellett volt konkrét meg­keresésem Dániából, a magyar élvonalból, és Németországból is érdeklődtek irántam, de amint be­futott a DAC ajánlata, nem is volt kérdés, hogy melyiket fogadjam el. Lenyűgözőek voltak számomra a felvidéki klub eddigi eredményei, a most átadott stadion és a fejlődő infrastruktúra, és természetesen a messze földön híres szurkolótábora is. Az igazolások is azt mutatják, itt komolyan gondolják a fejlődést, és a játékosokon, valamint a klub minden dolgozóján is azt érzem, hogy rendkívül motiváltak, és sok­ra képesek együtt. Korábban mennyire követte a szlovák bajnokságot? Mennyire volt képben a dunaszerdahelyi klubbal és a szurkolóival kapcso­latban? Igazából már két éve nagy figye­lemmel követem a DAC-ot, hiszen akkor került ide Vida Kristopher, akivel a Vasasban együtt nevel­kedtem, így sokat beszélt nekem a klubról. Emellett a tavalyi szezon­ban már a magyar sportcsatornán, az M4 Sporton is közvetítették a sárga-kékek meccseit, és szinte mindet meg is néztem. Tudom, hogy a szlovák bajnokság gyorsabb, hajtósabb és erősebb liga, mint az NB I, így nagyobb lehetőség van a fejlődésre. Aki pedig egy kicsit is otthon van a magyar fut­ball világában, az már hallott a le­gendás DAC- szurkolókról, és biztosan látott már fantasztikus videókat arról, ahogy a Nélküled című dalt éneklik. ► Vida 2016-ban bemutatkozhatott a magyar válogatottban Vida Máté azt szeretné, ha játékával elfogadtatná magát a szurkolókkal, és egyben segíthetne elérni a DAC céljait (Fotók: misz.hu, fcdac.sk/hu) „Nem volt kérdés: ha hív a DAC, én jövök” Egy Vida nem Vida: Kristopher után Máté is a DAC-ban folytatja Eddig csak a Vasasban fútballo- leg a váltás gondolata felmerült zott, és csak Budapesten élt. Nem fél a környezetváltozástól és az is­­mereden fútballkultúrától? Eset­ni ár korábban is? Én Soltvadkertről indultam, de valóban, már több mint 10 éve Pesten éltem, mielőtt ideigazoltam. Minimális fenntartások persze vol­tak bennem, hiszen eddig mindig az új játékosok jöttek a Vasashoz, akiket be kellett fogadni, de most nekem kell beilleszkedni és alkal­mazkodni, ami nem nehéz, hiszen elég fiatal a csapat ádagéletkora, de az idősebb játékosok is nagyon segítőkészek. Ezen kívül az is nagy segítség, hogy mindenki beszél magyarul a klubnál és a városban is. Ügy érzem, hogy jót fog tenni a környezetváltás, és a fejlődésem szempontjából is örvendetes, hogy egy új fútballkultúrá­­ba csöppentem. Milyen célokat fo­galmazott meg a du­naszerdahelyi klub színeiben erre a sze­zonra, és milyen cél­kitűzései vannak hosszú távon? Mivel a DAC-nál van egy kialakult, erős mag, így nem lehet más cé­lom rövid távon, mint­hogy beépüljek ebbe a nagyszerű magba. Nem le­szek türelmeden, folyama­tosan szeretnék egyre többet játszani, és egyre meghatáro­zóbb tagja lenni a kezdőcsa­patnak. Hosszú távon pedig szeretném a dunaszerdahelyi klubot hozzásegíteni, hogy elérje céljait, hogy egyre szebb eredményeket érjen el, és persze az is fontos számomra, hogy megsze­ressenek a szurkolók is. Önnek már van európai kupata­pasztalata a Vasassal. Miként em­lékszik vissza a Beitar Jeruzsálem elleni párharcra? Igazából az egy borzasztó élmény volt számomra, hiszen a kinti meccsen úgy kaptunk ki 4-3-ra, hogy az utolsó percekben kap­tunk három gólt. Persze a Beitar volt az esélyesebb, hiszen olyan játékosai voltak, mint Josszi Benajun, de ez a mérkőzés sajnos az egész szezonunkra kihatással volt. Az Európa Liga légkörét vi­szont hatalmas élmény volt átélni, és már nagyon várom, hogy újra belekóstolhassak. Ön szerint mire lesznek képesek most a DAC-cal a Dinamo Tbi­liszi ellen? Nagyon valószínű, hogy két pár­harcokkal teli, kemény mérkőzés vár ránk, hiszen a grúz futball is el­sősorban a fizikumra épül, úgyhogy biztosan meg kell majd szakadni a sikerért. Hazai pályán nem szabad gólt kapnunk, és jó eredményt kell elérnünk, hogy kiharcoljuk a visz­­szavágón a továbbjutást, de biztos vagyok benne, hogy sikerrel vesz­­szük majd az akadályt. A Vasassal rövid időn belül meg­járta a mennyet és a poklot is. Miben látja az egykori sikerek és kudarcok csapatszintű okait? Az biztos, hogy 22 évesen szinte már mindent átéltem: bajnoki cím és feljutás a Vasassal, bronzérem az első évben, utolsó fordulóban való bentmaradás és kiesés. Sajnos az idei szezonban nem volt megfele­lő állapotban a csapat, nagyon sok sérülés hátráltatott minket, egyszer még az erőnléti edző is nevezve volt csereként a mérkőzésünkre. Emellett az infrastruktúra sem volt az igazi, hiszen nem mdtunk ott­hon játszani a bajnokságban. Fur­csa, mert korábban ugyanez a mag aratott nagy sikereket, de valahogy az idei szezonra elfogyott a korábbi hatalmas lelkesedés, és így sajnos azt kell mondjam, hogy megérde­melten estünk ki az élvonalból. Már 17 évesen bemutatkozott a felnőttek között Mai szemmel milyen játékosnak tartja az ak­kori Vida Mátét? Mi az, amiben fejlődött, és mi az, amiben még mindig javulnia kell? A 17 éves Vida Máté egy kis heb­­rencs srác volt, aki természetesen a mostanihoz képest jóval gyengébb fizikummal rendelkezett, és talán túl lelkes is volt, mert oda is szaladt, ahova nem kellett volna. Ma már sokkal rutinosabb vagyok, taktika­ilag érettebb, és a játékintelligenci­ám is sokat fejlődött. Mekkora szerepe volt Marco Ros­­sinak a klubváltásában? Fontos volt számomra Marco Rossi személye, hiszen ismertem a magyar bajnokságból, tudtam, hogy egy nagyon extra tudású szakemberről van szó. Most már én is érzem, hogy amit annak idején hallottam a honvédos vá­logatottaktól, az mind tökéletesen igaz volt, hiszen Rossi taktikai fel­­készültsége lenyűgöző, valamint annak ellenére hatalmas fegye­lem van nála, hogy a jókedv sem szenved csorbát, mivel nagyon jó humorú emberről beszélünk. Igaz, közben Marco Rossi a magyar válogatott szövetségi kapitánya lett, és csak július 19-ig irányítja a DAC csapatát, de ennek ellenére örülök, hogy dolgozhatok együtt vele, remek társaságot adhat majd át az utódjának. Ön szerint a DAC-ból könnyeb­ben visszaverekszi majd magát a magyar válogatottba? Miért válo­gatná be magát újra, mi az, amit Vida Máté tud, de más nem? Mindenképpen nyomós érv volt ez is az átigazolásomkor, hiszen egy sokkal dinamikusabb és erő­sebb ligába kerültem, ami köze­lebb van a nemzetközi szinthez. Nem szeretek az erényeimről be­szélni, főleg nem másokhoz viszo­nyítani magam, de amit ki lehet emelni velem kapcsolatban, az a kompaktság, sokoldalúság, ami nagyon fontos egy középpályásnál, és amit főleg annak köszönhetek, hogy 22 éves létemre már nagyon sok felnőtt mérkőzés van a lábam­ban és a fejemben. Gondolom figyelemmel követi a világbajnokság eseményeit. Ed­dig miként látja a történéseket? Volt-e esetleg olyan mozzanat, ami meglepte az előzetes várako­zásaihoz képest? A vb előtt a franciáktól jó szerep­lést vártam, ami eddig be is jött, de azt is el kell ismernem, hogy nagyon ritkán találtam el előre az eredményeket. Sok volt a megle­petés. Számomra a horvátok tel­jesítménye a legmeglepőbb, mon­dom ezt annak ellenére, hogy tér­w Nem leszek türelmetlen, folyama­tosan szeretnék egyre többet játszani, és végül meghatározó tagja lenni a kezdőcsapatnak. mészetesen nagyon jó játékosaik vannak. A videóbíró számomra is újdonság, de szerintem hasznos dolog, ám azon még dolgozni kel­lene, hogy kevesebb ideig tartsanak a játékmegszakítások, hiszen így a játékosok nagyon kizökkennek a ritmusból. Villányi Gergely

Next

/
Thumbnails
Contents