Új Szó, 2018. július (71. évfolyam, 151-175. szám)
2018-07-10 / 157. szám
www.ujszo.com | 2018. július 10. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Fesztivállap Kezdetben az ellenkultúra jegyében szerveződtek a fesztiválok SÁNTA SZILÁRD F ppen c&ak elkezdődött a Enyár, máris olyan fesztiváltumultus van, hogy ha szétterítenénk, akkor egész évben fesztivál üzemmódban lebeghetnénk: nem férne a karunkra a sok színes karszalag. Az országos és helyi fesztiválok szinte az összes szubkultúrát lefedik. Ha valahova nem jutunk el, bőséggel kapunk képgalériát, élménybeszámolót, videót stb. Na, ezeket teljes időpazarlásnak tartom: arról olvasni, hogy miért nem volt jó egy koncert, vagy hogyan bulizott egy csapat, fölösleges (a beszámolók nevű műfajt talán a szokatlan nézőpont és nyelvi megalkotottság tehetné fogyaszthatóvá, az erőltetett és közhelyes jópofizás helyett). A huszadik század közepétől a kulturális élet (is) demokratizálódott, egyre többen vehettek részt benne: a Wagner által megálmodott művészeti fesztivál „össznépi ünneppé” vált-véli Szabó János Zoltán A fesztiváljelenség című könyv szerzője. Kezdetben - Nyugaton és Keleten egyaránt - az ellenkultúra jegyében szerveződtek a fesztiválok, később szép lassan belesimultak a fogyasztói társadalom rendjébe, úgy, ahogy a perifériáról a centrumot támadó művészeti kisérletek is betagozódtak a fősodorba. A fesztiválforma olyannyira népszerű lett, hogy sokak számára a nyár szinonimájává vált. A fesztiválszervezés hamarosan szakma lett, professzionalizálódott, piaci alapon történik, ahol a fesztiválok megtalálják a célcsoportjukat. A résztvevők olyan közösséget alkotnak, amely az adott időtartamra azonos szocializációs hatásoknak van kitéve. Az egyik nagy vonzereje, hogy ezt a kulturális eseményt kiemeli a társadalmi kontextusából és olyan teret hoz létre egy rövid időre, ahol új jelentések képződhetnek meg, amelyek-javarésztnem állnak állami vagy intézményi kontroll alatt. A társadalmi tabuk, viselkedési és kommunikációs normák is gyorsan átrendeződnek, amit egyébként az élményfokozó szerek (farmakológia haladóknak) folyamatos bevitele is táplál. Kíváncsi vagyok, hogy kétszáz év múlva, ha etnológusok és kulturális antropológusok kutatják a fesztiváljainkat, ünnepeinket, ezeket a koncentrált élménybombákat, csúcsra járatott szórakoztatószigeteket, vajon milyen népi hagyományokat, rítusokat jegyeznek le. A szakemberek figyelmét nyilván nem kerülheti el a Belga Fesztivállapot slágere, amely a fesztiválok egyik állandó karakterét énekelte meg. Ha több archetípust akarunk felfedezni, a legjobb, ha magunk tapasztaljuk meg a fesztiválok tér-idő kapszuláját. (Lubomlr Kotrha karikatúrája) Trump csapást mérhet a NATO-ra Diplomaták és katonai vezetők szerint elképzelhető, Donald Trump amerikai elnök ismét váratlan döntést hoz a holnap kezdődő NATO-csúeson, vagy amikor Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozik. A britek attól tartanak, amerikai csapatok Európából való kivonását jelentheti be az amerikai elnök, aki a NATO-csúcs után, július 16-án találkozik az orosz elnökkel Helsinkiben. Akár Európa biztonsági térképének „újrarajzolása”, a hidegháború vége utáni status quo felrúgása is felmerülhet. Az USA új Európapolitikája és Putyin ellenséges akciói megrendítették a kontinens stabilitását, ezért sok múlik a két csúcstalálkozó kimenetelén. Amerikai csapatok jelenleg nagyobb számban Ukrajnában, Lengyelországban, Németországban, Litvániában, Lettországban és Észtországban állomásoznak. Egészen a Krím-félsziget 2014-es orosz annektálásáig az USA fokozatosan vonta ki csapatait Európából, ám ennek a trendnek Barack Obama véget vetett, és fokozott katonai akciók, hadgyakorlatok indultak a térségben válaszlépésként. A brit elemzők attól tartanak, hogy a védővámok és a kereskedelmi háború miatt nagy bel- és külpolitikai vitában álló amerikai elnök egy Putyinnal kötött hangzatos megállapodással - mint tette azt az észak-koreai vezetővel - könnyű belpolitikai sikert akarhat elérni. Az amerikai elnök régóta hangoztatja, az európai országoknak is részt kell vállalniuk a katonai kiadások növelésében: a NATO-tagállamoktól elvárt 2%-os GDP-arányos kiadásokat csak néhány EU-s tagállam éri el. Trump már jelezte, Németországból vonna ki amerikai csapatokat. Az amerikaiak 35 ezer katonát állomásoztatnak Németország területén. Ez a legnagyobb amerikai katonai kontingens az USA határain kívül - jegyzi meg a Focus című német hetilap. Bár a német kabinet azt tervezi, hogy 2023-ig a védelmi kiadásait 1,24-ről 1,5%-ra emeli a GDP-hez viszonyítva, aligha éri be ennyivel az amerikai elnök. Milyen következményei lennének annak, ha az amerikaiak kivonnák csapataikat Németországból? „Ha ez megtörténne, az a NATO halálával lenne egyenértékű” - véli Thomas Jäger német Amerika-szakértő. Papíron ugyan tovább létezhet az északatlanti szövetség, de az értelmét elvesztené, hiszen ha támadás érné az európai államokat, akkor nem tudnának kellőképpen védekezni ez ellen - figyelmeztetett. A helyzeten az sem változtat, hogy Franciaország és Nagy-Britannia is rendelkezik nukleáris fegyverekkel. Ez önmagában nem jelent komolyan vehető fenyegetést egy potenciális agresszor számára — vélekedik Jäger. Ezért a NATO-csúcson hatalmas nyomás nehezedik majd a német kormányra, hogy a tervezettnél jelentősebben emelje katonai kiadásait. A Putyinnal kötött európai kivonulásról szóló megállapodás része lehet, hogy cserébe Trump azt kéri Putyintól, vegye rá Teheránt, Irán vonja ki csapatait Szíriából, ahol a kormányerőket segítik évek óta az amerikaiakkal szövetséges erőkkel szemben. (Nszava, 444.hu, ú) Vasárnap zárva MÓZES SZABOLCS ízből kilenc ember egyetért azzal, hogy a legnagyobb ünnepeken nincsenek nyitva az üzletek. Kétharmaduk pedig vasárnap is zárva tartaná őket. Egy éve lépett hatályba a szörnyű magyar műszóval ünnepi boltzámak nevezett törvény, amelynek eredményeként az állami ünnepeken és a munkaszüneti nappal járó legfőbb egyházi ünnepeken (karácsony, húsvét) zárva vannak az üzletek. Összesen 15 és fél nap egy évben. Tavaly még nagy volt a sivalkodás, mely szerint győztek a vallási fanatikusok és a populisták, csökkent a fogyasztói szabadság szintje, éhen halnak az emberek, ám valahogy sikerült átvészelni emberáldozatok nélkül a pár zárvatartást. Sőt, a minap meglepő eredményt hozó felmérés adatai láttak napvilágot. A Focus ügynökségnek az egyebek között a tudományos akadémia számára készített kutatása alapján az emberek túlnyomó többsége egyetért a korlátozással. A legfontosabb ünnepek alatt csak 7-8%-nyi válaszadó vásárolgatna, s ami még meglepőbb, az emberek kétharmada azzal is egyetértene, hogy a zárvatartást terjesszék ki az összes vasárnapra, amire egyébként a fejlett fogyasztói társadalommal bíró nyugati államok jelentős részében is vonatkoznak bizonyos megkötések. A vasárnapi zárvatartás sokáig a kereszténydemokraták örökzöldje volt, a parlamentben viszont többször is megbukott erre irányuló javaslatuk. Énnek csak egyik oka lehetett az (ízletesek erősebb lobbingja, valamint az, hogy sokan ebben konzervatív-liberális kultúrharcos frontvonalat véltek felfedezni és ösztönösen nyomták a nemet - a képviselők nem kis része pedig a népharagtól félhetett. Ami, mint látszik, nem jött el, még ha a zárvatartást tavaly csak kicsiben vezették is be. S lehet, hogy pont ez a sikeres implementáció kulcsa. A több mint tucatnyi ünnepnap ugyanis az (ízleteseknek sem jelentett nagy érvágást, és mintegy bevezetőként megmutathatta a kételkedőknek, hogy túl lehet élni egy-egy „zárt napot”. Ezt mutatja a felmérés aktuális eredménye is, amely szerint csak a megkérdezettek alig 5%-a rohant egy-egy ilyen ünnepnapon külföldre vásárolni - egy részük vélhetően kihasználva a szabadnapot egyébként is ment volna. Húsvétkor Richard Sulik posztolt a Facebookon nagy visszhangot kiváltó bejegyzést a témában, azt ígérve, hogy ha kormányra kerül az SaS, eltörlik a szabályozást. Nemcsak az aktuális pártpolitikai kínálat, hanem a most publikált felmérés adatai alapján is valószínű, hogy a következő években ellentétes mozgás lesz várható a parlamentben: a „boltzár” bővítése vasárnapokra vagy a vasárnapok egy részére. Ahogy ez Lengyelországban is történik, ahol első lépésben havi két vasárnap lesznek csukva a boltok, majd folyamatosan háromra, végül négyre emelkedik. A társadalmi többség már most meglenne ehhez. FIGYELŐ Veszélyben a német haderő Teljesítőképessége határára érkezett a német haderő (Bundeswehr), a hadsereg jelenlegi kötelezettségei mellett 2019 végéig már nincs kapacitása arra, hogy további feladatokat vállaljon - jelentette tegnap a Bild című német lap a berlini védelmi tárca bizalmas belső értékelésére hivatkozva. A Bild által megszerzett titkos dokumentum szerint a fegyveres erők teherbíró képességükön felül teljesítenek, mert már most sem lehet betartani azt a szabályt, hogy a német katonákat négy hónapi bevetés után 20 hónapig nem vezényelhetik külföldi feladatra. A lap azt írja, hogy a gyakorlatokhoz nincs elegendő hadianyag és ember, mert az éles bevetéseken és a hosszú távú feladatoknál van rájuk szükség. Ez hatással van a képességek szinten tartására - idéz a lap a jelentésből. A lap a haderőnemek állapotára is kitér. Azt írja, a haditengerészetnek nincs elég bevethető hajója, például tengeralattjáróból csak egyetlenegy hadra fogható. A szárazföldi erőknél „sincs kapacitás újabb bevetésekhez”. A védelmi tárca elemzése szerint 325 Leopard-2 típusú harckocsira lenne szükség, de csak 179 van, és azok közül is csak 90 bevethető. A Bild azt írja, hogy a légierőnél túl kevés a repülőgép, valamint, hogy a pilóták nem tudnak eleget gyakorlatozni. Mindhárom haderőnemnél problémát jelent, hogy nincs elég ember. (MTI) Romlik a demokrácia Magyarország egyike a három országnak, melyek demokratikus berendezkedésének ijesztő romlásáról ír a Washington Post. A rangos amerikai portál Orbánt megnevezve azt írja, elhallgattatja az ellenzéki médiát, lejáratja ellenfeleit. A kialakuló autokrácia ellen többen fellépnek, ők nagyobb támogatást érdemelnének mind az EU-tól, mind az USA-tól, de csak tétlenkedést és közönyt találnak. A populista pártok előretörése és növekvő népszerűsége miatt aggódik a Washington Post. A cikk Magyarországot, Lengyelországot és Romániát említi. Azt írja, a demokratikus normák csorbulnak, az országok a kezdeti autokrácia felé tartanak. A független igazságszolgáltatás, a jogállamiság alapja is veszélyben van Közép-Európában. Lengyelországban az alkotmánybíróságra és a törvényszékekre már befolyással van a hatalom, hatással volt a bírósági ítéletekre és a választási eredményekre, Romániában, miután az elnököt kétszeresen elítélték hivatali visszaélések miatt, a kormány az antikorrupciós törvények lazításával próbálkozott. Magyarország éppen elfordul a demokrácia felől. (hvg hu)