Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-30 / 150. szám
www.ujszo.com | 2018. június 30. KÖZÉLET I 3 Bugár lát esélyt a második fordulóra SÁNTA SZILÁRD Bugár Béla a Híd köztársa ságielnök-jelöltje, erről a párt kongresszusa döntött június 9-én. Az elnökválasztás 2019-ban lesz. Az államfőjelöltet a motivációjáról, az esólyekről és a koalíciós helyzetről kórdeztiik. Mikor jött az ötlet, hogy köztársaságielnök-jelölt legyen, és miért szeretne államfő lenni? 28 év parlamenti munkával a háta mögött miért hagyná ott a pártpolitikát? A Híd még év elején bejelentette, hogy lesz saját köztársaságielnökjelöltje, függetlenül attól, hogy Andrej Kiska újra indul-e, vagy végül hány jelölt lesz. Június 9-én pedig a pártkongresszuson döntést hoztunk. Persze, ezt először otthon meg kellett beszélnem. A 2014-es elnökválasztás tapasztalata - a Híd 2014-ben Pavol Hrusovskyt támogatta, aki 3,3%-ot ért el az első körben - szerepet játszott abban, hogy a párt a következő, 2019-es államfőválasztásnak saját jelölttel vág neki? Nem. Talán ott volt egy kicsit a háttérben, de a legfontosabb tényező az volt, hogy - azzal együtt, milyen pártok vannak a kormányban - a szlovák-magyar viszonyt sikerült nagyon pozitívan megváltoztatni, amit köztársasági elnökként lehetne használni. Olyan törvényeket is el lehet fogadni, amelyeket még a jobboldali kormányok idején sem voltak hajlandók megszavazni a jobboldali koalíciós partnerek. Sikerült azt elérni, hogy nincs szlovák-magyar „iszony”. Bugár Bélát idézem: „(...) fontos, hogy olyasvalaki legyen a köztársasági elnök, aki felül tud emelkedni a vitákon”. Ezt lehet úgy értelmezni, hogy Ön szerint nem egy új Kiskára van szükség? Ne egy új Kiskát keressünk, hanem egy olyan új elnököt, aki nem aktivistaként lép fel. Olyan elnökre van szükség, aki megpróbál javaslatokat tenni. Ha megnézzük a februári eseményeket, az elnök úr egy óriási lehetőséget szalasztott el: a Kuciak-gyilkosság után összehívhatta volna az összes parlamenti pártot, és előállhatott volna egy javaslattal, hogy hogyan kommunikáljunk. Ehelyett külön-külön tárgyalt a pártokkal, és ezt követően - szerintem - szerencsétlenül lépett Bugár Béla, a Híd államfőjelöltje (Somogyi Tibor felvétele) be a kommunikációs térbe. A köztársasági elnöknek mindig van lehetősége mediátorként fellépni. Választási kampányában, mely idén ősszel indul, nem a Híd elnökeként, hanem Bugár Bélaként akar bemutatkozni. Ez pontosan mit jelent? Például, ha egy kormánykoalíciós javaslatról lesz szó vagy a Híd javaslatáról, akkor ezt nem én fogom közvetíteni, hanem valamelyik kollégám. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az összes újságírói kérdést elutasítom. A másik lehetőség, hogy mindenhol elsősorban Bugár Bélaként fogok bemutatkozni, és nem a Híd elnökeként. Lát arra esélyt, hogy megszerezze a koalíciós partnerek, más pártok vagy a civil szervezetek támogatását ? Erre egyelőre nem gondoltam. Minden támogatást szívesen fogadok, de elsősorban a választókra számítok, függetlenül attól, melyik párt támogatói. Megvan a politikai tapasztalatom ahhoz, hogy a kiélezett helyzeteket kezeljem. Mivel próbálja megszólítani más pártok választóit - a szlovák pártok vagy az MKP szavazóit? Erről még túl korai beszélni, még nincs kampány. Az biztos, hogy aláírásgyűjtésbe kezdünk, noha nincs szükség erre, mert tizenöt képviselőtől megvan a támogatás. Úgy vélem, az is fontos, hogy az emberek támogassanak. Andrej Danko, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke azt nyilatkozta, hogy Bugár Bélának ugyan megvan a politikai tapasztalata, de az a hátránya, hogy egy nemzeti kisebbség képviselője. Többen is hasonló szellemben nyilatkoztak, mások mellett Martin Slosiarik (Focus) szociológus is. Ön szerint lehetne ma Szlovákiának magyar nemzetiségű államfője? Ha mindig így spekulálnánk, és elfogadnánk, amit mondanak, akkor soha nem lett volna magyar parlamenti alelnök, nem lett volna magyar minisztere a szlovák kormánynak. 1998-ban, amikor a parlament alelnöke lettem, a parlamentbe érkeztek fenyegetések. Kellett hozzá négy év, hogy elfogadják, magyar is képviselheti az ország érdekeit. Azóta törekszünk arra, hogy magyarokat ültessünk olyan pozíciókba, ahol bizonyíthatnak. Meg kell győzni azokat a szlovák szavazókat, akikben van még magyar fóbia, arról, hogy ez a 21. században már nem divat. Ha Bugár Béla és Marian Kotleba kerülne a második körbe, vajon kit választana Szlovákia? Nem szeretném azt mondani, amit az egyik politikus, hogy egy zsák krumpli is megverné Kotlebát, mert nem verte meg. Legyen szó bármilyen választásról, mindig azt mondom, az emberek döntenek. Mindenkinek egy szavazata van. El kell dönteniük, milyen irányba akarják vinni az országot. Nem hiszem, hogy Szlovákia szlovák választóinak a többsége olyan országot szeretne, ahol Marian Kotleba volna a köztársasági elnök. Én mindent megteszek azért, hogy a második körben ott legyek. Ha Kotleba is ott lesz, kisebb erővel kell kampányolnom. Milyen eredménnyel lenne elégedett? Minél jobbal. Konkrétabban? A legjobb eredmény az, ha bejutok a második körbe. Még nem tudjuk, hány jelölt lesz, már most több mint egy tucat van. Még nem tudjuk, lesz-e a Smemek jelöltje, azt sem tudjuk, ki lesz a Szlovák Nemzeti Párt jelöltje. Nagyon sok jelölt lesz, osztódni fognak a szavazatok, pár százalékkal a második körbe lehet kerülni, és az nem jó. Miért nem? Azért, mert ha Kotleba oldalán nem osztódnak a szavazatok, bejut a második körbe. Több mint négy hónap telt el Ján Kuciak oknyomozó újságíró és jegyese, Martina KuSnírová meggyilkolása óta. A brutális kettős gyilkosság súlyos kormány- és közéleti válságot okozott. Ön szerint mit tesz a Pellegrini-kormány azért, hogy vissza- vagy megszerezze a bizalmat, enyhítse a társadalmi feszültséget, és Szlovákiát - úgy, ahogy a tüntetők jelszava hirdeti - tisztességesebb országgá változtassa? Ne ragadjunk le a jelszavak szintjén. Két évvel ezelőtt a legerősebb parlamenti ellenzéki párt vezetője kijelentette, hogy ha belépünk ebbe a koalícióba, pokollá teszik az életünket. Azt hittem, ez csak az első évre vonatkozik, mert akkor keményen támadtak. A Kuciak-gyilkosságot az ellenzéki képviselők egy része arra használta, hogy megvádolta a kormányt, szerintük a kormány tevékenysége okozhatta a gyilkosságot. Még nem fogták fel, milyen veszélyes játékot kezdtek el Szlovákiában. Amikor már senki nem hisz senkinek, lehet bármilyen összetételű majd a következő kormány, nekik sem fognak hinni - ők nem tudják, ez a feszültség hogyan robbanhat, mert politikailag tapasztalatlanok. A kettős gyilkosság viszont szörnyűség, és a mai napig nincs bizonyítva, hogy köze van ahhoz, amit az újságíró írt. De ezt a volt országos rendőrfőkapitány, Tibor Gáspár mondta... Ő is hibázik. Mond valamit, amit mások meglovagolnak, miközben nem tudjuk, mi történt. Ami nagyon fontos viszont, hogy kiderült, keleten probléma van. Nemcsak a gazdákra gondolok, hanem arra, hogy szoros együttműködés alakult ki egy szűk csoport között, például a bírók és ügyészek között, az állam nem működött jól, nem a megfelelő embereket védte. A Híd kommunikációjában erőteljesen van jelen, hogy Önöknek köszönhető Robert Kalinák és Robert Fico távozása. Megváltozott a Smerrel a kapcsolatuk? Ez nem csak a kommunikációban van jelen, ez tény. A Smerrel a kapcsolatunk nem változott meg, de az említett két személlyel óvatosabb vagyok. Térjünk vissza a száznapos Pellegrini-kormányra. Ön szerint elég hatékonyan végzi a munkáját, hogy visszaszerezze az emberek bizalmát? Lehet érezni, hogy változnak a dolgok: új országos rendőrfőkapitányunk van; elkészült a megválasztását szabályozó új törvény; előfordult, hogy a főügyész is bekeményített; előzetes letartóztatásba került Kocner -tehát lassan változnak a dolgok. Aki ezt nem érzékeli, nem akarja érzékelni. De ez már más kérdés. A V4-ek véleményét tükrözi a menekültekről szóló egyezség ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Tanács csúcstalálkozójának egyik áttörő sikere, hogy Olaszország is rábólintott a közös egyezményre. Brüsszal/Pozsony. A migráció kérdésében továbbra is fontos szerepet játszik Törökország, ezért a tagállamok vezetői úgy döntöttek, mindent megtesznek a jó kapcsolatok megőrzéséért. A menekültek ellátására Törökországban további 3 milliárd eurót fordít az Európai Unió. Az egyezség, melynek értelmében Törökország hajlandó visszafogadni a területéről illegálisan Görögországba érkező bevándorlókat, még 2016-ban született. Az EU cserébe hajlandó ugyanannyi Szíriái menedékkérőt befogadni Törökországból. Richard Sulik (SaS) európai parlamenti képviselő elfogadhatónak tartja a megegyezést, azonban figyelmeztette Peter Pellegrini kormányfőt, hogy nem elegendő papírra vetni a megoldásokat, nyomást kell gyakorolni az európai diplomáciára, hogy hajtsa is végre azokat. Az Európai Tanács döntését üdvözölte a magyar kormányfő, Orbán Viktor is, aki egyenesen a visegrádi négyek győzelmének könyvelte el a csúcstalálkozó kimenetelét. Állítása szerint sikerült megakadályozni, hogy a menekülteket az egyes tagállamokban helyezzék el az előírt kötelező kvóták alapján. Zgut Edit politikai elemző szerint a visegrádi siker újra és újra visszatérő elem Orbán külpolitikai retorikájában. Az azonban vitathatatlan, hogy a visegrádi országok 2015-től határozottan felléptek a kötelező elosztáson alapuló mechanizmus ellen, és egyre több nyugati politikus követi példájukat. Véleménye eszerint azonban a magyar kormány célja nem a probléma megoldása, hanem épp ellenkezőleg, annak fenntartása, mivel nagyon hatékony politikai fegyverként működik. A tárgyalásokon Olaszország hangsúlyozta, ha nem veszik figyelembe követeléseit, akkor nem járul hozzá a javaslat szövegének elfogadásához. A szövegben szerinte túl sokszor szerepelt az önként kifejezés, mely nem feltétlenül garantál hatékony megoldást a migráció fő kérdéseire. Végül sikerült kompromisszumot kötni és elfogadni a 10 oldalas zárónyilatkozatot. Több mint 3 oldal a migrációval foglalkozik, de egyéb fontos témákat is említ, például a védelmet, a biztonságot és a kereskedelmet. Az első pontban szerepel a külső határok hatékony védelmének biztosítása és az átfogó uniós menekültpolitika gyakorlása. Az unió vezetői hangsúlyozták, hogy a menekültválság javuló tendenciát mutat 2015- höz képest, mivel 95%-kal sikerült csökkenteni az Európába érkező illegális bevándorlók számát. Több ezren vesztették életüket a csempészek által szervezett illegális útvonalakon, ezért az unió vezetői szerint fontos olyan regionális központok létrehozása, melyek a keresés és mentés túlélőinek menedékkérelmét dolgozzák fel. (ba, napi.hu, hvg, TASR)
