Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-28 / 148. szám
Európa UTAZZ.UJSZO.COM ■ UTAZAS(®UJSZO.COM HOLLAND KISVÁROSOK egy csapásra Hollandia Nyugat-Európa egyik legnépszerűbb úti célja, nemcsak sok-sok érdekessége, hanem fekvése és mérete miatt is. Az érdekességeket és az aranykor sajátosságait Amszterdam bemutatásakor már érintettük, viszont számos olyan kisebb város található még Németalföldön, amit érdemes meglátogatnunk. Ehhez nyugodtan vegyük igénybe a fejlett holland vasúthálózatot, amelynek segítségével könnyen és gyorsan eljuthatunk az amúgy sem nagy távolságokra lévő kisebb városok egyikébe: így tudhatjuk le Haarlemet, Utrechtet, Leident vagy Eindhovent egy csapásra. M ilyen érdekességek várnak ránk Hollan- i diában? Hollandia bemutatása sokkal egyszerűbb az érdekességein keresztül, hisz a száraz adatok és a rengeteg történelmi mozzanat helyett ezek azok a dolgok, amiken keresztül azonnal meg tudjuk jegyezni, milyenek is a hollandok, az életmódjuk, az ország, ahol élik a mindennapjaikat. Első lépésként a jogi körülményeket tisztázzuk: a holland közjog különbséget tesz Hollandia és a Holland Királyság között. Az utóbbi fennhatósága alá Hollandia mellett még további, Karibszigeteki országok is tartoznak, mint Aruba, Curasao és Sint Maarten. Hollandia jelenleg a világ 15. legnagyobb népsűrűségű országa, a felmérések szerint az egy négyzetkilométerre eső népesség 482 fő, amihez az is nagyban hozzájárul, hogy az amúgy sem nagy kitérje^ désű (41 526 km2) ország 20%-át víz borítja. Egyelőre nem tudjuk biztosan, hogy ennek a sok tejtermék, a halfogyasztás vagy a gének az oka, de a hollandok az egyik legmagasabb nép a világon. Ha az átlagos magasság értékeit nézzük, akkor a holland férfiak 184 cm-sek, míg a nők 170 centisre nőnek. Ha már az ételeknél tartunk, a holland sajtok méltán világhírűek, és nagyon sok sajtboltot találunk majd mindenhol a városokban, ahogy hasábburgonyát is, amit a legkülönfélébb szószokkal fogyasztanak. Az édességeket tekintve a stroopwafel (két ostyadarab közötti karamell) vagy a pannekoenken (palacsinta) a legnépszerűbb. A cseppfolyós ínyencségek közül pedig ki ne ismerné a Heineken sört vagy a gint, amit a hollandok jóvoltából ihatunk ma is. A németalföldieknek viszont nemcsak a gint, hanem sok más érdekes és izgalmas találmányt is köszönhetünk, nem is hinnénk, hogy mennyit. Amennyire kicsi nemzet a holland, olyan sok felfedezéssel büszkélkedhetnek: az első tengeralattjáró, a mikroszkóp, a teleszkóp, a szemvizsgálatkor használt szemteszt-tábla, az olimpiai láng használata, a Séta Keukenhofban kazetta, a CD, a tőzsde, az első atlasz, és még sorolhatnánk naphosszig. Azért, hogy a legérdekesebbek se maradjanak ki: a sárgarépa eredetileg lila, fehér, fekete és mindenféle színű volt, mígnem a hollandok a 16. században Orániai Vilmos tiszteletére nemesítették ki a mindenhol elterjedt narancssárga színűt. Ha pedig épp internetezünk, akkor ne feledkezzünk meg arról, hogy a wifit is a hollandok jóvoltából használhatjuk. Sokunknak Hollandiáról azonnal a tulipán jut az eszébe, annak ellenére, hogy a tulipánok még Európában sem őshonos növények, nemhogy Hollandiában. A tulipán hazája Közép-Ázsia, innét került az Oszmán Birodalomba, majd kalandos úton át a 16. században Hollandiába. Ez a csodás virág a törökök közvetítésével jutott el Európába. 1562-ben egy isztambuli hajó futott be az antwerpeni kikötőbe, mert egy ottani textilkereskedő árut rendeli a messzi oszmán fővárosból. Az antwerpeni kereskedő legnagyobb meglepetésére a szövetbálák között furcsa hagymákat talált, amik nagy részét megsütötte és megette, néhányat viszont elültetett a kertjében. A következő év tavaszán különös, soha nem látott virágok keltek ki belőlük. A kereskedő megmutatta néhány barátjának a furcsa virágokat, ami így kerülhetett el a kor legismertebb botanikusához, Carolus Clusiushoz, akinek később kulcsszerepe volt a tulipán hollandiai elterjedésében. Clusius a Leideni Egyetemen tanított, és az egyetem botanikus kertjében, ill. saját kertjében, is termesztett ritka tulipánokat. Az igazi tulipánőrület Hollandiában viszont mintegy negyven évvel később, 1634-ben kezdődött: gigantikus összegekért cserélt gazdát egy-egy különleges vagy kevésbé különleges tulipánhagyma. A tulipánőrület csúcsán egy darab ritka tulipánhagymáért egy egész ház árát kínálták Haarlem városában. Bár az akkori óriási tulipánláz alábbhagyott, a tulipánok még ma is jó üzletet jelentenek az országnak, évente mintegy 300 millió euró bevételt jelent Hollandiának az azóta tökélyre nemesített nemzeti szimbólum termesztése. A tulipánok említése azért volt fontos, mert mielőtt megismernénk a városkákat, láto-AZ IGAZI TULIPÁNŐRÜLET HOLLANDIÁBAN 1634-BEN KEZDŐDÖTT: GIGANTIKUS ÖSSZEGEKÉRT CSERÉLT GAZDÁT EGY-EGY KÜLÖNLEGES VAGY KEVÉSBÉ KÜLÖNLEGES TULIPÁNHAGYMA. Utazás EXTRA 2018. június
