Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-28 / 148. szám

www.ujszo.com | 2018. június 28. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 India a legveszélyesebb ország a nők számára Nincs többé miniszterelnök FELEDY BOTOND Egy felmérés szerint a nők számára India a világ legve­szélyesebb országa, ahol minden órában 40 bűncselek­ményt követnek el nők ellen, és a dolgozó nők mindegyike szexuális bántalmazás áldozata. A szexuális erőszak és zaklatás ugyanazon veszélyeivel kell szem­benézniük az indiai nőknek, legye­nek nagyvállalatok vezetői, dolgoz­zanak háztartási alkalmazottként a középosztály otthonaiban, gyárak­ban, mezőgazdaságban. Inkább felmondanak 2005 óta legkevesebb 20 millió nő - New York, Párizs és London la­kossága együttvéve - hagyta el Ázsia harmadik legnagyobb gazda­ságának munkaerőpiacát a Világ­bank adatai szerint, részben azért, mert rossz bánásmódban részesült munkahelyén. Manapság már csak az indiai nők 27 százaléka dolgozik hivatalosan. A magánszektorban dolgozók a tö­megközlekedés helyett inkább a vál­lalatok által fizetett taxikon érkeznek munkába, és sokan nem vesznek részt a cég által szervezett esti rendezvé­nyeken vagy találkozókon biztonsági okok miatt. „Szükségünk van bizton­ságos közlekedésre és zéró toleran­ciára a munkahelyi szexuális zakla­tást illetően. Úgy kell nevelnünk fia­inkat, hogy tiszteljék a lányokat és a nőket, és nyilvánvalóvá kell tenni, hogy semmiképp nem tüljük a nemi alapú erőszakcselekményeket. A családokban tudatositani kell, hogy a lányokra úgy tekintsenek, mint jövő­beni szakemberekre” - hangsúlyozta Annette Dixon, a Világbank dél­ázsiai alelnöke egy nőfórumon Új­delhiben. 2007 és 2016 között a nők elleni bűncselekmények száma Indiában több mint 80 százalékkal nőtt a kor­mányzati adatok szerint. 2016-ban mintegy 40 ezer nemi erőszakot je­lentettek be, annak ellenére, hogy na­gyobb hangsúlyt kapott a nők bizton­sága az után, hogy 2012-ben Újdel­hiben egy banda megerőszakolt egy diáklányt, ami széleskörű tiltakozó akciókat váltott ki és a szexuális bán­talmazás elleni szigorúbb törvénye­ket eredményezett. A nő a hibás és kész Az Air India légitársaság egy légiutas-kísérője májusban a közvé­lemény figyelmének középpontjába került, amikor Twitter-oldalán raga­dozónak nevezte egy főnökét, aki hat éven át zaklatta őt szexuálisan, „Har­vey Weinstein és Bill Cosby együtt­véve” -jellemezte esetét. Panaszát a cégnél elutasították. A panaszbizott­ság tagjai „szinte soha nem léptek fel senki ellen, akit megvádoltak. Álta­lában azt hangoztatják, hogy a nő volt a hibás” - mondta. 2016-ban Indiában 539 szexuális zaklatási esetet jegyeztek fel hivata­losan, ez 170 százalékkal több mint 2006-ban, ám ez csak a jéghegy csú­csa. Az indiai ügyvédek társasága egy tavalyi felmérésében kimutatta, hogy a szexuális zaklatás áldozatainak mintegy 70 százaléka nem jelenti fel az elkövetőket. A helyzet még rosszabb az informális szektorban, ahol aktivisták szerint a szexuális erőszak és kizsákmányolás minden­napos a jogi védelem hiánya miatt. Házi rabszolgaság Egy tinédzser szolgálólányt meg­fojtottak és feldaraboltak májusban Újdelhiben, az eset feltárta a házak­nál munkát végzők kiszolgáltatott­ságát is. A Thompson Reuters Foundation által nők helyzetével foglalkozó 548 szakértő körében végzett felmérés eredménye azt mutatta, hogy India a világ legveszélyesebb országa a nők számára az emberkereskedelmet, a szexuális kizsákmányolást és a házi rabszolgaságot illetően. Ez egy 2011-ben készült hasonló felmérés megismétlése volt, amely kimutatta, hogy Afganisztán, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Pakisztán, Indiai és Szomália volt a világ öt legveszélyesebb országa a nők számára. (MTI) (Lubomír kotrha karikatúrúja) 273 millió dollárnyi ékszert találtak a volt kormányfő lakásaiban Körülbelül 273 millió dollárnyi ékszert és más értéktárgyat foglalt le a maláj rendőrség Najib Razak volt kormányfő lakásaiban. Razak ellen korrupció gyanújával nyomoznak, az ország történetében ez volt a legnagyobb értékű lefog­lalás. A házkutatásokat Mahathir Mohamed új miniszterelnök május 9-i választási győzelme után folytat­ták le a Razak elleni nyomozás ke­retében, és azóta felmérték a hat la­kásban fellelt 12 ezer ékszer, 423 karóra, 234 márkás napszemüveg, 567 női táska, valamint készpénz ér­tékét. Az eredeti gyanú szerint Razak miniszterelnökként 4,5 milliárd dollárnak megfelelő összeget ‘sik­kasztott el a kormány ellenőrzése alatt álló 1 Malaysia Development Berhad fejlesztési alapból (1MDB), és ebből 700 millió dollárt közvetlenül a saját bankszámláira utaltatott. Az akkori ügyészségi vizsgálat viszont 2016 januárjában felmentette a miniszter­­elnököt a vádak alól. A politikus azonban váratlanul elveszítette a má­jusi választásokat, az új kormány le­váltotta a régi főügyészt, valamint újraindította a nyomozást. (MTI) Nem túl meglepő módon Recep Tayyip Erdogan rögtön első nekifutásra a török elnökválasztást megnyerte. Ennek a je­lentősége nem az, hogy nyerni tudott - ebben nem nagyon kételkedtünk. A valódi tétet az adta, hogy ezután az elnökvá­lasztás után léptek életbe az elnöki rendszert bevezető alkotmánymódosí­tások. Ez annyit tesz, hogy mostantól Törökországban megszűnt a mi­niszterelnöki poszt: mint az Egyesült Államokban, az elnök egy személy­ben vezeti a kormányzatot és egyben feje az államnak, a hadseregnek. A kemalista török hagyományban nagy fordulat a mostani, mert szem­be megy az elmúlt közel száz évben Ankarában kialakult politikai rend­szerrel. Eddig az tartotta meg a belső hatalmi egyensúlyt, hogy a kor­mánnyal szemben egy erős hadsereg volt a garancia, amely önálló, állam az államban módon beavatkozott, ha az erőegyensúlyok eltolódtak. A hadsereg hagyományosan szekuláris erő volt, tehát különválasztva az ál­lam vallásától, és a N ATO-hoz tartozást, a nyugatos irányt képviselte. Ezt fokozatosan kiiktatta Erdogan az elmúlt ciklusai során. Több per­ben számolt le a hadsereg vezetésével, a tisztogatást már a 2016-os puccskísérlet előtt megkezdte, majd a zendülési kísérlet további óriási megtorláshoz vezetett mind a katonák, mind a civilek körében. Több mint 160 ezer emberről beszélnek, akik valamely módon áldozatai lettek a puccs utáni leszámolásnak: a vagyonelkobzástól a kirúgásig, az útlevél-visszavonástól a cégek kényszerű átadásáig hosszú a lista, aho­gyan az Erdogan-féle hatalmi klikk sziklaszilárd befolyást teremtett. Éppen ezért nem csoda, hogy most megnyerték a választást. A médiá­ban 90 százalékos túlsúlyról beszélhetünk a kormánypártok részéről, emellett Törökországban tartják jelenleg a legtöbb újságírót rács mögött. A Facebookot, Twittert és YouTube-ot is blokkolták már, mikor az el­nöki körök számára kellemetlen információk kerültek ki. A sajtósza­badságot néhány év alatt radikálisan visszaszorították. Miközben az erős vezető hagyománya nem áll távol a törököktől, most a hatalmi túlkoncentráció, az ebből fakadó korrupció és nepotizmus, az ebből pedig törvényszerűen következő romló gazdasági és jogállami ál­lapot éri utol épp az országot. A demokratikus fékek és ellensúlyok utol­só megcsillanása volt, hogy az ellenzék fel tudott sorakozni a CHP párt elnökjelöltje mögé, a kurdok pártja is bejutott a parlamentbe, holott több tagja a börtönből volt kénytelen, jcampányolni”. Az Amerika- és nyugatellenes retorika miatt Erdogan számára komoly kihívás lesz, hogy a nyugati befektetőket és tőkét a török líra zuhanása közepette becsalogassa a gazdaságba. Enélkül viszont nehéz lesz talpra állítani, hatékonyságát javítani a török termelésnek. A hatalmi körökön kívüli egyszerű vállalkozók már másfél éve menekítik ki a pénzüket, mivel látták a puccs utáni elkobzásokat. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy jövő tavasszal helyhatósági vá­lasztásokat tartanak, és ez további kampány üzemmódot igényel - tehát Erdogan még kevésbé tehet picit is fájdalmas reformlépéseket, az állami támogatások csökkentését, vagy megszorító intézkedéseket. Pártja, az AKP viszont elveszítette parlamenti többségét, így a nacio­nalista párttal együtt, koalícióban kell kormányoznia. Velük pedig lehe­tetlennek tűnik a nyugati irányban történő megbékélés, ami felveti a to­vábbi orosz közeledés kockázatát. Ez a török NATO-tagság és a szíriai háború fényében pedig különösen érzékeny pont. Nem szólva arról, hogy a török sereg egyszerre rendelt 100 darab amerikai F35-ÖS vadász­gépet, és mellé az orosz S-400-as fejlett légvédelmi rakétarendszert. Hogy ez a sereg ellensúlyozása, vagy a külpolitikai pávatánc része, eset­leg egyszerű szemfényvesztés, ezt a gazdaságra nehezedő nyomás miatt alighanem hamarosan megtudjuk. FIGYELŐ Listázott „ellenségek" A magyar kormánypropaganda mintájára Törökországban is lis­tázzák az ország ellenségének ki­kiáltott személyeket. Ilyen listát tett közzé az Erdogan elnök párt­jával kormányzó török naciona­lista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) azokról az újságírókról, egyetemi tanárokról, tévés sze­mélyiségekről és közvélemény­kutató cégek vezetőiről, akik vé­leménye szerint bírálták őket a választások előtt. A hetven nevet tartalmazó listát a MHP egész oldalas hirdetés for­májában számos sajtóorgánumban megjelentette, köztük a nagy múltú Hürriyetben. A lap annak ellenére is megjelen­tette a hirdetést, hogy az ő újság­írója is felkerült az ellenséglistára, amelyet egy televízióban fel is ol­vastak. (MTI) Gyalázkodnak az ukránok Kárpátalján Ismét meggyalázták a Kerek­hegyen emelt keresztet Beregszá­szon, a feszületre ukrán naciona­listajelképet festettek, a talapza­tára ukrán jelszavakat írtak - írta a Kárpátalja hetilap. A keresztre az Ukrán Nacionalisták Szervezete- Ukrán Felkelő Hadsereg (OUN­­UPA) vörös-fekete zászlaját fes­tették, talapzatára pedig a náci Németországban használatos fe­lelgetős köszöntésekhez hasonló Dicsőség Ukrajnának! - Dicsőség a hősöknek! feliratot mázolták. Az elmúlt években többször bar­bár módon meggy alázták a bereg­szászi Kerek-hegyen álló keresz­tet, és a hozzá vezető keresztutat és a magyar nemzeti zászlót gyaláz­­ták meg ott. Néhány hete Bereg­szász központjában vörös csilla­got festettek a frissen felújított re­formátus templom falára. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents