Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-28 / 148. szám

KÖZÉLET www.ujszo.com I 2018. június 28 3 Csicsai: Nem veszhet el a pótföld Az államtitkár szerint a oarcellák körüli emblémákat a földesvesítéssel lehetne megoldani, de erre pénzt kell találni IBOS EMESE (Somogyi Tibor felvétele) Három napig tiltakoztak a gazdák a múlt héten Pozsonyban. A kassai felhívásban megfogalmazott követeléseikről a kormányfővel akartak egyeztetni, ő azonban elutasította a találkozót. Az agrártárca sem volt hajlandó meghallgatni a gazdákat, állítván, hogy követeléseik jelentős részét már teljesítették. A követelésekről Csicsai Gábor (Híd) államtitkárt kérdeztük. Miért nem találta meg a módját a tárca, hogy 4 vagy 6 gazda he­lyett 30 farmerrel üljön tárgyaló­­asztalhoz a múlt héten, és a sajtón keresztül való üzengetés helyett szemtől szemben tisztázza a vitás kérdéseket? A gazdák a miniszter asszonnyal és a kormányfővel akartak tárgyalni, tőlük kell megkérdezni, hogy miért nem fogadták őket. Ha megkeres­nek, én tárgyalok velük, de az ál­lamtitkárokkal nem akartak beszél­ni, egyetlen megkeresést sem kap­tam. A Tyrs rakpartra meghirdetett kerekasztal-beszélgetésre minden párt képviselőjét meghívták, megtehette volna, hogy ott hall­gatja meg a gazdákat. A kerekasztal-beszélgetés alibista volt, nem szakmai egyeztetés. Azt a kezdeményezést reklámfogásnak tartom. A dunaszerdahelyi járásbeli gazdákkal jó ideje kapcsolatban va­gyok. Tájékoztattam őket arról is, hogy mely követelések reálisak és melyek nem. Az egyik alapvető követelés a földegyesítés vagyis a komaszáció. A tárca szerint dolgoznak a föld­­rendezésen, 160 kataszter egyesí­tésére Írták ki a közbeszerzési el­járást, viszont az országban 3200 kataszter van, s ebből durván 420- ban ment végbe a földrendezés. Milyen konkrét lépéseket tett a tárca április óta a komaszáció el­indítása érdekében, és mikorra le­het kézzelfogható eredménye? A földek visszaigénylésekor 1989-ben az akkori kormány nem a földegyesítés, hanem a pótföldek útját választotta. Szlovákia harminc évig elhanyagolta a földek széttago­­zottságát. A komaszáció hektáron­ként 200—400 euróba kerül. Ha vesszük, hogy 1,9 millió hektár ter­mőföld van Szlovákiában, akkor egyszerű kiszámítani, hogy mekko­ra pénzcsomagról beszélünk. Ez a pénzcsomag eddig egyetlen kor­mánynak sem állt a rendelkezésére. A közbeszerzési eljárás 180 katasz­terre van kiírva, ez 200-250 millió euróba fog kerülni, ezekben a ko­maszáció belátható időn belül el­kezdődik. Ugyanakkor a földegye­sítés addig kidobott pénz, amíg a polgári törvénykönyv nem oldja az örökösödés szabályait, ez ugyanis osztja a földterületeket. Hogyan, mi alapján választot­ták ki a földegyesítésre ezt a 180 katasztert, vannak benne déli te­rületek is? Információim szerint a közép­­nagyságú kataszterekről van szó, melyek az egész ország területén vannak szétszóródva. Ez még az előző kormány projektje, a fedezetet is ők különítették el rá. A tárca szerint a jogtalan föld­­használatot, a többségi tulajdon­ban levő földekkel kapcsolatos, illetve az állami földek bérbeadá­sával kapcsolatos követeléseket már különböző törvények, ren­deletek szabályozzák. Valójában a gond az, hogy ezeket a törvé­nyeket nem tartják be. így kap­hatott agrártámogatást a smeres Lubica Rosková. Hogyan akarja a tárca betartatni ezeket a törvé­nyeket? A gazdaság minden ágazatában vannak spekulánsok, akik megpró­bálják kihasználni a törvény réseit, kiskapuit. Ilyenek sajnos mindig vannak, de erre vannak ellenőrző mechanizmusok. Ha kiderül a csa­lás, a törvény pontosan szabályozza azt is, hogy a különböző szerveze­teknek, mint az Agrárkifizető Ügy­nökségnek, mit kell tennie. Támo­gatást bárki igényelhet, az unió sza­bályai szerint az összes igénylés 5%­­át kell ellenőrizni. Az összes kér­vényt fizikailag lehetetlen lett volna ellenőrizni, viszont a Rosková-féle csalások minimálisak. Idén vezet­tünk be egy olyan elektronikus rend­szert a földalapú támogatások igénylésére, mely garantálja, hogy az ilyen spekulánsok ki lesznek szűrve. A minisztérium és a gazdák kö­zött vita van a szerződések nyil­vánosságra hozatalában is. A tár­ca állítja, a szerződések nyilváno­sak, a tiltakozók szerint viszont a rendszer bonyolult, átláthatatlan és ellenőrizhetetlen. Milyen intéz­kedésekkel akarja a tárca egyszerűbbé és átláthatóvá tenni a rendszert? Nem tudok hozzászólni ehhez a kérdéshez, mert pontosan látni kel­lene, hogy milyen szerződéseket nem találnak a gazdák. A projekt alapú támogatásokról szóló szerző­déseket közzé kell tenni a kifizető ügynökség oldalán, ha ezt elmu­lasztják, az ügynökség hibátkövetel. Ilyen megkeresés eddig a kamara ré­széről sem érkezett. Mi a helyzet a bérleti szerződé­sekkel, a miniszter szerint ezek nyilvánosságra hozatalához széles körű párbeszédre van szükséges. Viszont korábban a kataszteri hi­vatalok a bérleti szerződésekről is nyilvántartást vezettek. Miért nem lehet azonnal visszatérni egy már korábban alkalmazott gya­korlathoz? Nem a hivataloknál van a gond, a kérdés az, hogy mennyire jogos a követelés. Vegyünk egy magány személyt, egy olyan gazdát, aki nem igényel támogatásokat, aki bérleti szerződést köt egy másik magánsze­méllyel. Kinek mi köze van ahhoz, hogy milyen bérleti összegben álla­podnak meg? Viszont a szerződéseket összeg nélkül is nyilvánosságra lehet hozni, pusztán a telkek viszonyai­nak átláthatósága érdekében. Ez ennél jóval bonyolultabb, és a problémát megint csak az 1989-es időszakig kell visszavezetni. Az or­szágban ugyanis nagyon kevesen tudják pontosan meghatározni a sa­ját területüket. Mivel nem lehetett Csicsai Gábor kimérni az eredeti földterületeket, kitalálták a pótföldek institúcióját. S mivel részarányos területek van­nak, ezért nem tudják meghatározni őket. Lehet, hogy nekem van bérleti szerződésem 5 hektárnyi területre, de pótföldről lévén szó ezért a ka­taszterben nem az eredeti helyén van. A komaszációig értelmetlen a bérleti szerződéseket nyilvános­ságra hozni. Viszont a tavaly ősszel elfogadott törvény ezt a kérdést is rendezi, ez alapján ugyanis minden egyes cég köteles nyilvántartani a szerződéseket, a járási hivatal ké­résére kötelesek ki is adni a szerző­déseket. A gazdának tudnia kell fel­mutatni, hogy kivel van szerződése, milyen összegre kötöttek bérleti szerződést és milyen módon fizeti ki a bérletet. A csallóközi gazdák a pótföldek használatát megszüntető törvény ellen tüntettek. Ok a komaszáció­ig használni akarják a pótfölde­ket, ráadásul a 90-es években is a pótföldeket arra az időszakra ad­ta ki az állam, amíg a földrendezés le nem zajlik. Innen nézve teljesen jogos a követelésük. Pont a csallóközi gazdák jelezték nekem, hogy birósági döntés szüle­tett arról, hogy a régi pótföldek, me­lyeket a 90-es években kimértek, ér­vényüket vesztették. Eddig ezzel azért nem volt gond, mert volt egy állapot, melyet mindenki tisztelet­ben tartott. Egy külföldi cégjogász­csapata viszont szembe ment ezzel, és pert nyert. A bíróság döntését tiszteletben kell tartani, az új tör­vény ennek apropóján született meg, mely garantálja a gazdának, hogy ha joga van bármilyen földterületre, azt ki kell mérni neki. A jogszabály ugyanis azt mondja ki, hogy az, aki­nek eddig pótföldje volt, annak ezt egy sima A4-es papíron jeleznie kell az egykori állami gazdaság jogutód­jának. Ezzel teljesítette azt a felté­telt, amely alapján nem lehet tőle el­venni a pótföldet. Sajnos sok gazda nem érti a törvény logikáját, és ezért követelik a törvény hatályosságának a felfüggesztését. Számos gazda viszont éppen az ellen ágál, hogy az oligarchákkal vagy a dán cégtulajdonossal kell­jen egyezkednie, tőlük kuncso­rogja ki saját tulajdonát. Ezt visszautasítom, ugyanis a gazdának nem kell kuncsorognia, vagy kérnie a pótföldjét, az ehhez való jogát törvénybe foglaltuk. Elég, ha pusztán levélben tájékoztatja a volt állami birtok, szövetkezet terü­letén jelenleg gazdálkodó (ez nem­csak a dánokra érvényes, hanem minden egyéb alakulatra) cégeket a pótföldjéről és arról, hogy mai napig gazdálkodik, továbbra is gazdál­kodni kíván ezen a területen, van előtulajdon-, bérleti vagy egyéb jogviszonya a kimérés alapjául szol­gáló eredeti földekhez, és a törvény­ből kifolyólag igényli az albérleti szerződés megkötését. Jogos igé­nyét semmilyen más dokumentum­mal nem kell alá támasztania. Ha a cég nem reagál, a járási hivatalhoz kell fordulnia, tájékoztatnia kell ar­ról, hogy ő jelezte a cég felé az igé­nyét. A jogszabály alapján a járási hivatal köteles eljárni, és kiadja az albérleti szerződést ugyanarra a te­rületre, melyet korábban pótföld­ként kimértek. Ezek a cégek eddig éppen azt használták ki, hogy a gaz­dáknak nem volt jogi hattere. Az uj szabályozás szerint azonban nem vehetik el tőlük a földet. A minisztérium, ön tehát ga­rantálja a gazdáknak, hogy a pót­földeket megszüntető jogszabály miatt egyetlen gazda sem fog egyetlen árat sem elveszíteni a pótföldjéből? Természetesen. Feltételezve, hogy még megvan az eredeti föld­jük, melynek fejébe pótföldet mér­tek ki nekik a 90-es években. Sokan ugyanis már az eredeti területüket eladták, ennek ellenére használni akatják a pótföldet. Ha csak mini­mális az eltérés az eredeti tulajdon és a pótföld között, a pótföld gyakor­latilag akkor is megmaradhat. A földek körüli óriási fejetlen­séget a földegyesítés oldhatja meg, s ebben kormánypártiak, ellenzé­kiek és a gazdák is egyetértenek. Ha az állam képes milliárdokat költeni a hadsereg modernizálá­sára, miért nem áldoz pénzt a föl­dek rendezésére, ön és a Híd miért nem harcol ezért? Nem kérhetnek tőlünk irreális dolgokat. Van egy koalíciós szerző­dés, és ahhoz tartanunk kell magun­kat, az agrártárca az SNS kezében van. Többször elmondtuk, koma­­szácio nélkül nem lesz rend a par­cellákkal, ezért mielőbb meg kell ol­dani. Az SNS-en múlik, mikor bok­szolja ki a komaszációra szükséges forrásokat. Az SNS-t kell megkér­dezni, hogy miért inkább a hadse­regre költi a pénzt. A gazdák mellett Jaromír Cizná r főügyész is élesen bírálta az a rendszert, mely az Agrárkifizető Ügynökségen (PPA) és a Szlovák Földalapon (SPP) működik, mivel teret ad a korrupciónak, s rend­szerszintű módosításokat köve­telnek. A miniszter asszony vi­szont, mintha nem akarná elis­merni, hogy súlyos gondok van­nak. Hogyan tovább ezzel a két in­tézménnyel? Már többször jeleztük, hogy ez a két intézmény nincs a teljesítménye csúcsán. A PPA működésileg egy teljesen autonóm, a minisztériumtól független ügynökség. A mindenkori miniszter joga es egyben felelőssé­ge is a vezetés kinevezésében illetve visszahívásában van, ha az nem működik. Sajnos, azt kell monda­nom, hogy a PPA működése ugyan nem sért törvényt, de működése azért sok kívánnivalót hagy maga után. Tény, hogy sokkal inkább védhetné a gazdák érdekeit Brüsszellel szem­ben. Múlt csütörtökön Ján Kozu­­chot, a PPA igazgatóját berendel­te az EP költségvetési ellenőrző bi­zottsága és 30, az ügynökség működésével kapcsolatos kérdést szegeztek neki, melyekre nem akart, vagy nem tudott konkrét válaszokat adni. Felmerült az ügynökség akkreditációjának a megvonása is. Ezek fényében sem kellene lépnie a tárcának? Az akkreditáció elvesztése egy folyamat, mely az ellenőrző bizott­ság kezdeményezésére történhet meg. Az eddigi ellenőrzések pozití­van végződtek az ügynökség szem­pontjából. Mivel nem tudom, mit ki­fogásolt a bizottság, nem tudok ér­demben válaszolni erre a kérdéshez.

Next

/
Thumbnails
Contents