Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-26 / 146. szám
12 VB 2018 FOCITIPP ■ 2018. JUNIUS 26. www.ujszo.com Oroszország: Hősökké váltak a leggyűlöltebbek A torna előtt még szedett-vedett orosz válogatott könnyedén jutott be a vb-nyolcaddöntőbe JÉ orosz váloga/% . tott a 2016k>s LJ i W Európa-baj/% m nokság egyik JL m m J leggyengébb teljesítményét nyújtva, egy ponttal, csoportutolsóként esett ki Franciaországban. Az azóta eltelt idő sem sok jóval kecsegtetett: a világbajnokságot megelőző egy évben csupán Uj-Zélandot és Dél-Koreát tudta legyőzni a válogatott, amely hat vereség mellett még négy döntetlent ért el. Sovány. Sztanyiszlav Csercseszov ráadásul azzal a kettős céllal vette át a válogatottat, hogy megfiatalítsa a keretet, és visszaálljon a háromvédős rendszerre. Egyik sem sikerült. A torna előtt még az sem tűnt egyértelműnek, hogy az oroszok képesek továbbjutni egy alsó középkategóriás csoportból - aztán minden másképp lett. Nehéz örökséget vett át a szovjet múltból az Orosz Labdarúgó-szövetség 1992-ben, amikor a függetlenné válással egyrészt újjáalakult, másrészt felvételt nyert a FIFA tagállamai közé. A Szovjetunió csapata ugyanis a kontinens legjobbjai közé tartozott, kétszer olimpiai bajnok volt (1956, 1988), nyert három bronzérmet (1972, 1976, 1980), 1960-ban Európa-bajnoki aranyat, 1964-ben, 1972-ben és 1988-ban Eb-ezüstöt szetzen, míg a világbajnokságok történetében egy 1966- os negyedik helyre lehetett büszke. A fiiggeden Oroszország azonban mintha elveszítette volna a bázisát, a tagállamok különválása érzékenyen érintette a labdarúgást, és ebből az állapotból nem is nagyon sikerült megtalálni a felfelé vezető utat. A csapat ötször jutott ki az Nagy orosz öröm: nyolc gólt csupán egy alkalommal szerzett házigazda az első két meccsen: Olaszország még 1934-ben (Fotók: TASR/AP, SITA/AP, képarchívum) n Sajnálatos módon a mi válogatottunk a közelmúltban nem ért el nagy eredményeket. Vlagyimir Putyin Eb-re, ebből négyszer a csoportkört sem élte túl, a világbajnokságokon 1994-ben 2002-ben és 2014-ben hasonlóképpen járt. Szadirintől Csercseszovig Pedig a korszak legjobb hazai edzői dolgoztak a válogatottnál, de Pavel Szadirin, Oleg Romancev, Ánatolij Bisovec vagy Valerij Gazzajev sem tudott segíteni. Pillanatnyi fellendülést az első külföldi edző, Guus Hiddink megjelenése okozott, aki 2006 áprilisában két évre szóló szerződést írt alá, és sajtóhírek szerint évi kétmillió eurós fizetést kapott. A holland szakember jól válogatta össze csapatát, amely végül a 2008- as Eb-n nagyszerűen szerepelt: a csoportkörben legyőzte a címvédő görögöket, a negyeddöntőben kiverte Hollandiát, de végül az elődöntőben kikapott a spanyoloktól. Hiddink után azonban sem Dick Advocaat, sem Fabio Capello nem alkotott maradandót, az eredmények pedig nem akartak jönni. Az idei vébé előtt két évvel az orosz szövetség úgy döntött, Sztanyiszlav Csercseszovot bízza meg a szövetségi kapitányi feladattal. Az egykori válogatott kapus éppen edzői pályafutása felszálló ágában volt, hiszen 2015-2016-ban lengyel bajnokságot és kupát nyert a Nikolics Nemanját is soraiban tudó lengyel Legiával. A nagy áttörés azonban nem akart megjönni, a selejtezők helyett felkészülési meccseket vívó válogatott hébe-hóba nyert csak, egyik ilyen siker volt a 2017. június 5-i, Magyarország elleni, idegenbeli 3-0-s siker. Ugyanakkor közvedenül a vébé előtt hét meccsen nyereden maradt, és a FIFA-világranglistát figyelembe véve a torna legrosszabbja remegve várta a vb-rajtot. A húzóember Gyenyisz Cserisev az egyetlen mezőnyjátékos, aki légiósként van ott az orosz keretben Csodára vártak a vb előtt A gyenge eredmények miatt a közvélemény sem állt a csapat mellett, a sportújságok azt írták, Egyiptom, Szaúd-Arábia és Uruguay ellen a csoportból való továbbjutás is bravúr lenne. A Gazeta.ru a válogatottat egy olyan zongoristához hasonlította, amelynek nincsen gyakorlata: „Csak egy csoda mentheti meg Oroszországot a csoportbeli összeomlástól. Hét mérkőzést vívott meg siker nélkül, az orosz futball modern történelme alatt, egy edző vezetésével ez a legroszszabb eredmény” - írta. Előzetesen a Szportsz Ekszpressz a nyolcaddöntőbe jutást hősies tettnek tartotta volna, de még Vlagyimir Putyin elnök sem tudott Vb a nemzeti büszkeségért Az Amerikában élő ukrán kutatók által a hetvenes években megalapított Nationalities Papers című folyóirat munkatársa, Peter Rutland kifejtette, hogy előzetesen senki sem számított arra, hogy az orosz válogatott jól teljesít a fifaworldcup világbajnokságon. A torna nagy nyertese RUSSIA 2018 Vlagyimir Putyin lett volna egyedül, aki a tanulmány szerint jól kihasználja a sport és a nacionalizmus szoros összefonódását és megértette a sport (azon belül a labdarúgás) azon képességét, hogy képes ösztönözni a nemzeti büszkeség érzését. A lap szerint Putyin az első autokrata vezető 1978 óta, aki a futballvébé dicsfényében tündököl: negyven éve Argentínában a katonai junta fogadta a mezőnyt. Az orosz kormány több mint 13 milliárd dollárt költött az új stadionok építésére és az infrastruktúra fejlesztésére a helyszínként funkcionáló 11 városban - négyszer annyit, mint 2010-ben a Dél-afrikai Köztársaság. A gazdasági stagnálással küzdő országban Putyin az ilyen sportos megaeseményekkel (a vébé előtt a 2014-es szocsi téli olimpiával) mutatja meg az oroszok számára, hogy országuk még mindig a nemzetközi színtér egyik legjelentősebb szereplője.
