Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-26 / 146. szám
www.ujszo.com I 2018. június 26. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A Wilkommen vége A16 EU-tag tanácskozása fordulatot jslsz az uniós és a námet menekültpolitikában - írta kát tekintáiyes német lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FÁZ) és a Die Welt. A FÁZ kiemelte, hogy az Angela Merkel CDU-ja és a testvérpárt CSU vitája arról szól, milyen feltételekkel lehet megtagadni a belépést az EU- ban máshol már regisztrált menedékkérőktől. A minicsúcsnak nevezett találkozó az első lépés Merkel szerint a helyes európai megoldás felé, de az már látszik, hogy „a nyitott határok Európája forog kockán”. Feltűnő, hogy a vita egyre inkább korlátozó jellegű, hiszen az EU külső határának hatékonyabb biztosításáról és a menedékkérőket befogadó táborok kiépítéséről van szó Európában vagy Afrikában. A francia-spanyol javaslatban szereplő európai befogadótáborok Emmanuel Macron francia elnök szavai szerint zártak lennének, ami jóval szigorúbb megoldás lenne, mint a CSU elnöke, Horst Seehofer belügyminiszter által javasolt új típusú németországi befogadóközpontok, amelyek nyitottak lennének. Közben a nyílt tengeren vesztegelnek a hajótörött menedékkérőket mentő hajók, mert nincs kikötő, amely fogadná őket. így három évvel a befogadás kultúrája, a Wilkommenskultur után Európa olyan irányba menetel, amely eddig a szigorú menekültpolitikát folytató Ausztráliából vagy Amerikából volt ismert. A Die Welt a német migrációs politika 180 fokos fordulatáról ír. Angela Merkelnek még nem sikerült a máshol már regisztrált és a német határon visszafordítandó menedékkérők visszafogadásáról szóló megoldásokat kötnie, vagyis kancellári tisztsége továbbra is veszélyben van a CSU-tól kapott ultimátum miatt, amely pártszövetség felbontásával fenyeget. „De a minicsúcson elkezdődött az-irányváltás az európai menekültpolitikában” - írta a Die Welt. Diplomáciai források szerint a találkozón csupán 10 százalékában beszéltek a menekültek EU-n belüli elosztásáról, 90 százalékban pedig a külső határok védelméről és az EU-n kívüli országokkal folytatandó együttműködésről volt szó. Főleg abban lehet egyetértés, hogy az EU-n kívül állítsanak fel táborokat, és ehhez tízmilliárd eurós nagyságrendű összegeket kell fordítani tranzitországok, például Niger vagy Tunézia támogatására. Ehhez kapcsolódik a második ügy: az EU-Törökország megállapodás mintájára további harmadik országokkal kell menekültügyi egyezményeket kötni. A harmadik ügy a Frontex EU-s határvédelmi szervezet megerősítése, és esetleg hatáskörének, felhatalmazásának kitelj esztése. A negyedik ügy pedig az, hogy az olasz és a máltai parti őrség által kimentett hajótörött menedékkérőket ezentúl nem az EU-ba szállítják, hanem vissza, Líbiába, ahonnan elindultak, a civil szervezetek hajói pedig nem köthetnek ki többé Olaszországban és Máltán. Merkel hajlandó együttműködni ebben az irányváltásban, és így 180 fokos fordulatot hajt végre a német migrációs politikában. A fokozatos elszakadás a befogadás kultúrájától már több mint egy éve zajlik, most pedig radikális gyorsítás következik a bezárkózás új európai politikája felé -emelte ki a Die Welt. (MTI) Savas támadás, nemi erőszak - az afgán nők hétköznapjai Az afgán nők ellen elkövetett bűncselekményeknél még mindig a „hagyományos bókítós" módszerét alkalmazzék az ítélkezés helyett, vagyis az elkövető megússza a büntetést. Az ENSZ afganisztáni segélymissziója (UNAMA) jelentése szerint a törzsi vezetők által alkalmazott békítés módszere továbbra is azt erősíti, hogy a nők ellen elkövetett bűncselekményekért nem jár büntetés. Tehát továbbra is szemet hunynak az erőszak felett, és csökken az igazságszolgáltatás rendszerébe vetett bizalom. A jelentésben hangsúlyozzák, hogy a tálib rezsimet már 17 éve leverték Afganisztánban, de még mindig gyakori a nők elleni erőszak. Az UNAMA 2016 augusztusa és 2017 decembere között a nők ellen elkövetett mintegy 600 bűncselekményt vizsgált, a leggyakoribb az emberölés, bántalmazás, égetés, nemi erőszak, savas támadás, kényszerített öngyilkosság, lánygyermekek adósságtörlesztésre szánt felkínálása. Az összegzésből az is kiderült, hogy az említett cselekmények legnagyobb része a férfiak „becsületének megóvása érdekében” történt. 280 családon belül elkövetett emberölésről, úgynevezett becsületgyilkosságról szereztek tudomást - ezek közül csak 50 esetben született bírósági ítélet a 2016 elejétől 2017 januáijáig tartó időszakban. Legyen szó akár halálbüntetéssel sújtható cselekményről, A családok az ilyen súlyos bűncselekményeket még akkor is „magánügyként” kezelik, s ezért nem tekintik büntetendőnek, ha azok miatt törvényesen halálbüntetést lehetne kiszabni. A nők elleni erőszak visszaszorításáról szóló, 2009-ben elfogadott törvény szerint a rendőrség köteles bíróság elé vinni ötféle bűncselekmény elkövetőit, ezek között van a nemi erőszak és prostitúcióra vagy öngyilkosságra való kényszerítés. A hivatalos eljárás azonban gyakran a nők érdekeivel ellentétes eredménnyel jár, a sértettek ugyanis külső nyomásra visszavonják panaszukat, és az ügyet ezáltal békítéssel rendezik. Innentől kezdve minden marad a régiben. (MTI) Akadémiai térfoglaló SÁNTA SZILÁRD A Magyar Tudományos Akadémia függetlenségét féltik a kutatók. A kormány az egyetemeken szerzett nagyobb ellenőrzés után az akadémiát veszi célba. Az MTA Jogi és Igazgatási Főosztálya e-mailt kapott az új, Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM), melyben arra kérik az akadémia jogi főosztályát, hogy véleményezzenek egy törvénymódosítási javaslatot, amely a kutatóhálózat működéséhez szükséges anyagi forrásokat az új minisztériumhoz rendeli. A dologban - egyebek mellett - az a végtelen cinizmus, hogy a választ 54 percben belül kérték, úgy, hogy korábban nem történt előzetes egyeztetés. Az MTA idei 40 milliárd forintos támogatásának több mint kétharmada landolna a minisztériumnál jövőre. Az akadémia ragaszkodik a függetlenségéhez, és azt kéri, hogy erről a törvényjavaslatról, ebben a formában, ne szavazzon az Országgyűlés. Lovász László, az MTA elnöke, úgy nyilatkozott, attól fél, hogy elindul a kutatók elvándorlása. Az elnök ma folytatja a tárgyalást Palkoviccsal, az ITM vezetőjével. A cél továbbra is a kutatói szabadság megőrzése. Az akadémia nem szeretné politikai ügyként kezelni a témát, és nem tartja számon a kutatók, alkalmazottak „világnézeti vagy politikai elkötelezettségét”, és a „tudományos közösségben mindenkit tudományos teljesítménye alápján ítélnek meg” - fogalmazott az MTA Kommunikációs Főosztálya. A kormány tervezete ellen tiltakozik a Stádium 28 Kör (a Magyar Tudományos Akadémia doktorai és akadémikusai) is. A nyilatkozatukban úgy fogalmaznak, hogy a CEU-ügy után ez újabb súlyos támadás a tudomány autonómiája ellen. Csányi Vilmos etológus, biológus, a Stádium 28 Kör tagja szerint „az akadémiának már korábban a sarkára kellett volna állnia. Sokkal határozottabban kellett volna a saját álláspontját képviselnie, akkor talán el se jutottunk volna ide.” Az akadémia liberális, „gyanús” kutatóit listázta a Figyelő hetilap, amely korábban, botrányos módon, az állítólag Soros György szolgálatában álló civilekkel tette ugyanezt. A névtelen szerző fényképes névsorolvasást tart, melyben az „ideológiavezérelt” kutatókat gyűjti össze. A lap problémásnak tartja, hogy feltűnően sok a gendertéma az akadémián, ehelyett szerinte olyan témákkal kellene foglalkozni, mint a demográfiai krízis megoldása vagy a gyermekvállalás elősegítése. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja nyilatkozatot tett közzé, melyben azt írja, hogy büszke a kutatóira: „Büszkék vagyunk rájuk, függetlenül attól, hogy a határon túli magyarok helyzete, a társadalmi egyenlőtlenségek, speciális helyzetű társadalmi csoportok, a közpolitika intézményeibe vetett bizalom vagy a sajtószabadság érvényesülése terén folytatnak felfedező kutatást.” „Konkrétan mostantól mi is elkezdjük a bőrünkön érezni a NER-t” - mondta az Abcúgnak egy kutató. Khm. Jó reggelt! FIGYELŐ Focivóbó, aztán „menekülés" A világbajnokságra szurkolói igazolvánnyal (Fan ID-vel) érkező afrikaiak próbálnak az orosz-finn határon át az Európai Unióba jutni. Az Yle finn állami televízió közölte, hogy Helsinki repülőterén először múlt pénteken kért egy afrikai férfi menedékjogot. Elmondta azt is, kifejezetten ezzel a szándékkal vásárolt jegyet a vb-re és igényelte az orosz vízumot helyettesítő szurkolói igazolványt. Később a Vainikkala határátkelőnél egy nigériai állampolgárt tartóztattak fel, aki hamis brazil útlevéllel próbált meg finn területre belépni. Később három marokkói az erdőn át próbált meg Finnországba jutni Valimaa környékén. Elfogásuk után mindannyian közölték, hogy menedéket kémek. Tiltott határátlépési kísérletekről számolt be az orosz fél is. A karéliai Ketrovaara közelében a hatóságok még június 8-án négy marokkóit tartóztattak fel, akik Finnországba tartottak. A férfiakra fejenként 2 ezer rubel (mintegy 30 euró) bírságot szabtak ki, és bírósági végzéssel ki fogják toloncolni őket Oroszországból. Marko Saaresk, a finn határőrizeti szolgálat egyik vezetője a finn televíziónak azt mondta, új jelenség, hogy migránsok az oroszországi labdarúgó-világbajnokságot kihasználva kísérlik meg átlépni a határt. Az európai országok hatóságai korábban figyelmeztettek, hogy a foci-vb alatt Oroszország bevándorlási útvonallá válhat. (MTI) Az EU-fóbia a fő veszély Az EU-fóbiát nevezte az Európát fenyegető legnagyobb veszélynek a spanyol kormányfő. Pedro Sánchez a La Repubblica című olasz napilapban megjelent interjúban közölte, európai frontot akar létrehozni a kontinensen erősödő populizmus ellen. A nemrég hivatalba lépett spanyol miniszterelnök úgy fogalmazott, vannak kormányok - például az új olasz kabinet -, amelyek Európaellenességet terjesztenek, és elsőbbséget biztosítanak a nemzeti egoizmusnak. Pedro Sánchez szerint az EU- fóbia elleni harc legjobb módja az integráció fokozása, például a közös megoldások keresése a migrációra. Hozzátette, nyilvánvaló, hogy Spanyolország sem képes egyedül megoldani a migrációs válságot. (MTI) /larián Koőnert bírái elé vezetik, majd a felvonás végén szabadon távozhat (Cartoonizer)