Új Szó, 2018. június (71. évfolyam, 125-150. szám)
2018-06-26 / 146. szám
2 I KÖZÉLET 2018. június 26.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Nesrovnal indul a választáson Nem Harabin dönt Koönerrol Pozsony. A Legfelsőbb Bíróság második taláros testületé fog a fellebbviteli eljárás során dönteni Marian Kocner vállalkozó és Pavol Rusko volt politikus és tévéigazgató vizsgálati fogságáról. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy nem Stefan Harabin testületé kapta meg az ügyet, amely az utóbbi években gyakran hozott bűnözőkre nézve kedvező ítéletet. Azt, hogy a gazdasági csalásokkal és váltók hamisításával gyanúsított Kocner és Rusko vizsgálati fogságba kerül-e, a legfelsőbb instancia csütörtökön fogja jogerősen eldönteni. (dp) Eljárás indult Kmotrík fia ellen Pozsony. Szélsőséges eszmék tévesztéséért indított a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) terrorellenes egysége eljárást ifjabb Ivan Kmotrík, az SK Slovan Bratislava labdarúgóklub vezérigazgatója és alelnöke ellen. Erről maga a rendőrség tájékoztatott a Facebook-oldalán. „Amint a nyomozás lehetővé teszi, bővebb tájékoztatást adunk” - áll a bejegyzésben. Az említett vétséget ifj. Kmotrík a Szlovák Kupa-döntő mérkőzése után követte el. Az aktuality.sk portál által nyilvánosságra hozott videófelvételen látni, ahogy Kmotrík a mérkőzés után a pályára lép, felemeli jobb karját és úgy tűnik, mint ha „Heil Hitlert” skandálna. A Szlovák Labdarúgó-szövetség (SFZ) fegyelmi bizottsága 10 000 eurós pénzbüntetetéstróttkirá. (dp) Hazatérhetne az ecuadori lány Pozsony. Megsértették a szlovák bíróságok a kiskorú Izabela édesapjának jogait, amikor nem kézbesítettek neki a döntést, melynek értelmében a lány édesanyjának joga van visszavinni kislányát szülőhazájába, Ecuadorba - döntött az elmúlt napokban az Alkotmánybíróság. Az apa nyolc évvel ezelőtt vitte el a lányt Ecuadorból Szlovákiába, azóta próbálja anyja visszaszerezni a most tízéves Izabelát. Az Alkotmánybíróság döntése szerint a fővárosi járásbíróság nem kézbesítette a döntést az apának, amivel megsértette a jogait. A bíróság elrendelte a döntés ismételt kézbesítését, s amint ez megtörténik, jogerőre lép, tehát az anyának joga lesz visszavinnie lányát Ecuadorba. (SITA, ba) Mistrík indul az elnökválasztáson Besztercebánya. Róbert Mistrík vegyész hivatalosan is bejelentette, hogy indul a jövő márciusban esedékes államföválasztáson. Legfőbb céljai közé a az életszínvonal javítását, magasabb béreket, igazságosabb országot és a környezet védelmét sorolta. Függetlenként indul, de számolhat Miroslav Beblavy Spolu pártjának támogatására. (TASR, ie) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Tegnap Pozsony jelenlegi főpolgármestere bejelentette, hogy a novemberi önkormányzati választásokon újra megpályázza a posztot. Eddig Ivó Nesrovnallal együtt már hat jelölt szállt boa főpolgármesteri szákárt folyó harcba. A jelenlegi főpolgármester sokáig nem akarta elárulni, hogy indul-e az önkormányzati választásokon. Tegnap azonban azt is elmondta, hogy újra független jelöltként indul, és saját maga fizeti meg a kampányköltségeket. Nesrovnal saját sikerként könyvelte el, hogy ismét jár villamos az Öreg hídon, amelynek felújítása még 2013-ban, az előző főpolgármester, Milan Ftáénik megbízatási ideje alatt kezdődött. Nesrovnal a Ivó Nesrovnal az Öreg hídon jelentette be, hogy ismét megpályázza a főpolgármesteri posztot (SITA-felvétel) következő években tovább fejlesz- Pozsonypüspökibe és Pozsonyszőtené a tömegközlekedést a főváros- lősbe (Vajnory) is indítana villaban, egyebek mellett Vereknyére, most, és az egységes parkolási politika bevezetése is a tervei között szerepel. A jelenlegi főpolgármester hatodikként jelentette be az indulását. Rajta kívül még Viktor Béres a NAJ elnöke, Matús Valló építész és aktivista, Ján Mrva Pozsonyszőlős polgármestere, Václav Mika az RTVS egykori vezérigazgatója és Caroline Lísková, a KDH képviselője. Mrva tavaly még független jelöltként lett volna Pozsony megye elnöke, most az ellenzéki OEaNO, az SaS és a Sme rodina jelöltje. Vallót, a fővárosi fejlesztési program, a „Pozsony terv” megalkotóját szakemberek egy csoportja, az úgynevezett Team Valló támogatja. Mika Nesrovnalhoz hasonlóan független jelöltként próbálja megszólítani a választókat és kampányát is saját zsebből finanszírozza. Négy éve Pozsony több mint ötvenezer választópolgára szavazott Nesrovnalra, az előző főpolgármester Milan Ftácnik akkor több mint tízezer szavazattal lemaradt a posztról. — (béva, SITA) A többség az államban bízik ÖSSZEFOGLALÓ Mág mindig erős a nosztalgia a szocializmus iránt, a lakosság nagyobb része jobbnak tartja az 1989 előtti rendszert, derül ki a Konzervatív Intézet számára készített felmérésből. A felmérés részleteiből az is kiderül, hogy a 15 évnél idősebb lakosság csupán 32%-a elégedettebb a demokratikus rendszerrel, és több mint 42%-a gondolja úgy, hogy jobb volt az élet a szocializmusban, mint most. „Az emberek válaszait szocializmus iránti pozitív nosztalgia ihlette. Az emberek a szociális biztonságot részesítik előnyben és fontosabb számukra a biztonság, mint a szabadság, ami rizikóval és felelősséggel jár” - nyilatkozta lapunknak Peter Gonda, a Konzervatív Intézet (KI) elnöke. Gonda szerint sajnos az emberekben tovább élnek a szocializmussal kapcsolatos hamis képek, annak ellenére is, hogy jobboldali beállítottságúnak tartják magukat. A felmérésben rákérdeztek az állam szerepére is. A lakosság többsége még mindig a szociális szerepet tartja a legfontosabbnak, közel 90 százalék az ingyenes egészségügy biztosítását véli a legfontosabb feladatának. Az állam feladatának tartják az ingyenes oktatást egészen az egyetemig, és a szociális ellátást. A többség erősitené az állami újraelosztást is: a gazdagoktól a szegényekhez közvetítené a forrásokat. A szocializmus iránti nosztalgiát jelzi az is, hogy a többség szerint még mindig az állam tudja biztosítani a jobb ellátást a szociális intézményekben, szemben a civil és a magánszférával, valamint a megkérdezettek több m int 5 0 százaléka még abban is bízik, hogy garantálni tudja a nyugdijakat a jelenlegi szinten. Az állami szerepvállalás hangsúlyozása a menekültek segítése kérdésében fordul meg, itt már csak alig több mint 30 százalék véli úgy, hogy az államnak segíteni kellene őket, a többség, közel 65 százalék ellenzi ezt. (ba, lp|) Mi az állam feladata? Igen Nem ► Az államnak mindenki számára garantálnia kell az ingyenes egészségügyi ellátást 87% 12% ► Az állami segélyek nélkül sokan szegénységben élnének 74% 21% ► Az állam képes hosszútávon garantálni a nyugdíjakat a jelenlegi szinten 56% 37% Forrás: Konzervatív Intézet A gimnazisták az iskola után külföldre vágynak MÉSZÁROS ANIKÓ A gimnazisták túlnyomó többsége tanulmányai befejezte után hosszabb vagy rövidebb időre külföldre menne, 22 százalék pedig a „legszívesebben kimenne, és vissza sem jönne" opciót választotta - derül ki a Pozsonyi Magyar Szakkollégium (PMSZ) felméréséből. Pozsony. A kutatást 2018 első félévében végezték. Mrva Marianna szociológus szerint a felmérés azon része, amely a diákok jövőjével kapcsolatos, elsősorban a diákok elképzelését, vágyait kutatja, hiszen az egyetem befejezésétől még 5-8 év választja el őket. Nincs motiváció „Más, külföldi munkavállalókra irányuló kutatásokból viszont tudjuk, hogy a motivációk között legtöbbször a nagyobb megbecsülés, jobb munkakörülmények, kedvezőbb társadalmi viszonyok szerepelnek. Véleményem szerint az, hogy valaki külföldön tanul, vagy vállal munkát, önmagában nem neA felmérésben 223 gimnazista vett részt (PMSz-felvétel) gatív jelenség, a problémát inkább abban látom, hogy sokakat semmi nem motiválja eléggé arra, hogy a külföldi tapasztalatszerzés után hazajöjjenek, és a hazai közösséget erősítsék” - fejtette ki érdeklődésünkre Mrva Marianna szociológus. A pénz is döntő szempont A kutatás eddigi eredményeiből kiderül, hogy a diákok 71%-a jelölte továbbtanulás okaként jobb elhelyezkedést a munkaerőpiacon, a várható magasabb bért, 52%-ukat tudásuk kamatoztatása motiválja egy-egy szakterületet illetően. A diákok érdeklődésük, valamint az alapján választanának szakot, miben érzik igazán jónak magukat, továbbá fontos a szakterület, az adott egyetem színvonala és hírneve. A PMSZ emlékeztetett, a felmérés nem reprezentatív, nem általánosítható az összes magyar gimnazistára, mivel a nyolcból hét helyszín nyugat-szlovákiai, ugyanakkor a viszonylag nagy kitöltési szám miatt alkalmas következtetések levonására. Mivel a kérdőív online és anonim módon volt kitölthető, feltételezhető, hogy a diákok őszintén válaszoltak.
